A KRISZ program beszámolói negyedévekre bontva.

Közös nekifutás az évnek – tóháti munkatársképző

Jó pap holtig tanul – mondja az ismert közmondás. Bátorkodom kibővíteni az átélt élmények hatására, hogy minden Isten szolgálatában álló ember ugyanúgy holtig tanul. A Tóháti munkatársképzőn megtapasztalhattuk, hogy nem csak a kezdő, hanem a gyakorlott ifivezetőnek is szüksége van új lendületre, és a régi ismeretek megújítására. 2017. január 3-án a Tóháti Alapszervezet szolgálói és ifimunkásai fejlődési célzattal gyülekeztek össze a Kaszonyi parókián. Az intenzív munkatársképző elsődleges célja a kezdő ifivezetők felkészítése és elindítása volt. Több mint húsz ifimunkás kezdte az évet ezzel a közös nekifutással.
Radvánszky Ferenc helyi lelkipásztor kezdőáhítata után Pataki Gábor előadása következett, amiben a vezetés szakmájáról hallhattunk. Az elmondottak alapján egy jó vezető megbecsül, fejlődik és fejleszt, célokat tűz ki, döntéseket hoz, kommunikál, motivál és felelősséget vállal. Mindezeken túl pedig fizikailag, mentálisan és lelkileg egészséges. Szeghljánik Péter, csonkapapi és kispapi lelkipásztor a leginkább elmaradhatatlan szükségletre hívta fel a jelenlévők figyelmét, miszerint az ifi vezetőnek minden esetben Krisztus által irányítottnak kell lennie úgy életében, mint az ificsoportjának vezetésében. Ezt követően Baranyi Eszter mélyítette el az ifjúsági munkásokat a lelkigondozás művészetében, hangsúlyozva, hogy a lelkigondozói beszélgetés mindig a lelkigondozó, a lelkigondozott és az Isten között zajlik. Hajdu Editke a kapcsolatteremtő ifjúsági munka öt hatékony elemét vázolta fel, amelyek követése eredményeként a fiatalok érezhetik az idetartozás biztonságát.
Pópé Flóra megmozgató és kikapcsoló játékai ráztak fel és tettek késszé a további tanulásra. Buda Olgi néni folytatta az előadók sorát, aki az igazi tanítvány tulajdonságairól és a szolgálatba való bevonásról beszélt. Tar Edina magáról az ifitartásról tartott előadást, és körvonalazott egy mérvadó ifi óravázlatot.
A sort Végh Tímea zárta, aki az önmagunk kiértékelésének fontosságát hangsúlyozta.
Másnap a kiadós reggeli után a képzés zárásaként Szeghljánik Péter felvázolta az utat, ami az igétől az ifi óravázlatig tart. Ismertette az esedékes akadályokat az úton, és irányokat ajánlott.Isten áldása legyen a szervezőkön, és adja az Úr, hogy a megszerzett ismereteket hasznosítani tudjuk!

Baranyi Eszter

Közös szilveszterezés Béthelben: Mérce – Tóhát

Talán ez a cím jellemzi legjobban a Mérce és a Tóháti KRISZ Alapszervezetek közös munkáját, melyet 2016. december 31-én tapasztalhattunk meg. A rendhagyó alkalmunkon 65 fiatal vett részt, nem csak Kárpátaljáról, akik az évük utolsó és első napját is Isten közelében és más keresztyének között akarták tölteni.
Az érkezést követő programunk a díszítés volt. Helyszínül ismételten a jól megszokott Balazséri Béthel központot választottuk, ahol hozzá járultak a díszítéshez egy 3 méter magas és széles karácsonyfával, ami nagyon jól beleillett az elképzeléseinkbe. Mivel szabadkezet kaptunk a díszítéshez, kiéltük a fantáziánkat úgy a konyhában, mint a folyosón és minden közös teremben. A díszítést követően egy rövid köszöntő, program ismertetés illetve áhítat következett a Tóháti KA elnöke, Keresztyén Károly tolmácsolásában arról, hogy ne azt nézzük, ami mögöttünk van, hanem tekintsünk reménnyel a jövőre, ami Isten kezében van, a legnagyobb biztonságban.  És miután tápláltuk a lelkünket, a testünk is sorra kerül: közös vacsorát tartottunk abból, amit hoztunk, és mivel mindenki „elefánt adagokat” hozott, jutott 2-3 vacsira is. De persze vigyázni kell az alakunkra, még az év utolsó napján is, és a munkatársak indokait idézve „össze kell hoznunk az embereket és megteremteni a családias hangulatot”.

