Ifjúsági munkához szükséges segédanyagok tárhelye

Értelem és érzelem

/in , ,

(Sense & sensibility, 2008)

Színes, angol film

Fsz: D. Morrisey, J. McTeer, H. Morahan, C. Wakefield, D. Cooper, D. Stevens

Játékidő: 165 perc

Rendezte: Andrew Davis

A szerelemre nincs hatással a logikus érvelés… ellenben, ha házasságról van szó, azt alaposan át kell gondolni. A Jane Austen regényéből készült háromrészes filmsorozat a korabeli angol arisztokrácia életének egy pillanatfelvétele. A Dashwood-lányok éppen olyanok, amilyeneknek az akkori női ideál szerint lenniük kell: szépek, bájosak, illemtudóak (még okosak is!), viszont kissé tapasztalatlanok még a szerelem terén. És igen!!! A film valóban a szerelemről szól. Meg egy kicsit a csalódásról. Arról, hogy a házasság gyakran inkább üzlet, mint szenvedélyes, értelem nélküli érzelem.

Gondolatébresztőként:

  1. „Mindenkinek kell valaki, aki meghallgatja és megérti” – Valószínűleg mindenki érti, érzi ezt, az is, aki sosem mondta ki. Isten szerint „Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzá illő segítőtársat” (I Móz. 2,18). Természetesen egy barátság is lehet olyan mély, hogy a barát egyetlen rezdüléséből is értjük, mit érez. A film többféle házassági, szerelmi „sablont” is bemutat:
  • Ahol a feleség sosem szólal meg, nincs véleménye (John Middleton és felesége);
  • Ahol szerelem nélkül házasodtak, csak a vagyon kedvéért (Willoughby és felesége);
  • Ahol a férfi hű marad első szerelméhez annak halála után is (Brandon ezredes és első szerelme);
  • Ahol a szenvedély fontosabb, mint bármi más (Willoughby és Marianne);
  • Ahol az értelem, a becsület akadályozza a szerelmeseket a boldogság útjára lépésben (Edward és Elinor);
  • Ahol a nő (gőgösen) vezeti a férfit (Henry Dashwood és Fanny);
  • Ahol a férfi (bölcsen) vezeti nőt (Brandon ezredes és Marianne).

Gondoljuk végig, van-e a „sablonok” közt olyan, ami biblikusnak mondható!

  1. A korabeli női ideál – mit jelentett nőiesnek lenni? (pl. a férfit váratni kell; csak társaságban beszélgethettek, nem pedig négyszemközt; a nő legyen művelt, de csak akkor beszéljen, ha kérdezik, stb.)
  2. A korabeli férfi ideál – mit jelentett férfiasnak lenni? (pl. megvédelmezni a nőt, műveltnek lenni minden téren, megtartani az adott szót, stb.)

Keressünk minél több jellemzőt a filmbeli ideálokra, és figyeljük meg, mennyire fontosak ezek az emberi tulajdonságok ma! Hasonlítsuk össze őket a mai ideálokkal (pl. manapság egyre inkább divat a nőies férfi; a nők pedig férfiassá válnak)!

  1. Figyeljük meg, hogyan viselkedik a kisfiú és a kislány a filmben!
  • A kisfiú (Henry) egyszer sem szólal meg, ugyanakkor látjuk, hogyan viselkedik. Látja pl. a szülei gőgösségét, vagy azt, hogyan viselkedik egy igazi arisztokrata. Még beszélni sem tud, de máris átveszi ezeket a szokásokat.
  • A kislány (Margaret) tanul, ős is figyeli a nővéreit és édesanyját. Gyermekkora ellenére saját véleménye van bizonyos „felnőttes” dolgokban. „A fiúk jönnek-mennek és cselekednek, a lányok meg csak ülnek és várják, hogy történjen valami. Bárcsak fiú lennék!” Érdekes, hogy összehasonlítva Henryvel, Margaret sokkal érettebb, műveltebb, ma azt gondolnánk, hogy „sokat elérhet az életben” – mégis fiú akar lenni, mert a fiúk bármit megtehetnek. Gondolkodjunk el rajta, hogyan hat a nemi identitásunk, illetve a nemek társadalmi megítélése az önértékelésünkre! Mit mond a Biblia a nemekről, a férfi és nő feladatairól?
  1. A filmben láthatunk két házasságot is, ahol az egyik fél irányító szerepet tölt be, míg a másik a háttérbe szorul: Jonh Middleton és felesége esetében a férj, John: mindent elintéz, leszervez, mindenkivel beszélget, megengedi magának, hogy felesége jelenlétében bókoljon más nőknek, stb. Henry Dashwood és felesége, Fanny esetében pedig éppen Fanny az, aki irányít: bármiről meg tudja győzni Henryt. A férj pedig akkor is igenlően bólint, ha egyébként nem ért egyet. Egyik házasságot sem látjuk boldognak.
  • Szükséges-e, hogy legyen valaki irányító egy jól működő kapcsolatban?
  • Ha van, akkor ki lehet a „főnök” egy jól működő kapcsolatban és miért?
  • Mit mond erről a Biblia? (pl. 1 Móz. 2,18-25; 1 Pét 3,1-7; Péld. 6. f. és 7. f.; Péld. 31,10-31; 2 Sám 11. f. és 12. f.; stb.)

