A KRISZ program beszámolói negyedévekre bontva.

KRISZ hetek – Rát

Negyvennégy kárpátaljai fiatal tette le a voksát a ráti Sion Központ mellett. A tábor szervezésében Keresztyén Károly, a KRISZ Tóháti Alapszervezetének elnöke járt elől, őt kísérték a tóháti és az ungi gyülekezetekből való munkatársak. Mint mindhárom helyszínen, úgy az üzenetek sora itt is az Út témakörre épült.

A táborozók augusztus 6-án költöztek be, és az első igei alkalomként a helyi gyülekezetbe látogattak el vasárnapi istentiszteletre. Ahogy elindult a napok körforgása, elindultak az ismerkedések, elkezdődtek a medence felől hallható csobbanások, a lépcsőn a slattyogások, úgy indított a hét az első előadással, ami az Elindulás témájában hangzott el. S ahogy az úton különböző kalandokban lehet részünk, úgy naponként egy-egy állomást, vagy mérföldkövet dolgoztak fel az előadók.

Minden reggel különböző típusú áhítattal kezdődött, Isten kreativitását kihasználva igyekezték az áhítattartók az Urat számos formában megszólaltatni. A délelőtti előadáson olyan útszakaszok lettek kibontva, mint akadály, bukás, felállás, elindulás és megérkezés. Ezekről kiveséző csoportbeszélgetéseken oszthatták meg a gondolataikat a résztvevők. A délutáni előadások során egy-egy világi ember életébe nyílt lehetőség betekinteni, akik az említett útszakaszt járták meg és vészelték át. A szabadidőben számos elfoglaltságot találhattak maguknak az ifjak: filmet nézhettek az adott feldolgozandó személy életéről, sportjátékokban vehettek részt, a kávézó finom kínálatai mellett beszélgethettek, vagy a medence nyújtotta fürdőzési lehetőséggel is élhettek.

Az esti evangelizáció szolgálatát Bernát Tamás lelkipásztor végezte Dávid király történetén végighaladva. Sorra vettük elindulását, akadályait, bukását, aztán a bűnbánatát és újrakezdését. Majd az esti programok során szórakoztató és elmélyülő foglalkozásokon vehettek részt a táborozók. A koronát a hétre az utolsó esti tábortűz tette fel, amely mellett a Szent Lélek indítása szerint bárki bizonyságot tehetett az Isten munkájáról.

A hét után az elindulók, megerősödők és újrakezdők is meggyőződéssel állíthatják, hogy Isten az út mindegyik szakaszán jelen van. Elkísér, mutatja az irányt, és szükség eseténvállán is cipel. Köszönet minden támogatónak és szervezőnek, akik részt vettek a hét létrehozásában. Egyedül Istené a dicsőség!

Baranyi Eszter

 

KRISZ hetek – Balazsér

A balazséri hetet a Mérce és a Béka alapszervezetek közösen együttműködve valósították meg. A munkatársakkal együtt közel 70 fiatal tölthetett el itt egy csodás hetet, kerülhetett közelebb Istenhez.

Az idei hét témája (a reformáció emlékévéhez kapcsolódva) az út volt. A tábor megnyitójára vasárnap délben került sor, melynek során a résztvevők egy istentiszteleten vettek részt a helyi gyülekezetben. Délután egy kis pihenés után Pataki Gábor megtartotta a hét első előadását az indulásról. Az előadást szabadidő követte, majd vacsiztunk, és nyolckor elkezdődhetett a hét első evangelizációja. Az evangelizáción egész héten Dávid életéről hallhattunk prédikációkat, jobban mondva azokról a történésekről (bukások, győzelmek, próbák stb), amelyet már Isten elhívása után tett,amikor elindult az úton. A vasárnapot nyitó tábortűz helyett (az időjárás miatt) filmezéssel zártuk.

Másnap, azaz hétfőn a 8 órai reggeli után mindenki választhatott a 3 éppen aktuális alternatív áhítat közül (ugyanis a hét minden napján a táborozók részt vehettek különféle nem szokásos áhítatokon, ahol egy-egy zenén, filmrészleten, történeten, éneken, vagy éppen rajzokon keresztül hallhatták, láthatták az igét, érezhették Isten közelségét). Az áhítatokat mindennap előadás követte, amely mindig az út különböző részeiről, állomásairól szólt: elindulás, akadályok, bukás, felállás, megérkezés.Ehhez kapcsolódva délutánonként újabb előadást hallgathattunk a hét minden napján híres emberek életéről, hibáikról, kudarcaikról, bukásaikról, nem mindennapi tetteikről.

