A KRISZ program beszámolói negyedévekre bontva.

Tóháti konfis hétvége

Az Úrért indultak a tóháti konfirmandusok

Ha bárki eddig nem tudta volna a ritmust, a tóháti konfirmandus hétvégén biztos megtanulta – két ütés a térden, majd egy a tenyéren.  Ez volt a hétvége himnuszának alapüteme és a mi lendületünk is, hiszen az Úrért indultunk több mint száz húszan. Március 18-20. között konfirmandusok hétvégéztek a balazséri Béthel Központban a KRISZ tóháti munkatársainak szervezésében.

Barta Ferenc köszöntötte a jelenlévőket nyitó áhítatában, aztán Nagy Szabolcs evangelizált.Dánielről és három barátjáról szólt az ige azon az estén, akik nem voltak hajlandók a király étkéből enni, hanem kockáztattak és hitükkel győztek. Később a sorra kerülő versenyen a konfirmandusok megmérettettek KRISZ ismeretben, logikájukban és tippelési képességükben is.

A másnap reggel kiscsoportos áhítatokkal kezdődött, ahol az előző este összeedződött csoportok együtt igével indíthatták a napot. Az ezt követő előadásban Keresztény Károly hangsúlyozta a harc vállalásának kikerülhetetlenségét, s az ezzel kapcsolatos megjegyzéseket később csoportbeszélgetésben gondolhattuk tovább.  A játékokban és sportokban gazdag szabadidő után a konfirmandusok a művészet öt bázisán haladhattak végig. Ennek során többek között szoborcsoportot alkottak, zenét komponáltak puszta kezükkel és hangjukkal, illetve megszabott keretek között mesét is írtak. Kreativitásukat csillogtathatták meg ezután egy pálya építése közben, ami kislabda gurítására funkcionált és kizárólag papírból készült. Az evangelizáción újra szólt és hívogatott az Úr a helyes út megválasztását illetőleg. Az est további részében egy élő novelláskötetet hallgattak végig a fiatalok,ami néhány tóháti munkatárs személyes történetét fogta csokorba.

Az utolsó nap reggelén Jakab Attila indította útjukra a konfirmandusokat hangsúlyozva, hogy itt az ideje elindulni, visszamenni és megmaradni.

Isten áldása kísérje továbbra is a szervezők munkáját!

Baranyi Eszter

 

A Tóháti Karaván

A Tóháti Karaván megkezdte vándorlását

A Tóháti KRISZ Alapszervezet karavánútján a munkatársak bemutatkozó jelleggel sorra látogatják a gyülekezetek vasárnapi istentiszteleteit. Bizonyságtételük célja az, hogy ízelítőt adjanak az alapszervezet missziójából és működésből, ugyanakkor a község fiataljait megszólítsák, és figyelmüket felhívják az alkalmakra.

Ez a karavánút február 28-án vette kezdetét. Elsőként Hetyenben álltunk meg, majd Zápszony felé vettük az irányt. A gyülekezetek, a helyi lelkésszel, Cseresznye Alberttel együtt szeretettel fogadtak minket, és áldást kértek a szolgálatainkra. Az igét az alapszervezet elnöke, Keresztyén Károly hirdette és kiemelte azt, hogy Isten a fiatalokat is fel akarja használni az Ő tervében.  Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Isten nem az alkalmasokat hívja el, hanem az elhívottakat teszi alkalmassá. A munkatársak különféleképp felszólaltak azistentisztelet keretén belül ima, igeolvasás és bizonyságtétel által. Az alapszervezet munkáját és programjait Pataki Gábor mutatta be, illetve a közel tizenöt jelenlévő munkatárs néhány ifjúsági énekkel is bizonyságot tett a gyülekezet előtt.

Hetyeni gyülekezetben a VII. Tóháti Keresztyén Bálon összegyűlt összeget, mintegy 3500 hrivnyát az alapszervezet az elesettek segítését kihangsúlyozva átadta Cseresznye Albertnek, mint az Élim napközis otthon képviselőjének.