A filmet mindenkinek szeretettel ajánljuk, főleg azoknak, akik kedvelik a kosztümös filmeket!

Menyus

Deja Vu

/in , ,

Amerikai akciófilm

Fsz.: Denzel Washington, Val Kilmer

Játékidő: 110 perc

A film története New Orleansban játszódik, az első képkockák egy komp felrobbanását örökítik meg, ahol több mint 500 ember életét veszti. A történet szerint a 2006-ban dúló Cathrina-hurrikán pusztítása után ez volt a legtöbb áldozatot követelő katasztrófa. Főhősünk, Doug Carlin ügynök (Denzel Washington) társul egy nyomozócsoporthoz, amely megpróbálja kideríteni, hogy kinek a műve volt a robbantás. Carlin ügynököt egy egyetemi laboratóriumba kísérik, ahol meg kell figyelnie egy műholdképekből összevágott „filmet”. A tudósok kifejlesztettek egy programot — a „Hófehérkét” —, amely összekombinál több különböző műholdfelvételt, háromdimenziós képet kialakítva a vizsgált objektumokról vagy személyekről. A probléma az, hogy a képek négy és fél naposak, mert a program nem képes arra, hogy gyorsabban kialakítsa a kívánt felvételt, emellett tudósaink nem tudnak sem előre, sem visszatekerni a „filmben”, ezért minden pillanat fontos lehet. Carlin ügynök feladata az, hogy figyelje a filmet, hátha akad valami, ami segíthet a nyomozás eredményességében.

A nyomozás közben kiderül, hogy a katasztrófa napján egy fiatal nő (Claire) is meghalt, de nem a balesetben. A furcsa az, hogy mielőtt meghalt, Claire felhívta Carlin ügynököt, de nem érte el. Ezért a nyomozó átkutatja Claire lakását. Megdöbbenésére a lakás tele van a nyomozó saját ujjlenyomataival… Carlin ügynöknek egyre inkább gyanús lesz a „film” és a nyomozó csoport is: egy óvatlan pillanatban rájön, hogy nem műholdképeket nézegetnek, hanem belesnek a múltba…

A film készítői sokat dolgoztak azon, hogy a lehetetlent — az időutazást — megpróbálják valósághűen bemutatni. Azzal különbözik az eddigi, hasonló témájú filmektől, hogy a téma nem arról szól, hogy a főszereplők a jövőt ismerik meg (pl. a Felejtés bére, Különvélemény, Időgép c. filmekben), hanem a múltat. Viszonylag durvább jelenetei miatt 16-17 éven felülieknek ajánljuk. A filmklub-vezetők számára hadd segítsünk ismét néhány gondolattal:

— Beszélgessetek az idő fogalmáról! Mit jelent az, hogy Isten az időn kívül áll?

— Szerintetek van-e alapja az időutazásnak? Milyen veszélyekkel járna, ha az ember képes lenne utazni az időben?

— Ben Affleck a Felejtés bére c. filmben azt állítja, hogy „ha megmondod valakinek a jövőjét, akkor annak az embernek nincs jövője”. Mit gondoltok erről? Mi történik fordított esetben? Változtatnál-e a múltadon, ha megtehetnéd?

— Az egyik tudós mondja a filmben: „A fizika törvényei szentek.”; „Isten már letette a voksát az ügyben, már megtörtént: mindenképpen meg fog történni” — mit gondoltok erről?

— Mit gondoltok, veszélyes-e ha ilyen filmeket kiskorú gyerekek is megnéznek?