Ebéd után választható programként különböző szemináriumokon keresztül nyerhettünk betekintést például a főiskola életébe, hallhattunk elrettentő példákat az okkultizmusról, jó tippeket utazáshoz, önkénteskedéshez. Választható programként ki lehetett próbálni a tábor területén lévő kötélpályát, lehetett óriásjengázni, íjászkodni,valamint különböző sportvetélkedők is folytak a héten, mint szkander, foci, asztalitenisz versenyek. Aki pedig reggel nehezen ébredt, elfáradt, vagy csak egy kis unozással egybekapcsolt beszélgetésre vágyott, tökéletes hely volt számára a kávézó, ahol a munkatársak kávéval, forrócsokival, cappuchino-val  stb várták a vendégeket.

A hét legélvezetesebb játéka szerintem és a többség szerint is a vizes vetélkedő volt. Sárban csúszva, akadályokon át, kötelet húzva, szintén nyakig sárban, lyukas vizespalackot a fejünk fölöttt adogatva, vizesröplabda közben, vagy éppen csúszós vizes neylonon futkosva, mindegy, hogy melyik állomásnál, de valahol mindenki biztosan tetőtől talpig vizes és sáros lett, senki sem maradt szárazon. Hol készültek a legviccesebb fotók?A szelfiversenyen,sárga zsiguli, Sanyi bácsi, csíkospólós néni és még sok  ehhez hasonló „célpont” volt a csapatok számára Balazsér területén. Ha már a csapatoknál tartunk, fontos megemlíteni a csapatfeladatokat, csoportbeszélgetéseket, melyeken jobban megismerhettük egymást a közös feladatok megoldásánál, megtanultunk összedolgozni,és minden nap átbeszéltük, megvitattuk az aznapi témát, az előadásokat is.

Ha csendre, nyugalomra vágytunk, kicsit beszélgetni akartunk Istennel, akkor nyugodtan használhattuk az imaszobát, ahol volt alkalmunk elcsendesedni, kicsit magunkba szállni és Istennel beszélgetni. De problémáinkkal nyugodtan fordulhattunk a lelkigondozókhoz, akik szívesen meghallgattak, és tanácsokkal láttak el minket.

Az élménydús hetet csütörtök este egy tábortűzzel zártuk. Itt a közös éneklés mellett bizonyságtevéseket hallhattunk. A tábortűz után még sokan maradtak kinn, egyesek a tűz körül énekeltek tovább, mások csak beszélgettek, vagy éppen a leveleiket közvetítették  egymásnak a „postaládákba”.

Végül pénteken került sor a hazutazásra, de csak miután elkészültek a közös fotók. Az idén bátran mondhatom, hogy egy vidám, pörgős, élménydús, és ami a legfontosabb, áldott hetet tölthettünk el itt. Hiszem, hogy a hét alkalmával sokan megújították, vagy éppen megkötötték a szövetségüket Istennel, és elindultak azon a bizonyos úton, a megtérés útján. Istenért legyen mindenért a dicsőség!

 

 

KRISZ hetek – Aklihegy

A Szentlélek munkálkodik bennetek

Mindazok, akik augusztus 6. és 11. között a KRISZ Aklihegyen megszervezett nyári ifjúsági hetét választották, egyet értenek az előző kijelentésemmel. Már-már romantikusnak tűnhetett, hogy az előadók, bizonyságtevők és a résztvevők jelentős része megkönnyezte az előadásokat, vagy éppen maga a szolgálattevő az Úr asztala mellett könnyeivel küzdve osztotta meg személyes istenélményét a hallgatósággal.

Az biztossá vált számunkra, hogy az Úr nem fordította el orcáját munkánkról, terveinkről. Sőt, erejét adta, azok megvalósításához.

A Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet a régi hagyományokhoz visszatérve idén is három helyszínen szervezett ifjúsági heteket. Ezek egyike az Aklihegyi „Immánuel” Központban került megrendezésre a Borzsa-Tisza-Menti és Tisza-Borzsa-Közi alapszervezetek együttműködésével.