A karavánút következő állomása a bégányi és a haranglábi gyülekezet lesz március 13-án. Az Úrban bízva reméljük, hogy a 2016-os évben minden tóháti gyülekezetben bizonyságot tehetünk.

Képek IDE kattintva!

Baranyi Eszter

MÉRCE KERESZTYÉN BÁL

Február 27.-én megrendeztük az I. Mérce Keresztyén Bált. A rendezvényünk Dercenben volt megtartva 2 helyszínen, és rajta a Mércéhez tartozó falvak mindegyikéből érkeztek résztvevők, összesen körülbelül 65 fiatal.

A Bálunk első részének a Derceni Tábita Szeretetszolgálati központ adott otthont. Megérkezés délután 4 óráig tartott, amit a megnyitó követett. Balázs Antal, a Mérce KA elnöke köszöntötte a résztvevőket és elmondott néhány fontos tudni valót a helyszínnel kapcsolatban és ismertette a Bál programját.

A köszöntő után közösen elénekeltünk 2 éneket, majd Máté Richárd, izsnyétei lelkipásztor tartott egy tartalmas áhítatott a Lukács 5: 33-38 alapján. Mivel az idén a Bálunk a böjti időszakra esett, nem is választhatott volna a tiszteletes úr megfelelőbb alapigét. Szó esett a böjtölésünkről, magáról a böjt fogalmáról, mégis a fő hangsúly a 36-38. versekre esett – „Ne féljünk változtatni, mert az új, az mindig jobb, mint a régi.”

Ezt követően egy nagyon élmény dús és vidám rész következett: a játékblokk, amelyet Tóth Tímea, rákosi munkatárs vezetett. Voltak játékok, amelyekben beszélgetnünk kellett és ismerkedni, voltak olyanok, amelyekben némán összedogozni a csoporttársainkkal, és olyanok is, amelyekben bohóckodni kellett. Összesítve egy vidám és hangulatteremtő órában volt részünk.

A programjaink elengedhetetlen része, a szeretetvendégség a bálunkon sem maradhatott el. Finom szendvicseket és süteményeket készítettek a derceni munkatársak a számunkra a helyi gyülekezet támogatásával.

De nem ez volt az estünk fénypontja és hamar túl is léptünk rajta és átvonultunk a második helyszínünkre, a kultúrház próbatermébe, amit már előzőleg feldíszítettünk, mint egy igazi bálteremet, és mivel bálba érkeztünk, mindenki, akinek volt szemmaszkja, az feltette és megcsodálhattuk egymást.

Itt már kész program várt bennünket, ugyani Orosz Peti, profi táncos és koreográfus már alig várta, hogy taníthasson nekünk egy pár érdekes tánclépést. A játékok által kapott felszabadultságot a tánctanulás és a mi utána jött, csak fokozta a fergeteges hangulatot. A körülbelül 1 órán át tartó tánctanulós programot követte a szabadtáncos rész, ahol a 3 kiválasztott zsűri tag megfigyelte és megkereste azokat a személyeket, akik kiérdemelték az estünk végén a bálkirály és a bálkirálynő címet.

De mint az a bálokon elmaradhatatlan, rendeztünk egy táncversenyt, ahol mind a zsűri, mind a jelenlévők egyértelműen döntöttek afelől, hogy ki legyen a legjobb táncos leányzó és a legjobb táncos fiú.

A Bál végeztével kihirdetésre kerültek a nyerteseink, akik nem csekély ajándékokkal távozhattak (rózsa, oklevél, 1 doboz Raffaello, szalag és egy jókora élmény):

  • legjobb táncos leányzó – Korolovics Flóra, Dercen
  • legjobb fiú táncos – Figyász Gyuri, Munkács
  • Bálkirály és bálkirálynő – Darcsi Dévid és Gelbics Nelli, Fornos

Az eredményhirdetést követően elhangoztak minden gyülekezet ifjúsági alkalmainak az időpontjai az ifi vezetők közreműködésével, hiszen a programunk fő célja az volt, hogy új embereket hívjunk meg az ifibe és tegyük számukra vonzóvá és vidámmá az alkalmakat, hiszen a keresztyén élet nem egy besavanyodott, hanem egy élettel teli, boldog, áldásokban gazdag élet.