További egy órán keresztül mindenféle vicces és érdekes játékot játszhattunk – élménypedagógiától, beugrón keresztül, minden volt. A játékokat követően kicsit beszélgettünk, ki kivel akart, majd értékeltük, ami mögöttünk van néhány elgondolkodtató és furfangos kérdés segítségével. Persze a tavalyi programunkhoz híven most sem maradt el a beszélgetős évértékelés sem: kis csoportokban beszélgettünk a leírtakról. Fél tizenegykor a KRISZ alelnöke, Pataki Gábor tartott egy különleges és elgondolkodtató igei részt. Mindenki kapott egy mécsest és zenei aláfestéssel hallhattunk olyan elgondolkodtató igéket, amik a jövőre tekintettek, a hittel és reménnyel teli újesztendőre, ahol Isten jelen van és munkálkodik. Ezek után 4-5 fős kis csoportokban imaközösséget tartottunk és beszélgettünk egy kicsit az elhangzott igékről.

Elérkeztek a 2016-s év utolsó pillanatai: Istennel fejeztük be és Istennel kezdtük meg ezt az évet is – negyed órával éjfél előtt úrvacsorában részesült minden arra vágyakozó jelenlévő.

Bár alkoholmentes partyt tartottunk, éjfélkor koccintottunk pezsgővel, majd köszöntöttük az otthon maradt családtagjainkat, barátainkat. Az újévi köszöntők után leültünk még egy közös vacsorához, utána karaokézás következett. Aki elég bátor volt hozzá, megmutatta mit tud: voltak „szirének”, néhány bátor jelentkező, de persze tehetséges énekesek is. A karaokét szabad program követte: tánc, beszélgetés, UNOzás, beugró és persze alvás, pihenés, bár ezt nem sokan választották.  Reggel 6.30-tól neki láttunk a piszkos munkának – a takarításnak. Volt mit! De közös erővel másfél óra alatt széppé és tisztává varázsoltuk a Béthel központot. Mint minden jónak, ennek is vége szakadt egyszer, reggel 8-kor, hogy mindenki hazaérkezzen az Istentiszteletekre. Összesítve, a 2016-s évünket nem is zárhattuk volna jobban. Először dolgozott együtt a Tóháti és a Mérce KRISZ Alapszervezet munkatársi csoportja, de reméljük nem utoljára!

további képek: https://www.facebook.com/pg/kriszmerceteam/photos/?tab=album&album_id=1145174415601009

Simon Tünde

Közös szilveszterezés a KRISZ-pontban: TiBorKA – BoTiKA

„Értem adtad Jézust, a Bárányt!Hogyne ajándékoznál mindent nekem!”

Első alkalommal került megrendezésre a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet Tisza-Borzsa-Közi(TiBorKA) valamint Borzsa-Tisza-Menti(BoTiKA) alapszervezeteinek közös évzáró alkalma 2016. december 31-én. A rendezvénynek a KRISZ-pont adott otthont.

A családias alkalmon 20 fiatal vett részt. A nyitóáhítatot Sütő Norbert, a TiBorKA elnöke tartotta Pál apostolnak az efézusbeliekhez írt levele alapján (Efézus 2,8-9). Az egybegyűlt fiatalokat arra intette, hogy az ünneplés zajában ne feledkezzünk meg a legnagyobb dologról, amit egész életünk során kaphatunk: Isten ajándékáról, az Úr Jézusról. Hálánkat az elmúlt év áldásaiért énekszóval fejeztük ki. Az igei táplálék után a közös vacsora következett.