Családias hangulatban, alig hatvan fő részvételével zajlott a program, mely a helyi gyülekezet vasárnapi istentiszteleti alkalmával indult. Az első nap legfőképp az ismerkedésről szólt. Este pedig már el is kezdődött a heti evangelizációs sorozat, mely során minden este más-más lelkész kötötte az adott napi témánkhoz Jákób éltének különböző szakaszait. Az egész hét témája igazodott a KRE éves programjához, vagyis a fiatalokkal együtt kerestük az Utat az áldáshoz.

A program fő vezérfonalát a délelőtti és délutáni előadások képezték, míg előbbiek elméleti síkon, személyes bizonyságtételek által elmélkedtek a témában (indulás, akadályok, bukás, újrakezdés, nincs megérkezés), addig az utóbbiak során sokszor a héten is jelenlévő munkatársak vázolták saját gondolataikat egy-egy ismert ember életútján keresztül.

Mindamellett, hogy kiscsoportokban többször nyílt lehetőség megbeszélni a témában felmerülő gondolatainkat, személyes beszélgetések is segítették az üzenet megértését.

A szervezők természetesen a szabadidő tartalmas eltöltéséről is gondoskodtak, így az időjárás adta lehetőségeket és a hely terepviszonyait kihasználva volt kincsvadászat, vizes nap, KRISZ-olimpia és élménypedagógiai foglalkozás is. A fiatalok jobban megismerhették egymást a rapid-randi keretében (mely szemmel láthatóan nagy sikerrel járt), de volt activity, közös dicsőítés, elcsendesedés és a visszahívás lehetőségét is felkínálták a tábor vezetői, pontosabban a segítségüket nyújtották az első lépéseknél az Isten felé vezető úton.

A hét során egy közös feladatot is kaptak a csoportok. Mely szerint a Cseke Eszter és S. Takács András által készített Onthe spot filmek mintájára, bármely figyelemfelkeltő eszközzel mutassanak be egy témát a legnagyobb globális világproblémák közül. A legtöbben a függőségeket, a túlzott internethasználat által kialakult kommunikációs űrt, a migrációt, a terrorizmust és a környezetszennyezést tartották a legégetőbb kérdéseknek. Ezekből pedig remek filmek, bemutatók és gondolatok születtek.

Hálásak vagyunk ezért a rövid, de intenzív hétért, amit együtt tölthettünk. Köszönetünket fejezzük ki a KRISZ, a szervezők és a Bethlen Gábor Alap felé a program megvalósításáért.

Minden résztvevő életére Isten áldását kívánjuk. Az Úr adjon erőt és bölcsességet, hogy megtaláljuk az Ő életünkbe eltervezett útját, és azon Vele mehessünk végig!

-gabriella-

IV. Nagy Pancsizás/alapszervezeti találkozó – Mérce

Az idén július 14-én, pénteken került sor a Mérce KRISZ Alapszervezet által megrendezett „Nagy Pancsizásra”. A sok eltérő vélemény után a szervezők a Fekete-hegy mellett döntöttek. Több mint 60 emberrel indultunk útnak péntek reggel. A hosszú (több mint 2 órás) út után megérkeztünk, és a karkötőket felöltve már kezdődhetett is a napunk első programja, a „Honfoglalás”. Majd miután mindnyájan összegyűltünk, egy imával indítottuk a napot, és kezdődhetett a pancsi. Sokan egyből a vízbe vetették magukat, mások előtte még napoztak, vagy pihentek egy kicsit. Bár eleinte még hideg volt a víz, de pár merülés, illetve csúszás után már jól éreztük magunkat. Ráadásul még gyönyörű látvány is társult mindezekhez, a strandon sok-sok napozóágy, pavilon, sőt még röplabdapálya is volt, valamint a nagy medence körül kikövezett sétányon sétálhattak a strandolók, majd a mólókon egy kis pihenőt téve közelebbről csodálhattuk a tavat, vagy éppen csobbanhattunk egyet a vízbe. Bár az én személyes kedvencem a csúszda volt. A medence mögött várta a bátor vállalkozókat egy sziklás hegyoldal.

Az első csobbanás egyészen délutánig nyúlott, majd egy áhítat váltotta fel, amit Pupás Ricsi, fornosi ifi vezető tartott, amit egy énekkel és egy imával zártuk. Az áhítat után végre megkóstolhattuk a már elkészített bográcsost (utólag is köszönet a szakácsoknak a finom ebédért). Majd jöhetett a pancsi folytatása. Az egész nap kialakult jó hangulat után, senki sem akaródzott kijönni a vízből és még kevésbé hazamenni. De eljött az este és haza kellett indulnunk.