— A filmklub-vezetőknek ajánljuk, hogy nézzenek utána az „időutazás” vagy a jövő és a múlt ismeretének bibliai és tudományos álláspontjainak. Fontos, hogy megértsük: a filmek kitalált történetei mellett jobb, ha ott állnak a valóságos tények.

(A filmet a készítők a new orleansi emberek kitartásának és bátorságának ajánlották, melyet a Cathrina pusztítását követő időszakban tanúsítottak.)

Menyus

A hit fogságában

/in , ,

 (To verdener) 2008

színes, magyar feliratos, dán filmdráma, 108 perc

Fsz.: Rosalinde Mynster, Johan Philip Asbaek

Rendező: Niels Arden Oplev

„A film egy megtörtént eseten alapul.” Amikor ezt a mondatot látom egy film elején, mindig mélyebben élem át, sokkal valóságosabb, mint egy hollywoodi fikció. Az ilyen filmek végén az ember azt érzi: igen, ez velem is megtörténhet, bármikor eljöhet a pillanat, amikor az életem ilyen fordulatot vesz. Ezek azok a pillanatok, amikor felteszed a kérdést: Isten mit akar most ezzel? Hogy mászok ki ebből?

Főhősünk, Sara, mélyen hisz Istenben. Eldönti, élete egyetlen célja, hogy prédikátor lehessen, ezért félbeszakítja tanulmányait is – ebben a gyülekezet és a családja is rendkívül boldogan támogatja…

Amikor Sara apja házasságtörést követ el, a szülők választás elé állítják a három velük élő gyermeküket, hogy melyikükkel szeretnének tovább élni. A gyerekek az apjuk mellett teszik le a voksot – mert az Ige a megbocsátást hirdeti! A megcsalt anya pedig magányosan él tovább…

Amikor Sara összefut a bátyjával, akit egy éve nem látott, szinte idegenként állnak egymással szemben. Mindketten tudják, hogy ők nem is beszélhetnek egymással! Mert Jonast egy bűne miatt kiközösítette a gyülekezet…

Sara legjobb barátnője szerint „háromféle Tanú létezik: az, amelyik minden törvényt betart; az, amelyik titokban áthágja azokat; és az, akiről ki is derül, hogy áthágta. A lényeg, hogy ne derüljön ki a félrelépés és akkor semmi baj nem lesz.” És igen, a barátnő egészen okosan lépi át a szabályokat…

Sara és családja a Jehova tanúi közösség tagja. A vallási előírásokat megpróbálják szigorúan betartani, de kiderül, hogy ez szinte senkinek sem megy igazán jól. Sara egyszer csak szerelmes lesz, és minden borul: a családja, a gyülekezeti szolgálatai, az egész élete. Mert kedvese (Theis) nem Tanú.

A film végső tanulsága NEM az, hogy „na, tessék, ezért nem szabad ilyen vallási közösségek tagjává válni”! Sokkal inkább az, mennyire félreismerik az emberek Istent, függetlenül a vallási hovatartozástól. A filmet 16 éven felüli fiataloknak ajánljuk. Néhány gondolat:

BŰN – minden vallás megegyezik abban, hogy a bűn mindig olyan cselekedet, amit kerülni kell, amivel Istent bántod meg, amivel Isten ellen vétkezel, és ami miatt biztosan elkárhozol. Számomra mindig érdekes megfigyelni, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a bűn fogalmához. Általános felfogás, hogy vannak „kis bűnök”, amit mindenki elkövet és ez a normális (pl. kések tíz percet, pedig ezzel valaki más idejét vesztegettem); és ott vannak a „nagy bűnök” (pl. tömeggyilkosság), amit ha elkövetsz, véged van. Ehhez jön az is, hogy a bűnt mindenki szubjektíven fogja fel: ami az én felfogásomban bűn, az a te szempontodból nem feltétlenül az. Végül, szinte mindenkinek van egy-két „kedvenc bűne”, amiről tudjuk, hogy nem kéne elkövetni, de…. Egy életet el lehet tölteni azzal, hogy a bűn emberi felfogásáról elmélkedjünk, és Isten még mindig sehol sem lesz a rendszerben. Mert Isten másképp viszonyul hozzá, mint az ember. És egészen másképp viszonyul a BŰNÖS EMBERhez, mint mi magunk.