Simon Tünde, Fornos

VII. Tóháti Keresztyén Bál

Tele van a föld az Úr szeretetével – VII. Tóháti Keresztyén Bál

Minden egyes tóháti ifi télidénye izgalommal teli, mivel ez idő alatt készülnek el a produkcióval, amit rendszerint a Keresztyén Bálon adnak elő. Idén a bemutatásra február 20-án kerülhetett sor Papiban, ezen a hetedikként megrendezendő népszerű ifjúsági alkalmon. Read more

Tovább a kijelölt úton

2016 február 13-án a KRISZ közgyűlését tartotta közel 40 KRISZ tag jelenlétében. Ezen a napon nagy felelősség hárult a jelenlévő tagokra, mert az egy éves ciklus leteltével újból választások következtek.
Read more

Tóháti sítúra – aki azt hiszi, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék

Az KRISZ Tóháti Alapszervezete a megalakulása óta szinte minden év februárjában megrendezia sítúráját, s idén e hónap 7-én öltött meleg ruhát és vett hátizsákot több mint száz fiatal 10 község ifijéből. Biztosan állíthatom, hogy a felkeléssel mindannyian megelőztük a Napot. Ennek ellenére éberen és izgatottan kezdtük az utunkat, viszont a tájakat tekintve idehazaa dominánsabb szín a barna és a fekete volt. Ám miután odaértünk Szlávszkére, a tekintetünk hálásan pásztázta végig a hólepte sípályákat, és már tudtuk – kellemesen fárasztó, de mindenképp emlékezetesélményeknek nézünk elébe. Read more

A Tóháti KRISZ Alapszervezet tisztújítása

A Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet Tóháti Alapszervezetében soros tisztújító közgyűlésre került sor 2016. január 31-én Csonkapapiban a havonta megrendezésre kerülő imaközösségi alkalom keretein belül. Az elnöki tisztség megüresedett helyét a jövőben Keresztyén Károly, csonkapapi segédlelkész tölti majd be. A gyűlés jelenlévő tagjai egyhangúan hozták meg e döntésüket.

Az alapszervezet pénztárosa továbbra is Csengeri Ágnes maradt. A jegyzői tisztségben, ugyancsak változás nélkül, Baranyi Eszter szolgál majd, programfelelős-koordinátorként pedig Pataki Gábor segíti az alapszervezet gördülékeny működését.

A KRISZ az elmúlt években fontosnak tartotta, hogy megerősítse és kibontakoztassa az alapszervezeti munkát. Először a tóháti térség alakult meg 2009-ben. Évente több lelki és az ifjúságot megmozgató egyéb rendezvény, szolgálat fűződik ehhez a közösséghez. Ilyenek például a konfirmandus- és ifjúsági hétvégék, sportrendezvények, bál és egyéb különleges programok. A közös szolgálat sikere elsősorban a rendszeres imaközösségi alkalmakon, a közös szolgálatokban, valamint a helyi ifjúsági munka mellett való elkötelezettségben rejlik.

Bízunk benne, hogy ez a folyamat folytatódik ezután is és Isten áldása lehet ezeken a szolgálatokon!

-tóhát-

Újraélesztés hétvége

“Újraélesztő” egy szervező-figyelő szemével

Kis kulisszatitok a szervezés pillanataiból: a témaválasztás időszakában vagyunk, felvetődik, hogy annyi a panasz mostanság a sok probléma miatt, mi lenne ha most inkább egyszerűen örülnénk. Beszéljünk arról a fajta belülről jövő örömről, ami független a körülményektől, ami Jézusból meríti a boldogságot, és nem befolyásolják külső nehézségek. Mire egyikünk őszintén felkiált: “Jóég, és ti ezt hiszitek?!”

Valóban kemény fába vágtuk a fejszénket, ha ezt az üzenetet egy hétvége alatt akarjuk valamennyire “aprópénzre” váltani, szóval épp ezért az imáim innen kezdve arról szóltak, hogy csak egy kis megtapasztalást tudjuk nyújtani arról a másfajta örömérzésről, ami valahonnan mélyről és belülről fakad, ugyanakkor meg valahonnan fentről érkezik.