Hazafelé már érzékelhető volt a fáradtság, az odafelé zsivalygó busz már elcsendesült, de egyesekben még így is sok energia maradt. Majd a nap végére sorban faluról falura mindenki hazaérkezett.

Köszönet a Mérce munkatársainak ezért a szép és élmény dús programért! Végül, de nem utolsó sorban Istené legyen a dicsőség ezért az alkalomért, a gyönyörű időért, a finom ebédért, a reméljük sokakban megmaradt igehirdetésért, az új élményekért, és mindenért!!!

Biró Szintia

További képek ITT

Ráhangoló/2

Ráhangolódva az Istenre

A KRISZ Beregi Alapszervezete tavaly alakult Beregszász és a környékbeli falvak fiataljaiból. Egyik új keletű programjukat, a Ráhangoló elnevezésű dicsőítő délutánt ősszel szervezeték meg első ízben. A második alkalomra nemrég került sor a beregszászi református templomban.

Július közepén több mint száz fiatal és örökifjú érkezett a meghirdetett programra nemcsak az alapszervezet vonzáskörzetéből. A megjelenteket Maksai Attila lelkipásztor köszöntötte egy igeverssel és annak rövid magyarázatával. “Mert a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek ereje.” (I Kor 1, 18) Kétféle ember létezik: akielveszik, és aki üdvözül. Akik az előbbihez tartoznak, azok számára nem a megfeszített Jézus van a kereszten. Az ő szívükben annak helyén a pénz, fegyver vagy éppen egy másik ember áll. De mi, akik Isten gyermekei vagyunk, tudjuk, hogy a megfeszítésről és áldozatról szóló beszéd nem bolondság. A lelkész végül hálát adott azért, hogy a Krisztusban való bizodalom erőt adhat, és, hogy ez az erő itt lehet ma ezen a délutánon az énekekben.

A zenés imádságok sorát a háromtagú munkácsi roma dicsőítő csapat nyitotta. Teljesen átszellemülve, minden porcikájukkal az Úrnak zengve énekelték: „Szívvel, szájjal, kézzel, lábbal dicsérlek Uram”.

A házigazdák részéről a FRIGY Band szolgált nagy lelkesedéssel, akik a közös magasztalásra buzdítottak mindenkit. Zenei összeállításuk végén pedig egy bibliai verset helyeztek a szívünkre: „Mert én tudom az én gondolatimat, a melyeket én felőletek gondolok, azt mondja az Úr; békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kívánatos véget adjak néktek. Akkor segítségre hívtok engem, és elmentek és imádtok engem, és meghallgatlak titeket.”

A hangszeres dicséretek között Mónus Dóra a Főiskolai Református Ifjúsági Gyülekezet presbitere, az alkalom konferansziéja egy verssel magasztalta Istent. Majd Balogh Dávid gitárral, énekben mondta el: Nincs más csak Te!

A fellépők sorát a Laudis dicsőítő csapat zárta, akik a többiekhez hasonlóan líraibb és vidám, pörgős énekekkel egyaránt készültek.

Az alkalom végén Balázs Antal lelkipásztor, az alapszervezet elnöke megköszönte a szolgálattevők munkáját, hiszen az ő vezetésükkel a megjelentek kevésbé muzikális része is együtt dicsérhette az Urat. Áldottuk Őt, ha nem is lanttal, citerával, de sokféle hangszerrel, rengeteg fiatallal, és ami a legfontosabb tiszta szívvel. SDG!

-gabriella-

 

 

FrissítŐ – Halálos iramban – harc az életért

Képzeld el, hogy egy bank minden reggel 86 400 dollárt helyez a számládra. Viszont egyenleget nem visz át egyik napról a másikra. Minden este törli a fel nem használt összeget. Te mit tennél? Az utolsó filléredet is elköltenéd? Mindnyájunknak van egy ilyen számlája, időnek hívják. Minden reggel kapsz 86 400 másodpercet, amit nem használsz fel bölcsen, az törlődik a számládról. A veszteség kizárólag a tiéd. (https://www.youtube.com/watch?v=N0738kdYSQw)

Az időnek csakis megváltozhatatlan tulajdonságai vannak. Nem állíthatod meg, nem gyorsíthatod vagy lassíthatod kedved szerint. És a legszörnyűbb: mindenkinek csak véges mennyiségben áll rendelkezésére. Az idő, az élet halálos iramban száguld el mellettünk, ha nem figyelünk oda. Erre világított rá a KRISZ Borzsa-Tisza-Menti Alapszervezetének július 8-ai alkalma. Az első FrissítŐ Extra elnevezésű programot tavaly Mezőváriban szervezték meg, idén pedig a Badalói Református Egyházközség volt annak házigazdája.