Az est további részében sikerült közelebbről is megismernünk egymást a játéknak és a beszélgetéseknek köszönhetően. Amikor az óra éjfélt ütött, pezsgős koccintással köszöntöttük egymást. Fedorszki Ádám, a BoTiKA elnöke megköszönte és háláját fejezte ki azért, hogy együtt, keresztyén közösségben búcsúztunk a 2016-os évtől, és köszöntöttük a 2017-est. A jó hangulatból az új esztendő első óráiban sem volt hiány.

Héder Zsuzsanna

Tisztújítás a BOTIKA-nál

„Ne igazodjatok (többé) e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával.” (Róm 12,2)

Év vége közeledtével az emberek szeretnek kicsit kifújni, egy nagy sóhajjal visszagondolni az elmúlt esztendőre, és örömmel vagy éppen a megbánást követő újrakezdés lehetőségével nekivágni az újabb kihívásoknak. Mindenesetre a december – és főként az ünnep időszaka – a számadásról és megpihenésről szól. Ez nem teljesen igaz a BOTIKA életében. A KRISZ Borzsa-Tisza-Menti Alapszervezetének ez az időszak hozta el az évzáró-tisztújító közgyűlés alkalmát.

Krisztusunk születésének küszöbén, december 23-án tartották az alapszervezet tisztújító alkalmát, melyen régi-új szolgatársak együtt értékelték az elmúlt időszakot. A Borzsovai Református Gyülekezet parókiáján megtartott közgyűlés áhítattal vette kezdetét, mely során Szanyi György helyi lelkipásztor (a KRISZ és a BOTIKA tiszteletbeli elnöke)Pál Tituszhoz intézett levelének első fejezetéből olvasta az Igét. Az apostol szavai felvetették a kérdést: mi végre vagyok ezen a földön? Pál egyik kézenfekvő, de mindenkor hatásos válasza erre, hogy meghirdesse a kegyelmet. Ezt kell tennünk nekünk is!

A rövid igei elcsendesedést követően kiértékelésre kerültek a 2016-os év programjai, majd eljött a tisztújítás pillanata. Az alapszervezet korábbi elnökének, Dér Györgynek többéves munkáját megköszönve, a jelenlévők egyhangúan szavazták meg az új elnököt Fedorszki Ádám személyében. Az ő munkáját a továbbiakban Vári Erika, mint programfelelős segíti majd. A pénztáros szerepét a jövőben Kiss Gabriella, míg a jegyzőét Nagy Gabriella tölti be.

A tisztújítás keretében újragondolták az alapszervezet kötelékébe tartozó gyülekezeteket jegyzékét, illetve a tagsági díjak rendezését.

A gyűlés fontos részét képezte a 2017-es év programjainak tisztázása, mely sokban megegyezik a korábbi évekével, de több program formájában és kivitelezésében is változik majd az elkövetkezendő évben.

A napirendi pontok között szerepelt a BOTIKA-ház kihasználásának újragondolása. A jelenlévők abban állapodtak meg, hogy a jövő évben mindenképp lépni fognak az ügyben, hogy az épület szolgálhassa majd a közösséget. A megbeszélés másik fontos kérdése az új logó kiválasztása volt, mely felől a jelenlévők szintén egybehangzóan hoztak döntést. Mindezeken felül új szolgálati területek és új szolgáló közösségek életre hívása is felmerült.

A meghitt, családias alkalom az ünnepre hangoló elcsendesedéssel ért véget. Vezetett ima során juthatott kicsit közelebb mindenki az ő Teremtőjéhez.

Istennek adunk hálát az elmúlt esztendőért is. Az új tisztségviselők munkájához az Úrtól kérünk bölcsességet. A BOTIKA nevében Istentől megáldott, megújulást hozó időszakotkívánunk a Kedves Olvasónak 2017-ben!