Január 29-én a Nagyberegi Református Líceumban gyűltünk össze közel százan, és már péntek este jól indult a terv, mert rádöbbentünk, hogy főelőadónk, ifj. Csomós József (a TIREK ifjúsági referense) előadásai alatt képtelenség is lenne nem teliszájjal vigyorogni. Az általa tartott három nagyon tartalmas előadás alatt szó volt az örömforrásainkról, az öröm megéléséről és kiéléséről, a félreértett örömökről, és arról a teljes, megingathatatlan örömről, ami független a körülményektől, mert belülről, és Krisztusból merít.

A hangulathoz ugyanakkor nagyban hozzájárult a kivételesen jó dicsőítő csapat. Oldalt állva figyelni a teli torokból éneklő kamaszfiúkat, a dal közben egymásra mosolygó zenészeket, a felszabadultan dicsérő fiatal nőket, nem mindennapi élmény.

A hétvége evangelizációin Szanyi György borzsovai lelkipásztor, a szervező csapat vezetője hirdette Isten igéjét, amiben igyekezett mozdulásra buzdítani a hallgatóságot, hogy mi is lépjünk Krisztus felé, és ne elégedjünk meg a megélt “vallásos kereteinkkel”, hanem törekedjünk olyan valós kapcsolatra, ami tényleg megadja az áhítozott örömöt.

Az este további részében pedig megmutattuk milyen egy kis költségvetésű királyi játék: a csapatoknak régi kartondobozból kellett megépíteniük a Trónok Harca sorozat híres vastrónját, ami az esztétikai érték mellett elbírja a vaskirálynőt (pehelysúlyú jómagam), a vasherceget (középsúlyú lelkész), a vaskirályt (nehézsúlyú lelkésztanonc), és a vasuralkodót (még nehezebb súlyú teológus) is.

Szombat reggel a résztvevők választhattak egy hagyományos vezetett imás-, egy dalszövegelemzős-, egy imanaplót írós-, egy szabadban sétálgatós elcsendesedés, és egy vidám videósan ébredős áhítat közül, de volt olyan is, aki a kávé mellett való beszélgetést választotta.

Szabadidejében a társaság mehetett imaszobába, vikinges csapatjátékot játszani, választhatott társasjátékot, ismerkedhetett kislabdás “randikérdésekkel”, részt vehetett bibliodrámán, “jam”-melhetett a zenész csapattal vagy egyszerűen csak élvezhette a jó társaságot.

Este a KRISZ együttes felemelő koncertjét élvezhettük, aztán a BorzsaVári népi zenekar húzta nekünk a talpalávalót a zsíros kenyér mellé. Ezután már igazán csak a hajnalig tartó csocsómeccsek, maffiázások és egymásnak örülések következtek.

Vasárnap zenés áhítattal vettünk búcsút egymástól, és én azt hiszem, hogy kicsit megéltük azt az örömöt. Már csak azért is, mert ezt a hétvégét biztosan nem mi hoztuk össze a szkájpos megbeszéléseken, mi csak hozzátettünk, és figyeltük a mosolyok alakulását. De ez az egész valahonnan fentről érkezett, ezért megnyugtató a tudat, hogy a további alakulása sem rajtunk múlik, mi csak hálát adunk, ha ott lehettünk a kezdetnél, és imádkozunk hogy hosszútávon is életet kapjon az az öröm, ami “belülről fakad, és mások felé halad”. 

Sárközi Andrea

További képek IDE kattintva

Az előadások meghallgathatók: 1 előadás, 2 előadás, 3 előadás

Tóháti munkatársképző

A Tóháti Alapszervezet munkatársi gárdája még alig érkezte kipihenni a szilveszteréj élményeit, de a kaszonyi kastély már újból szélesre tárta kapuit előttük. Január 4-én ifj. Csomós József látogatott el

“huszonegynéhány” fős csapatunkhoz, hogy egy teljes napon keresztül mélyre ásson és betekintést engedjen a vezetés művészetébe.