A népszerű akciófilmre utaló cím meghozta a várt eredményt, így szép számmal érkeztek a fiatalok a szombat délutáni alkalomra, akik az újonnan alakult BOTIKA Band-del kezdték a dicsőítést.

A fiatalokat Sápi Zsolt helyi lelkipásztor köszöntötte, majd rövid áhítat során a filmben is gyakran felbukkanó bírósági tárgyaláshoz hasonlította az életünket. A református Bibliaolvasó Kalauz aktuális igeszakaszában Pál is éppen a törvény előtt kell, hogy megálljon. És ahelyett, hogy a félelem a Krisztus megtagadására késztetné, ő kiáll amellett, Akit egykor üldözött. Életünk végén nekünk is számot kell majd adnunk arról, hogyan gazdálkodtunk az életünkkel és az időnkkel.

Az áhítat gondolatmenetét Kacsó Géza bátyúi református lelkipásztor, a délután fő előadója vezette tovább. A lelkész egy videó részlettel kívánta szemléltetni a rohanást, a pillanat tört részének a fontosságát. Miután megosztotta rohanással teljes napirendjét és eltelt huszonnégy óráját, egy kérdést intézett a hallgatósághoz: mi maradt ki a napból? – Az igeolvasás és Isten.

Majd Nyeste Kamilla bátyúi ifis Vass Albert Ember az országút szélén című regényéből olvasott fel egy részletet. Az író a műben maga is hasonlót él át. Rohan nap nap után, hajszolja a pénzt, a munkát, a megélhetést, mígnem eljön egy pont, amikor észreveszi mit szalasztott el eddig.

Kacsó Géza előadásában a rohanás veszélyeire hívta fel a figyelmet: elmész a jó dolgok mellett, kiégsz, nem élvezed az életet, nem töltesz időt Istennel.

A féktelen mindennapok közepette nincs időnk gondolkodni, nem vesszük észre az élet szépségeit és lehetőségeit. Miközben állandóan új célokat tűzünk ki magunk elé, csak, hogy ne a mán kelljen gondolkodnunk, és mindig a kijelölt célt hajszoljuk, közben kihagyjuk a mindennapjainkból, a döntéseinkből az Istent.

Bárhogyan hajtunk is, az Úr, ha úgy akarja, megállít minket, akár egy betegség, váratlan esemény által. Gondoljunk csak Pálra, aki újabb útjait tervezgeti, miközben elfogják és börtönbe vetik. Ha a mi tempónk már túl sok, akkor Isten belenyúl az életünket és behúzza a kéziféket.

Az előadó Illés megtörésére is emlékeztette a fiatalokat, aki a sok öröm és győzelem után összerogyva kérte az Urat, hogy vegye el az életét. Viszont az Atya inkább megerősítette, hogy gondoskodni tudjon utódlásáról.

Jézust is sokan sürgették, amíg a földön járt. Hányan kérték, „Siess, mert a halálos ágyán van!” vagy „Mester, tégy csodát!”, de Ő sosem rohant. Elvonult egyedül imádkozni, mert Ő tudta, mi (Ki) a legfontosabb az életben.

Az elhangzottakat Tihor Melinda és Szpacsinszka Katalin vezetésével élménypedagógiai módszerek segítségével dolgozták fel a fiatalok. Majd egy jóízű közös bográcsozásra is sor került.

„Elfáradnak az ifjak és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is; de a kik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!”

Figyeljünk arra, hogy az állandó hajtás közepette ne maradjon ki Isten az életünkből!

Hálával és köszönettel tartozunk a KRISZ, a BOTIKA és a Badalói Református Egyházközség támogatásáért. A szolgálattevők és munkatársak életére Isten áldását kérjük.