MEGBOCSÁTÁS – a film tökéletesen vázolja azokat a nonszensz helyzeteket, amikor megbocsátunk egymásnak, illetve amikor nem vagyunk erre képesek (a filmben: lehet gyülekezeti vezető az elvált férfiból is, ha a válás titokban történik, de a tiltott könyv olvasása miatt kiközösítés jár. A gyerekek az apjuknak megbocsátják, hogy vétkezett, de az anyjuknak nem bocsátható meg, hogy ő nem tud megbocsátani a férjének.) Legtöbbször ennek semmi köze Istenhez, vagy az Igéhez. Legtöbbször ahhoz a fájdalomhoz van köze, amit érzel. Ha ez túl nagy, túl mély, akkor nem fog menni, mert szinte kevesebbnek érzed magad attól, hogy megbocsátasz: mintha megengednéd, hogy büntetlenül bántsanak.

KÖZÖSSÉG – a filmben (és a legtöbb egyházi kis közösségben) erős családi kötelék jellemzi a közösséget, amíg ki nem közösítenek. Bármilyen csoportnak, mozgalomnak, egyháznak, közösségnek vagy a tagja, addig vagy JÓ tag, amíg betartod a csoport szabályait. Egy újabb életet venne igénybe arról elmélkedni, hogy egy vallási kis közösség belső szabályainak mennyi köze van Isten szabályaihoz.

FEGYELEM – a filmben is fontos tényező az egyházfegyelmezés, és kifejezetten pozitív is tud lenni, ha az valóban megalapozott. Mert látjuk, érezzük a saját bőrünkön, mi történik, ha az egyházfegyelmezés szinte eltűnik az életünkből. Szabályok nélkül káosz lesz az életünk és a gyülekezet élete is, ezt nem vitathatjuk. A probléma ott kezdődik, amikor a fegyelmezés kérdésében az emberi hiúság, gyarlóság, mohóság, irigység és egyéb finomságok döntenek, nem pedig az Isten Igéje.

IGAZSÁG – elhangzik a filmben: „Azt hiszed, csak egyetlen igazság van?” Igen. Egy igazság van. Az én igazságom. Számodra pedig a te igazságod. Ergo: kb. hétmilliárd féle igazság létezik. És egyik sem lesz ISTEN IGAZSÁGA. A háborúk ott kezdődnek, amikor az én igazságom fontosabb és nagyobb nekem, mint a tiéd. Ellenben, ha valóban Isten Igazságát keresgélnénk, valószínűleg túl elfoglaltak lennénk a háborúkhoz.

„Ha valakinek van füle a hallásra, hallja!” (Mk. 7,14)

Menyus

 

A dárda vége

/in , ,

(End of the Spear)

amerikai filmdráma, 2005

Rendező: Jim Hanon

Fsz.: Louie Leonardo, Chad Allen, Jack Guzman

Játékidő: 106 perc

Meghalnál azért, hogy valaki másnak örök élete legyen? Biztos vagyok benne, hogy megtérésük után a legtöbben megkérdezik ezt önmaguktól, és a válasz sosem egyszerű. Azonban sokan voltak, akik életüket áldozták másokért. Steve Saint misszionárius volt. Az élete célja az volt, hogy az Amazonas-medencében élő waodani népet felkutassa, és elvigye nekik a Jó hírt. Naphosszat repült az esőerdő felett, végül megpillantotta őket. Megtalálta azt a népet, amelyiknek a közelébe senki sem merészkedik… A waodani nép ugyanis köztudottan bosszúálló fajta. Harciasságuk legendás: a waodanik több mint fele halt meg más dárdájától. Kevés nagyapát tartottak számon a törzsben, mert legtöbben nem érték el azt a kort. A bosszúállás ördögi köre a kihalás szélére sodorta a törzset. Ez ellen harcolt Steve, illetve néhány keresztyén misszionárius. Felvették a kapcsolatot a waodanikkal, végül ott álltak egymással szemtől szembe, próbálták megérteni egymást. És a dárdák hegye a misszionáriusok testében landolt. Hat család maradt apa nélkül, hat feleség maradt özvegy. Az özvegyek azonban nem adták fel. Véget akartak vetni a véget nem érő öldöklésnek… Meg akarták menteni a törzset! Még ilyen áron is.