A nap első részében megismerkedtünk a komfort-, tanulási- és pánikzóna elmélettel, így jobban ráláthattunk erősségeinkre és gyengeségeinkre. A kiadós ebéd után egy órán keresztül geomagot építettünk mágneses pálcikákból és golyókból, aminek folyamata mindannyiunk személyiségéről elárult egy-egy kis titkos igazságot. A következő blokkokban úgy elméleti, mint gyakorlati módon is megérthettük az alkalomra való felkészülés néhány kulcsfontosságú tényezőjét, az esedékes akadályok kikerülését vagy sikeres átugrását.

A munkatársképző segítségünkre volt abban,hogy más megközelítésből vizsgáljuk meg szolgálatunkat, rájöjjünk, hol hibáztunk eddig, és milyen módszereket használva lehetünk jobb és sikeresebb vezetők ésmunkatársak.

Isten áldja a szervezők és közreműködők munkáját!

Baranyi Eszter

További képek IDE kattintva!

Alapszervezeti szilveszterek

Mérce alapszervezet:

2015 december 31. volt az a nap, amikor a Mérce megrendezte az első és egyben nagyon érdekes, emlékekben dús, vidám és áldásokban gazdag szilveszteri partyját a Balazséri Béthel központban.

A 2015-s év utolsó programján 43 fiatal vett részt, ami első közös szilveszternek nem is olyan rossz, sőt! Jelen voltak a Mércéhez tartozó falvak többségéből kisebb-nagyobb létszámmal: Izsnyéte, Gát, Dercen, Fornos. Az érkezés 2 percen belül történt, mindenki egyszerre érkezett meg és így időben érkeztünk mindenre közösen.

Az érkezést követő programunk a díszítés volt. A Balazséri Béthel központ is hozzá járult a díszítéshez egy kb. 3 méter magas és széles karácsonyfával, ami nagyon jól beleillett az elképzeléseinkbe. Mivel szabad kezet kaptunk a díszítéshez, kiéltük m
agunkat úgy a konyhában, mint a folyosón és minden közös teremben.

Ezek után közös vacsorát tartottunk abból, amit hoztunk. És mivel mindenki „elefánt adagokat” hozott, jutott 2-3 vacsira is. A vacsora után le is mozogtuk azt a sokat, amit megettünk, ugyanis játszottunk kb. 1 órát mindenféle vicces és érdekes játékot, amit nagyon élveztünk is!

És mindez nem ért ennyivel véget, a jókedvünket fokozta még az is, hogy megnéztük a 2015-ben készült képeket azokról az alkalmakról, amit szerveztünk, vagy amin részt vettünk: pancsizás, Fel a fejjel! hétvége, családi nap, imaéjjel, sportnap, ifi találkozók, karavánok. Ezek a képeket egyesekben jó emlékeket idéztek fel, amiket nem igazán tudnak elfelejteni, míg másokban csalódást, mert valamilyen okok miatt kimaradtak ezekből az eseményekből.

A képek után kicsit beszélgettünk közösen a 2015-s évünkről, hogy kinek mi volt a legszebb és legemlékezetesebb emléke erről az eseménydús évről, és hogy szokott-e fogadalmakat tenni újév alkalmábó
l, amiket betart-e vagy sem. A legszebb emlékeinkből még plakátot is készítettünk.

Az esténknek voltak komolyabb részei is: fél 11-kor a Mérce elnöke, Balá
zs Tóni tartott egy különleges és elgondolkodtató áhítatott. Mindenki kapott egy színes mécses gyertyát, lekapcsoltuk a fényeket és zenei aláfestéssel hallhattunk olyan elgondolkodtató igéket, amik a jövőre tekintettek, a hittel és reménnyel teli újesztendőre, ahol Isten jelen van és munkálkodik. Ezek után 4-5 fős kis csoportokban imaközösséget tartottunk és beszélgettünk egy kicsit az elhangzott igékről.