Nagy Gabriella

További képekért kattints IDE

Lendület 13

A Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet tizenharmadik alkalommal vágott a Lendület Református Ifjúsági Találkozó megszervezésébe. A június 24-én megrendezett találkozót is rengeteg munka, számos megbeszélés, és sok-sok felszálló, őszinte imádság előzte meg. Azonban a péntek esti egész Kárpátalján keresztülsöprő vihar tönkretette az addigi előkészületeket, s egy kicsit a szervezők lelki nyugalmát is. De a szél tomboló haragja ellenére a Mindenható adott erőt a szervezőknek az előkészületek újrakezdéséhez. S nem csak a vihar fújt oly erősen Tiszapéterfalva vidékén ezen a hétvégén, hanem a Szentlélek szele is. Erről több mint 1400 fiatal és az 50 fős szervezőstáb is tanúbizonyságot tehet.

A rendezvény az Út az áldáshoz nevet viselte, és előadásban, evangelizációban, bizonyságtételben, sőt még a felkészülési folyamatban is megmutatkozott, hogy az áldáshoz vezető úton nem csak a siker és az öröm szegődik mellénk. Ennek ellenére az eredmény – Isten ígéretébe kapaszkodva – biztos. A napot, az alkalmat megtisztelő vendégek köszöntései kezdték. Elsőként Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyház főgondnokának képviseletében Baraté Erika irodavezető köszöntötte a jelenlévőket. Majd az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkára, Dr. Illés Boglárka képviseletében Széles Csongor osztályvezető intézte szavait a fiatalsághoz, miszerint a fiatalokat elnézve ő már képes kijelenteni – megérkezünk az áldáshoz. Az alkalom megvalósulását társszervezőként segítette a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. Fejes Norbert, az NSKI kárpátaljai munkatársa hozta el közénk Szász Jenő elnök úr üdvözletét, és a KRISZ munkáját elismerve jelentette ki: „Ha magyar fiatalokra építünk, akkor magyar jövőt építünk.”

A dicsőítést a Trinitas együttes vezette, és a közeli Tisza is hallotta, ahogy szökell a dallam, száll fel az ének az Isten dicsőítésére sok száz ajakról. Ugyanúgy megtöltötte a vidéket az Áldás, békesség református köszönési mód, amit a tömeg visszhangzott az áhítat tartó szavaira. Szontágh Szabolcs, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Ifjúsági Irodájának vezetője vésette fel a jelenlévőkkel, hogy az áldás főbb kulcsai az egység és a közösség – egység Istennel, közösség egymással. Az áhítatot követően KRISZ-tagok tehettek fogadalmat elhivatottságukról.

Az elmúlt hetekben számos lélek mozdult meg a salánki Kulikovszka Ágnes kilátástalan helyzetéről hallva. A KRISZ vezetősége a perselyekben összegyűlt összegből az ő életben maradását támogatja.

Az áldás felé vezető útjáról Kukri Zoltán tett bizonyságot. Majd az előadásra készülve egy rövid színdarabot tekinthettek meg a jelenlévők, amely bibliai emberek életszakaszait elevenítette meg: mint ahogy mi, úgy ők sem jártak mindig a dolgok magaslatán. Pogrányi Károly, a Református Fiatalok Szövetségének lelkésze érkezett hozzánk Diósdról, hogy előadást tartson. Egyik fő gondolatként kiemelte, hogy az áldás egy körforgás: Istentől kapjuk, és végül Hozzá is tér vissza. Valamint hangsúlyozta, hogy az áldás Istentől jövő állapot, ami békét szül.

A délután során a fiatalok a lehetőségek tárházába látogathattak el. A kézművesek, a játékos hangulatúak, a versenyszellemben bővelkedők, s az elkomolyodóbbak is megtalálták a nekik megfelelő helyszínt. Az érdeklődők betekinthettek a Csillagpont és a ReFo 500 sátorba, de akár egy rapid randin is részt vehettek. Szemináriumi előadások hangoztak el párkapcsolat, Facebook és az énkép témakörben – lehetőség volt bőven, csak választani kellett. Akik viszont mégis az üldögélés mellett döntöttek, hallgathatták közben a Laudis és a FRIGY Band zenei szolgálatát.