A waodanik látni akarták azokat a jeleket, melyeket az Isten adott az embereknek. Ehhez vállalniuk kellett, hogy együtt laknak az ellenséggel. Meg kellett barátkozniuk az özvegyen maradt asszonyokkal és ezt nem értették. Hogy van az, hogy valaki szereti az ellenségét és nem öli meg? Miért akarna bárki is segíteni annak, aki bántotta? Mincayani, aki megölte Steve-et, most ott áll szemtől szemben a férfi 8 éves fiával, Nate-tel. A kisfiú ahelyett, hogy fogná a dárdát, inkább barátkozni próbálkozik. Ki akarna egy gyilkos barátja lenni? Ezt a törzs legtöbb tagja egyszerűen nem érti.

De nem kell Amazóniában élni ahhoz, hogy ilyen megütközést lássunk az emberek arcán. Aki Isten útján jár, azt sokszor és alaposan megdobálják kövekkel. Néha a dárdákat is keresztüldöfik rajtunk – fájdalmas, mély sebeket hordozunk emiatt. De végül nem értik, miért osztogatunk mégis kenyeret (netalán egy kis szeretetet) ezek után. A filmben elhangzik, hogy „az ellentétek világát éljük. Nincs béke, mert nem tudjuk megváltoztatni az emberi szívet”. Senki sem képes erre. Nem elég kenyereket hajigálni. Nem elég szeretni. Megkockáztatom: nem elég a halálba rohanni sem egy „jó ügy” érdekében. Nem elég, ha Isten nem ezt az utat jelölte ki neked.

Steve pontosan tudta, hogy az út, amelyen jár, Isten által kijelölt út. Nate is pontosan tudta, hogy a bosszú csak bosszút szül. E két ember ragaszkodása a helyes úthoz megváltoztatta Mincayani életét. Mincayani megtehette volna, hogy nem öli meg Steve-et. Visszafordulhatott volna, hogy segítsen a misszionáriusoknak a betegápolásban. Megfordulhatott volna, amikor meghalt a gyermeke. Isten várt rá, és nem hiába várt. Rád is vár: ajtókat nyit ki előtted és sorompókat zár le. Lehetőséget ad neked, hogy visszafordulj, mielőtt késő lenne és csak újabb sebet szereznél.

Mindenkinek az életében van legalább egy „Nagy Boa”. Mincayani még életében átugrotta. E történet tanúsága szerint a Nagy Boát át lehet ugrani: meg lehet térni akkor is, ha gyilkos vagy; és szerethetsz akkor is, ha áldozat vagy.

Menyus

Az őslakó

/in , ,

The man (2007)

Színes, amerikai sci-fi

Szereplők: David Lee Smith, Tony Todd, John Billingsley, Ellen Crawford,

William Katt, Annika Peterson, Alexis Thorpe, Richard Riehle

Játékidő: 87 perc

  • „Feltehetnék egy ostoba kérdést?
  • John tanárok vagyunk, már hozzászoktunk…
  • Tegyük fel, hogy egy késő paleozoikumban született ember mindmáig él.
  • Hogy érted azt, hogy él? Sose halt meg?
  • Igen. Ő milyen lenne?
  • Érdekes ötlet… Mi az, sci-fi-regényt írsz?
  • Tegyük fel. Milyen lenne?
  • Elég lestrapált? … Olyan lenne, mint bármelyikünk. A cro-magnoni és köztünk nincs anatómiai különbség.

(…)

  • De ősember lenne…
  • Nem, nem lenne. John feltételezett hőse 140 évszázadot élt volna meg és folyton változott volna. Egy átlagos egyedet alapul véve a késő paleolitikum embere olyan intelligens volt, mint mi, csak nem tudott ennyit. John embere úgy tanult volna, ahogy a faj. Sőt, amennyiben nyitott szellemű, a tudásanyaga elképesztő lenne…

(…)

  • Szerinted a vallás lényege csak ennyi: reményt adni az embereknek?
  • Az Ószövetség félelmet és bűntudatot gerjeszt, az Újszövetség erkölcsi törvényeket ad, amiket nálam jobb filozófusok és költők adtak a számba, de a tanítást nem gyakorolják. Mesékből építenek egyházakat.”

 

A filmben hatásosan tör fel az a feszültség, amelyet tudósok és vallásos emberek egy része generál: miszerint a Biblia és a tudomány egyenesen egymás ellenségei. Mintha a „hit” és a „tudás” érvei sorakoznának fel pro és contra. A film egyértelműen sugallja, hogy a világvallásokat szinte mindenki félreértelmezi, mert a valóság sokkal egyszerűbb. A tudósok kis társasága azonban ennek a sugallatnak is határozottan ellenáll. Mert ennek az elfogadásához is „hitre” lenne szükség – kézzel fogható bizonyíték ugyanis nincs. „Amit mondasz, szemben áll a józan ésszel”.