-gabriella-

Adventi csendes délután a Tóháton

A zsoltáros szerint jobb egy nap az Isten házában lenni, mint ezen a világon ezer máshol. Ennek az érvényességét több mint hatvanan megtapasztaltuk december 10-én az Adventi Csendes délutánon. A Tóháti Alapszervezet fiataljait nem tántorította el az Isten mellé vágyástól sem a hűvös templom,sem a Bakosig vezető utak titokzatos kanyargóssága.

Az alkalom a „Várod-e?” címet viselte, és Karácsony felé közeledve az advent lényegéről hallottunk. A gyülekezet lelkipásztora, Mező Miklós köszöntötte a jelenlévőket hangsúlyozva, hogy mennyire nagy öröm, ha a mai fiatalság meglátja és értékeli az igazi Karácsony üzenetét. Margitics János, Nagygejőci lelkipásztor elgondolkodtató és megmosolyogtató kabátba burkolta előadását. Az okos várakozásról beszélt, és kiemelte, hogy Jézus-várásunknak aktívnak, szolgálónak és Istennel kapcsolatban lévőnek kell lennie. Szűcs Noémi ezt követően Adorjánné Nagy Aranka „Örök adventben” című versét szavalta, ami szintén arra emlékeztetett, hogy életünk Krisztus adventje:

Mécsemet minden nap megtöltöm,
Örök adventben várlak én.

Gulácsy Dániel munkácsi beosztott lelkész evangelizációjának alapigéjét a Római levél ismert verse szolgáltatta: „Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.” Az evangelizáló szavai szerint éljünk bizonyságtévő életet, és merjük megmutatni, hogy Kit követünk és Kinek szolgálunk. Ennek példát adva Baksa Eleonóra tett bizonyságot a Krisztushoz tartozás áldásosságáról.

A csendes napon az UREGY-band énekvezetésével dicsérhettük Istenünket. A Karácsony szinte közelebb jött és a melegség is mindenkinek a szívébe költözött, amikor félszáz ajakról felhangzott: Gyere el a jászolhoz még ma éjjel…

Baranyi Eszter

 

I. Kálmáncsehi Sánta Márton Tudományos Diákköri Konferencia

A KRISZ profilja tudományos konferenciával színesedik

A KRISZ újabb rétegekhez is szólt a reformációi programsorozat kezdetén: tudományos diákköri konferenciát szervezett kutatói munkát folytató kárpátaljai diákok számára. A rendkívüli eseményre december 1-én került sor a Rákóczi-főiskola épületén belül. A Fiatal Kutatói és Tudományos Diákköri Konferencia Kálmáncsehi Sánta Márton kárpátaljai reformációkori egyházatya nevét viselte.

A rendezvénykezdetén Fodor Gyula, a főiskola rektor helyettese köszöntötte a jelenlévőket. Ezt követve Sipos József szólalt fel kifejezve örömét, hogy vannak tudományos érdekeltségű kárpátaljai fiatalok, és hogy a KRISZ ezen réteg felé is figyelemmel fordul.

A konferencia délelőtti részében három plenáris előadásra került sor. Elsőként Kustár György, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tanársegédje tartotta meg előadását, amely a Jézust követni – zsidóságon és keresztyénségen innen és túl címet viselte. Radvánszky Ferenc református lelkipásztor a református és a magyar nemzeti karakter kapcsolódó pontjait szedte ujjbegyre, majd Braun László főiskolai tanár a reformációt vizsgálta világi szemmel.

Az állófogadást követően három különböző szekcióba szóródtak szét az érdeklődők: humán-, természet- és történelemtudományi ülések között válogathattak.Három, illetve négy előadás hangzott el mindegyik szekcióban, és egy-egy legjobbnak bizonyuló prezentáló jutalomban is részesült.

A rendezvényt az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.

Baranyi Eszter

További képek IDE kattintva!

A Kálmáncsehi Sánta Márton I. Fiatal Kutatói és Tudományos Diákköri Konferencia megvalósulását az Emberi Erőforrások Minisztériuma forrásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő  támogatta. 

Mérce ifjúsági délután

Egy kis újdonsággal készültünk a kedves ifiseinknek: összehoztuk őket csak úgy egy kis közös partyra.