Az alkalom koronája az evangelizáció volt, melyben Seres János, a tivadarfalvai és batári gyülekezetek lelkipásztora a jól ismert tékozló fiú történetét olvasta fel. Az evangelizáló hangsúlyozta, hogy a tékozló fiú is felismerte, hogy nem a táplálék, hanem a szeretet és a gondoskodás hiánya az, ami végezni fog vele. Így lehet mindenki számára biztatás, hogy az Atya már az úton várja a visszatérésünket.

Az alkalom megvalósulását támogatta a Kárpátaljai Református Egyház, az Eurhythmics, a Bethlen Gábor Alap, a Zsinati Ifjúsági Iroda, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Pro Cultura Subcarpatica civilszervezet, a Kárpátaljai Református Presbiteri Szövetség és a Pulzus Rádió.

A Lendület nem csak az egymással való találkozásra volt egy nagyszerű lehetőség, hanem az Istennel való találkozásra is. Mert az Úr olyan, hogy egy szájból ezer szívhez tud szólni.

Kísérje az Isten áldása a KRISZ további szolgálatait is!

Baranyi Eszter

További képek IDE kattintva!

Forrás: http://www.karpatalja.ma/karpatalja/hitelet/a-karpataljai-fiatalsag-uton-van-az-aldas-fele/

KRISZesek az EC-Fresh-en

EC-Fresh

2017-ben a KRISZ meghívást kapott a szászországi EC tagjaitól a Neuwürshnitz városában megrendezett ifjúsági találkozóra, melyre 2017. június 16-18 között került alkalom. Az esemény az EC-Fresh nevet viselte. Ez a rendezvény sokban hasonlít a Lendületre, viszont a legnagyobb különbség az, hogy ez ottalvós, tehát minden fiatal a saját sátrában aludhatott éjszaka. 15-én nagyon izgatottan indultunk neki a 14 óráig tartó útnak. Az EC-Fresh kétévente kerül megrendezésre, idén kb. 700 fiatal vett részt ezen az alakalmon, és köztük mi is, nyolcan Kárpátaljáról.

Első nap kicsivel hamarabb érkeztünk meg a célponthoz, így volt időnk nézelődni, gyönyörködni a tájban és lehetőségünk adódott megismerkedni a szervezőkkel. Eltelt egy kis idő, míg a sátrainkat felhúztuk, de a sok nevetés és az együtt töltött idő még jobban összekovácsolt minket. Ezt követte a közös étkezés, némi eligazítás, utána kezdetét vette a főelőadás. Az előadó Andreas Boppart, aki kicsit karizmatikusan, de annál elgondolkodtatóbban hirdette az igét. Ezután mindenki nekiláthatott a finom vacsorának. Az esti programok szabadon választhatóak voltak, tehát részt lehetett venni szabadtéri filmnézésen, lehetőség adódott kávéházazni, ki lehetett kapcsolódni egy kis keresztény rock koncerten is, ami áltat új élményekkel gazdagodtunk.

Kezdetét vette a szombati nap, melynek reggelén választhattunk többféle, személyre szabott áhítat közül. Ezt követte a számunkra legizgalmasabb rész, amikor minden KRISZ tag felléphetett a színpadra és egy rövid interjú során bemutatkozhattunk az ott lévő fiataloknak. A Laudis együttes sem maradt alul, megmutatták milyen is a hazai dicsőítés. Az étkezés a megszokott rendben ment véghez, utána délután egy szemináriumon vettünk részt, amely az ifjúság köreiben történő dicsőítésnek az igazgatására fordított figyelmet. Mindezek után kezdetét vette a felhőtlen pancsikolás, amikor is mindenki eléggé vizes lett, mivel ekkor került sor a vizes játékok lebonyolítására. Emellett persze lehetett röplabdázni, vagy a kávéházban egy kellemeset beszélgetni, ismerkedni. A nap további részében újra az előadó szavai gondolkodtattak el bennünket, ezután vacsorával és tábortűzzel zártuk a napot.

Vasárnap, reggeli előtt részt vehettünk a dicsőítő áhítaton. Ebéd után, záró előadás alkalmából mindannyian élhettünk az úrvacsorai közösség alkalmával, így a többi testvérrel együtt vonulhattunk az Úr asztalához. Ezek után fájdalmas búcsút vettünk a szervezőktől, sok kellemes emlékkel gazdagodtunk mindnyájan. Végezetül pedig meghívtuk testvéreinket a jövő évben megrendezésre kerülő Lendületre, amire remélhetőleg el tudnak jönni.