És elérkeztek a 2015-s év utolsó pillanatai. Bár alkoholmentes partyt tartottunk, éjfélkor koccintottunk pezsgővel, majd gyönyörködtünk a tűzijátékban, amit közösen vettünk.

A 2016-s évünk lazán kezdődött. A tűzijátékot követően bementünk, megmelegedtünk és egy nagyon vicces és érdekes karaoke estet tartottunk. Mindenki, aki elég bátor volt hozzá, megmutatta mit tud.

A karaokét követően szabad program volt: tánc, beszélgetés, UNOzás, beugró és persze alvás, pihenés, bár ezt nem sokan választották.

Reggel 9-kor pedig már indultunk is haza, mert megérkeztek a fuvarok és azért, hogy mindenki érkezzen haza az Istentiszteletekre.

Összesítve, a 2015-s évünket nem is zárhattuk volna le jobban. Isten áldása volt az egész évünkön és kértük és hisszük, hogy a 2016-s évet is megáldja, hiszen Jézus ezt mondja:

„Bizony, bizony, mondom néktek, hogy amit csak hittel kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.” János 16,23

Simon Tünde, Fornos

TiBorKA alapszervezet:

Az elmúlt év utolsó órái és első percei

Ahogyan a tavalyi évet közösen kezdtük el a TiBorKA csapatával, annak méltóan közösen is fejeztük be.

A közös ünnepi alkalmon 17 fiatal vett részt. Az alkalom, miután mindenki megérkezett közös énekléssel vette kezdetét, amit Biró Benjámin áhítata követte, majd egy meghitt családias hangulatú vacsora. Az utolsó pillanatok előtt érkeztünk a programba csenni egy kis élménypedagógiai játékot. Közeledve az év utolsó perceihez elcsendesedtünk, és egy elmélyedt beszélgetést folytattunk az elmúlt évről, amelyet imaközösség követtet.

Az újév első percei egy köszöntő beszéddel vette kezdetét, ami Sütő Norberttől hangzott el.

A továbbiakban az ilyenkor hagyományos „vidám rész” következett.

Sütő Norbert, Feketepatak

Tóháti Alapszervezet:

A szilveszter szerte az egész világban a méregdrága, egy percnyi örömet okozó tűzijátékokról, a nagy fogadkozásokról, és az újesztendő első emlékeinek automatikus kieséséről szól. Mi, akik a felvillanó fények helyett Istenre tekintünk, akik imádkozunk, ahelyett, hogy magunkban bízva fogadkoznánk, és akik számára a legrészegítőbb a másik szeretete és ölelése szintén összegyűltünk szilveszter éjjelén.

A KRISZ Tóháti Alapszervezetének munkatársi közössége már sokadik éve búcsúztatja az ót és köszönti az újesztendőt a kaszonyi kastélyban. Ünnepi vacsora kezdte a programot, aztán a híres „Egy perc és nyersz!” játékban próbálta ki magát a közösség, ami tetőfokra hágó izgalmat és könnyes nevetéseket vont maga után. Éjfélhez közeledve egyre inkább elcsendesedtünk, és pislákoló gyertyák fényében csoportokra osztódva beszélgettünk az éven hozott döntéseinkről, érdemtelenül is megkapott kincseinkről, és az Istennel, egymással és önmagunkkal megtapasztalt harmóniáról. Ezt követően a kaszonyi templomban közösen magunkhoz vettük az úri szent jegyeket, és miután a kintről beszűrődő tűzijátékok hangja jelezte számunkra az éjfélt, örömmel kívántunk egymásnak áldásokban is sikerekben gazdag újévet. Az éjjel további kötetlenebb részében ismert filmrészletekre spontán szinkronizáltunk és a tánctudásunkat is csillogtathattuk a legkedveltebb retró muzsikákra. A felkelő nap már asztal körüli fáradtmosolygós beszélgetésben kapott minket.

Véleményem szerint, ami a leginkább értékelendő a tóháti szilveszterekben az az, hogy mikor reggel hazaindulunk a legintenzívebb érzés nem a fáradtság, hanem az újból feltöltődött hála az új esztendőért, egymásért és a mi Urunkért.

Baranyi Eszter, Harangláb