Anno, még a kezdetekkor szerveztünk a munkatársi csoporttal ifjúsági csendes délutánokat, ahol együtt hallgathattuk a gyülekezeteink fiataljaival az igét és közösségben lehettünk. Sajnos az utóbbi időben ez a fajta komoly és mély igei tartalommal bíró alkalmunk elmaradt, viszont most úgy éreztük, ideje elővenni és ismét divatba hozni.
2016 november 27-én az Izsnyétei gyülekezet templomában gyűltünk össze mindössze hetvenen, hogy megtaláljuk a választ arra a kérdésre, hogy „Miért van szükségem Istenre?” Persze mint minden összejövetelünkön, itt sem maradhatott el az ismerkedés és a játék, melyeket Tihor Melinda és Szpacsinszka Katica, nagyberegi és kajdanói munkatársaink vezettek. Mondanom sem kell, ismerve a csapatunkat és fiataljainkat, hogy nevetésben és jókedvben nem volt hiány.

Ezek után dicsőítés következett, melyet a Laudis együttes vezetett, majd Létai Béla bizonyságtétele és az előadásunk, melyet Szanyi György, Borzsovai lelkipásztor tolmácsolt közöttünk, válaszolva a feltett kérdésünkre: „Miért van szükségem Istenre?” Érdekesen megfogalmazta, hogy sokszor nem érezzük azt, hogy szükségünk van Istenre, csak arra, amit adni tud. Elmondta, hogy Isten nem egy Jin, Jini, akit akkor veszünk elő, ha kell valami, vagy aki éppen meg tudja adni a boldogságunkhoz szükséges dolgokat. Nekünk olyan Istenünk van, aki igazán boldoggá tehet bennünket, ami nem múlik el pár pillanat alatt, hanem mindig velünk marad és megelégedést biztosít – saját magát, a kegyelmét és az örök életet.

Az előadás után persze jól megéheztünk, ezért átvonultunk a szemben lévő iskola étkezdéjébe, ahol már vártak minket a gyülekezet által készített finomságok. Miután jól laktunk, persze ki mennyire akart, visszatértünk a templomba és énekeltünk, majd a 4 érzék vetélkedő következett. Ezt követően már csak a Mérce KRISZ alapszervezet rövid bemutatója és programajánlónk maradt, majd díjkiosztó és hazautazás.

„Mert kegyelemből van üdvösségetek, hit által, és ez nem tőletek van, Isten ajándéka ez!”          Efézus 2,8

Simon Tünde

Képek IDE kattintva!

Ráhangoló

2016 november 13. – án fiatalok gyűltek össze a balazséri református templomban. A gyülekezés oka a KRISZ Beregi Alapszervezetének első alkalommal megrendezett “Ráhangló” dicsőítő délutánja volt.

Az alkalom elején Nagy Szabolcs tiszteletes köszöntötte az egybegyűlteket. Ezután Balázs Antal tiszteletes nyitóáhítata következett. Az áhítat arról szólt, hogy Isten nem szereti a lélektelen istentiszteletet, illetve tisztázta a különbségeket a dicsőítés és az éneklés között. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy mennyi sok dologért adhatunk hálát Istennek.

Az alkalmat a FRIGY Band (Főiskolai Református Gyülekezet) kezdte. Ezután következett az UREGY (Ungvári Református Egyetemi Gyülekezet), majd a sort a Laudis folytatta. A dicsőítő délutánt pedig a KRISZ Együttes zárta. A zenekarok közti szünetekben irodalmi blokkok töltötték ki a fennmaradt időt.

Miután az utolsó zenekar is befejezte a szolgálatot, Maksai Attila tiszteletes, a KRISZ Beregi Alapszervezetének elnökének zárszavait hallottuk, amiben szót ejtett az alapszervezett megalakulásáról, biztatta a fiatalokat az alapszervezethez való csatlakozásra, illetve megköszönte az együtteseknek a fellépést. Ezek után pedig szeretetvendégségre vártak minket a balazséri Béthel konferencia központban.