Zányik Márk

IX. Konfirmandus Futballkupa

2017. Május 1.-én Makkosjánosiban sor került a KRISZ IX. Konfirmandus focikupájának a döntőjére.

A döntőt négy selejtező négy helyszínen előzte meg, ahol 23 csapat mérkőzött meg azért, hogy közülük nyolcan eljuthassanak a májusi döntőbe.

A döntő  első szakaszában két  csoportban mérkőztek meg egymással, ahonnan is pontozás alapján a csoportelsők a kupáért, a csoport másodikok pedig a harmadik helyezésért versenyeztek. Ennek alapján az első helyért a Guti Református Gyülekezet konfirmandus fiataljai  és Nagyberegi Református Líceum diákjai küzdöttek, ahonnan az utóbbiak kerültek ki győztesen szoros küzdelem után, végül pontrúgásokkal, így Ők vihették haza a vándorkupát. A harmadik helyért pedig Asztély/Búlcsú/Kigyós vegyes csapata illetve Bene/Sárosoroszi vegyes csapata versenyzett, ahonnan is Bene/Sárosoroszi került ki győztesen.

 

Szikra hétvége – Vissza a jövőbe!

A múltból tanulva, a jelent megélve, a jövőt reményteljesen várva – joggal mondhatjuk ez kijelentést a Szikra hétvége mottójának. Az elmaradhatatlan alkalom idén tavasszal április 21-23 között került megrendezésre Balazséron a KRISZ tóháti alapszervezetének közreműködésével. Az örök klasszikus Vissza a jövőbe című film ihlette a hétvége témáját. Több mint száz résztvevőhöz kerülhetett közelebb a személyes reformáció, teljes életű megújulás gondolatmenete a kasszasikerből nyert koncepcióval összeforrasztva.
Pénteken, a regisztráció után Pataki Gábor üdvözlő szavai köszöntötték a jelenlévőket. A hétvége előadóiként a magyarországi REFISZ (Református Fiatalok Szövetsége) elnöke és lelkésze érkezett hozzánk. Az est bizonyságtevője, Túri László elmesélte, hogy Isten milyen csodálatos módon egyengette életének útját már akkor, mikor még el sem fogadta Urának. Az evangelizációban Pogrányi Károly szolgált kreatív légballonos szemléltetőkkel. „Mivel töltöd meg az életed légüres terét?” – hangzott ajkáról a kérdés. A válasz fontosságát bizonyítja a héliummal és a levegővel felfújt lufi reakciója egyaránt. Az est további részében két különböző alternatíva lett felajánlva. A mozgást jobban kedvelők megtáncoltathatták magukat és egymást, a gyakran ismételt kérdéseket boncolgatók pedig beszélgető fórumon vehettek részt.
Másnap az első igei eledelre a lelki asztal már 9-kor meg lett terítve négy különböző helyen, sajátos kivitelezésekben. Az egyházi liturgiához kötődők az autentikus áhítatot látogathatták meg, a modern zenét és verseket kedvelők is megtalálták a helyüket, úgy, ahogy a videós igefeldolgozásnak a hívei is. Rácz Gábor, REFISZ elnök előadásában felvázolta a személyes élet reformációjáta múlt, jelen és jövő megvilágításában.
Délután mindenki egy repülőépítő társaság tagja lett és az élménypedagógia örömeiben előbb kereskedtek, majd csatáztak a papírrepülőkkel. A következő játékban a külső szemlélő tanúja lehetett, hogy hogyan születnek szemétből impozáns templomok, és a mai fiatalság szerint 2050-ben hogyan zajlik majd egy vasárnapi istentisztelet.
Később Tárczy Nándor érkezett hozzánk, hogy bizonyságot tegyen az Úr szabadítása mellett. Ezt követően ismét a REFISZes lelkész állt a pulpitus mögé, ahol hangsúlyozta, hogy Isten megtanít értékelni önmagunkat és élni a kiválasztottság privilégiumaival. Az esti program során alkalom nyílt arra, hogy a tábor népe elcsendesedjen és magába nézzen. Ehhez bizonyságtételek, lelki énekek és vezetett imádságok járultak hozzá.
Utolsó reggelre ébredve Keresztyén Károly engedte útra igei üzenettel a táborozókat, hogy visszainduljanak a jövőből otthonukba – a jelenbe.
Isten áldása kísérje az alapszervezet munkatársait!

Baranyi Eszter