Ezúton is szeretnénk megköszönni az együtteseknek, akik felléptek és a fiataloknak, akik eljöttek, hogy lehetővé tették ezt a délutánt. De legfőképpen nagyon hálásak vagyunk az Istennek, amiért megáldotta az alkalmat.

Gönczy Anna

Képek IDE kattintva!

Szikra hétvége

Kissé abszurd, de ma nagyon sok élettelen, örömét vesztett fiatallal találkozunk. Nem kell messze keresnünk. Nézz körül a saját környezetedben! Ha csak Kárpátaljánál maradunk, – és tegyük ezt – sorra merülnek fel előttem is nevek, arcok, történetek. Nemrég Taracköziné Nemes Mónikával beszélgettünk, aki családanya, lelkész, pasztorál pszichológus és sorolhatnám. Neki tettem fel a kérdést egy előadás után, miért fárad meg a mai kárpátaljai fiatal? Nagyon egyszerű a válasz: szétszakított kapcsolatok, családi találkozók negyedévi rendszerességgel. Az, hogy a kárpátaljai szülő külföldre megy a jobbért vagy a megélhetésért, az az itthon hagyott gyereket sokkal mélyebben érinti, mint ahogy azt kimutatja. A képlet mégsem ilyen egyszerű.

Elfáradtam, hogy megértsem… Az idézet a Bibliából való. A kérdés pedig nemrég egy ifjúsági hétvégén merült fel, melyet a KRISZ Tóháti Alapszervezete rendezett. A témaválasztás jól láthatóan aktuális, hiszen több mint százharminc tizen- és huszonéves gyűlt össze a párnapos alkalomra a balazséri Béthel Konferencia-központban.

Ezek a hétvégék azokat a fiatalokat célozzák meg, akik korábban már találkoztak az Istennel, konfirmáltak, esetleg hitre is jutottak. Ám ez sem zárja ki azt, hogy valaki elfáradjon, akár a keresésre, szolgálatra, vagy éppen az Úr Igéjének a megértésére.

Elfáradtam, hogy megértsem az Isten Igéjét – ezt boncolgatta a tizenegyedik Szikra ifjúsági hétvége. A szervezők igyekeztek úgy összeállítani a programot, hogy mindenki a maga kérdéseire keresse a választ, ehhez pedig segítséget is kapjon. A fiatalok a legváltozatosabb programok biztosítottak lehetőséget arra, hogy pszichológus, lelkész vagy éppen lelkigondozó segítségével járjanak körbe egy-egy témát. Nagy hangsúlyt fektettek az önismeretre is, melyet gondosan előkészített tesztek során mérhettek fel a bátrabbak. Az egyik főelőadás is ebben a témában szólt. A már említett munkácsi lelkésznő, Tarcköziné Nemes Mónika szólt a hallgatósághoz szombat este Ki vagyok én? – Lelki egészség ifjúkorban címmel.

A hétvége során Bodnár Máté nyíregyházi ifjúsági lelkész hirdette Isten Igéjét, aki a Máté evangéliuma 11. részének válogatott verseiből hozta el az Élő üzenetet. Az evangelizáció szolgálata mellett egy előadást is tartott, melyben a résztvevőkkel közösen keresték az okokat és megoldásokat, arra nézve, hogy elfáradtam megérteni a világot, az embereket, körülményeimet és az Istent.

A tizenegyedik Szikra is gazdag volt az Úr áldásában. Hálájukról tettek bizonyságot a szolgálattevők is. A Laudis dicsőítő együttes énekkel, a Tóháti alapszervezet munkatársai pedig egy színdarabbal is készültek. Ily módon dolgozták fel Jób történetét, akinek az élete példa lehetett ezen a hétvégén is.

Minden szolgálattevő életére Isten gazdag áldását kérjük. A százharminc résztvevőnek pedig életre szóló döntést az Úrban. SDG!

-gabriella-

Képek IDE kattintva!

Hangfelvételek:

Pénteki evangelizáció

Szombati evangelizáció

Előadás szombat délelőtt

Előadás szombat délután

Újraélesztve

Némán közeledő Isten?

„Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus.” (Ef 5, 14)

2009-ben merült fel az ötlet, hogy szükség lenne egy olyan hétvégére, ami összefogja a konfirmáció után lévő (és nem a gyülekezetből ’kikonfirmált’) fiatalokat. Az első ilyen hétvégét a KRISZ Borzsa-Tisza-Menti alapszervezete hívta életre.

Most, sokadjára ismét megszervezték az Újraélesztés névre keresztelt hétvégét. November negyedikén, vagyis péntek délután kezdődött a program. A regisztrációt követően Homoki Gyula teológus köszöntötte a fiatalokat, aki ’ős-kriszesként’ már az első ilyen alkalmon is a szervezőket erősítette. Az áhítat alapigéjének is azt a páli gondolatot választotta, amely a hét évvel ezelőtti hétvége motorja volt: „Ébredj fel, aki alszol…”.Érdekes volt hallani, hogy a korábbi Újraélesztés hétvégék résztvevői, hogyan vélekednek, mit kaptak egy-egy ilyen alkalom során.

Az est folytatásaként várt ránk egy előadás, melyet Nagy Szabolcs, guti lelkipásztor tartott közöttünk. A hétvége témája egy mély és sokak által megfogalmazott kérdés volt: Némán közeledő Isten? A kérdésre vagy felvetésre, természetesen nem lehet választ adni, de a szervezők mégis megkísérelték azt, részleteire bontva felkínálni a hallgatóságnak. Nagy Szabolcs előadásában Isten ’igazságtalanságát’ kívánta bölcsen megvilágítani. Mikor merül fel bennem a kérdés: Isten igazságtalan? A résztvevők válaszai: meg nem hallgatott ima, a világban történő nyomorúság, tisztességtelen módon elért siker stb. Amikor ilyennek látjuk Istent, emlékezzünk Jób történetére! Ő valóban olyan ember, akit az Úr meg hagyott kísérteni, de ő a legnagyobb nyomorúságban, felesége biztatására sem tagadta meg Urát. Az, hogy mi igazságtalannak látjuk Őt, a torz istenképünknek köszönhető – fogalmazott az előadó.

A kérdés felvetése is hibás, hiszen Isten igazságtalansága is csak a mi javunkat szolgálja. Képzeljük csak el, ha úgy büntetne, mint érdemlettük, akkor mondhatnánk, hogy igazságos az Úr. Viszont Ő ennél jobban szeret bennünket. Ennek bizonysága, hogy helyetted és helyettem az Egyszülöttjét áldozta fel…

A kérdés csak megalapozta a némán közeledő Istenről való elképzelésünket. Az előadást követően csoportfoglalkozások segítettek abban, hogy együtt dolgozzuk fel a felmerülő kérdéseket.

A péntek kicsit az ismerkedésről és összehangolódásról is szólt, ezt – a filmvásznakon már annyiszor bebizonyosodott – a pillecukor-sütés nagyban segíti, így a szervezők is ehhez a módszerhez nyúltak.

A szombat testi-lelki táplálékkal indult. Előbbiről az ügyes kezű szakácsasszonyok, utóbbiról (is) az Isten vezetésével, a munkatársak gondoskodtak. A BOTIKA alkalmain már megszokott, hogy a reggeli áhítatok színes sorát kínálják a résztvevőknek, így volt ez most is. Ki-ki, hangulatának megfelelően kérhette el a napindító üzenetet a dicsőítő, zenés-irodalmi, videós vagy éppen klasszikus reggeli csendesség során.  Majd ismét egy előadás következett, tovább mélyítve az előző este felvetett témát.

Keresztény Károly Csonkapapi beosztott lelkipásztora szólt a jelenlévőkhöz. A téma ezúttal sem volt könnyen emészthető: Isten hallgat? Talán ez a kérdés volt az, ami sokakban megfogalmazódott már, és egyben ez vetette fel a hétvége témájának az alapját is. Itt jön elő igazán az előző este kérdéseinek súlyossága. Isten miért hallgat (vagy hallgat-e) amikor emberek éheznek, gyermekei szenvednek, az övéi Hozzá fohászkodnak.

A korábbihoz hasonlóan, ezt az előadást is kiscsoportokban dolgozták fel a fiatalok.

A délután némi kikapcsolódással, csapatmunkával, játékokkal és szórakozással telt. A BOTIKA munkatársai jól összeállított, gazdag (élményben és jókedvben biztosan) programmal várták a hétvége résztvevőit.

Délután az előadások sora folytatódott és zárult egyben. Balázs Antal jánosi segédlelkész vezetésével arra kerestük a választ, Isten elrejtőzött-e? Először is felmerül, mikor fogalmazódik meg a kérdés? Nyilván az emberben akkor merül fel, ha veszélyben vagy szorongatott helyzetben érzi magát. Ekkor elhitetjük magunkkal: Isten elrejtőzött. Holott mindvégig ott áll mellettünk. A szó leghitelesebb értelmében. De miért hisszük mégis rosszul? Isten megengedi, hogy elhiggyük, Ő nincs jelen. Az előadó felvetette, miért tehet ilyet az Úr. Öt tézisben vizsgáltuk meg, miért rejtőzködő a Teremtő. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy az Úr egyszerre kitárulkozó és rejtőzködő, azért, mert túl hatalmas ahhoz, hogy a korlátolt felfogásunkkal megérthessük Őt. Ő több mint ez a világ. Majd a lelkipásztor felvetette azt a valós, mégis érdekes tényt, hogy az első emberpár idejében az volt a kérdés, milyen lehet Isten nélkül, és ez volt az oka a bűnesetnek is. Ma pedig arra várjuk a választ, milyen lesz Vele.

Az estet Szanyi György, borzsovai lelkipásztor (a KRISZ korábbi elnöke) evangelizációs szolgálata folytatta. Illés történetén keresztül szólt a fiatalokhoz. Azon a prófétán keresztül, aki maga volt túl hangos ahhoz, hogy meghallja az Úr szavát. Magába temetkezett, elzárkózott a külvilágtól, az ég és föld is megremeghetett, akkor sem mozdult a saját megrekedt világából.

Mi is sokszor hisszük azt, hogy a csúcson vagyunk, és általában ilyenkor jön egy jókora pofon – fogalmazott a lelkész. Megyünk csak előre, hajszolunk valamit, aztán amikor odaérünk, megkapjuk, rájövünk, hogy mégsem elég. Aztán összedől minden, akárcsak Illés estében, hatalmas robajjal összeomlik a világ körülöttünk, és csend… A mélységes csendben pedig meghalljuk az Isten szavát.

A hétvége során sokakban megfogalmazódott, hogy Isten nem hallgat. Mi vagyunk túl hangosak, ha Ő erősebben szól, mi még zajosabb helyre megyünk. Ezért van szükségünk csendre!

Szombat este sötétségbe borult a kastély épülete Balazséron. Az épületben csak néhány gyertya pislákolt, éppen csak, hogy megtaláljunk egy-egy papírra írt üzenetet vagy, hogy megvilágítsa a Biblia lapjait. Amolyan vezetett elmélkedés formájában, teljes csendben telt az est további része. Eközben mindenki feltehette saját kérdéseit magának és az Istennek, és csendet adhatott az Úrnak, hogy megszólalhasson.

A hétvégét keretbe foglalva, szombat délelőtt Homoki Gyula tartott záró alkalmat. Áhítat során helyezte az Úr üzenetét a résztvevők szívére.

Istennek adunk hálát, azért, hogy a legnagyobb nehézségekben is szól. Örömmel tartunk csendességet, mert tudjuk, a csendben is Ő van jelen. A hétvégéért is Övé a dicsőség! Köszönet a szervezőknek a munkájukért, valamint a Bethlen Gábor Alapnak a támogatásért.

Képek IDE kattintva!

-gabriella-