A hited akár meg is inoghat a tudomány és a fikció (nagyon jól célzott) hatása alatt. Ha nem vagy biztos abban, hogy ki vagy te, és miben (ill. kiben) hiszel, a kétely könnyű érintse is ledönthet a lábadról. Itt az ideje, hogy elgondolkozz: mi a hited alapja? Miért mondod: „keresztyén vagyok”, vagy: „református vagyok”? (Róm 14,22). Ha ezeket kimondod, ugyanazt érzed is? Biztos vagy benne?

Boldog ember, aki megnyerte a bölcsességet, és az ember, aki értelmet szerez. (Péld. 3,13)

Menyus

 

A király beszéde

/in , ,

The King’s Speech,

színes angol történelmi filmdráma,

2010, játékidő: 118 perc

Rendező: Tom Hooper

Fsz.: Colin Firth, Helena Bonham Carter, Geoffrey Rush, Guy Pearce

Európa aktuális történelmi filmje VI. György (Colin Firth) „Bertie” brit király portréját porolja le, és mutatja be a beszédhibás uralkodó dadogásával vívott fáradtságos küzdelmeit. A segítség a Harley Streetről érkezik Lionel Logue (Geoffrey Rush) ausztrál logopédus személyében, aki amellett, hogy speciális módszereivel igyekszik kigyógyítani Bertie-t reménytelennek tűnő dadogásából, idővel a király bizalmasa és legjobb barátja lesz. A film kettejük hullámvölgyeken átívelő humoros-bizarr kapcsolatát mutatja be a trónöröklés és a II. világháború kirobbanásának sötét pillanataiban, mely történelmi esemény betetőzéseképp a király köteles egy rádióbeszédet intézni népéhez ezekben a nehéz időkben.

Bár a film körülbelül két év történéseit öleli fel, a király és logopédusa középpontba állításával az idő múlása szinte észrevétlen marad, a történet fő vonalává Bertie királlyá válása helyett Lionelhez fűződő kapcsolata válik. Foglalkozásaik során igazán kibontakozik VI. György jelleme, így például azt is megtudhatjuk, hogy a sűrű káromkodás feszült helyzetekben rendkívül hatásos görcsoldó eszköz lehet – no meg jó adag humorforrás a filmben. (Egyébként a sok káromkodás miatt Amerikában a filmet csak a legidősebb korosztálynak ajánlják, így olyan filmek mellé került, mint a Fűrész, vagy a Sikoly.) Lionel és Bertie kapcsolatát egészen a sorsdöntő beszédig jellemző „fentek és lentek” kiváló kibontakozási lehetőséget adnak a film műfajából adódó drámai jeleneteknek is, a tét mégiscsak Nagy-Britannia jövője. A filmet 12 Oscarra, 13 BAFTA-díjra, illetve 7 Golden Globe-díjra jelölték, és nem véletlenül!

Gondolatébresztőként:

  1. A filmben az „identitás” kérdése több jelenetben és több értelemben is visszaköszön. A témát alaposan körül lehet járni, és nem csupán a nemzeti identitás szempontjából. Már az elején tapasztaljuk, hogy Bertie mennyire identitászavarban szenved: nem érzi magát méltónak a királyi posztra – túl nagy a felelősség, ugyanakkor elvárja, hogy bánjanak vele hercegként – hiszen kijár neki a királyi tisztelet. Aggódik a népért, az ország sorsáért – bátyjával azonban nem fordul szembe még egy országért sem. Látjuk szembefordulni a családi identitást a nemzeti identitással. A film jól érezteti, mennyire nehéz egy királynak önmagával egyenlőként bánnia egy alacsonyabb származású emberrel. A családi identitás is téma lehet, ha megfigyeljük Bertie családjának viselkedését a filmben.
  2. A társadalomban elfoglalt helyed – légy akár herceg, akár orvos – jogokkal jár. Minél előkelőbb a betöltött szereped, annál több a kiváltságod. Mi a helyzet a kötelességekkel? A trónörökös viselkedéséből úgy tűnik, jobban szereti a jogait és kiváltságait érvényesíteni, mint betölteni a kötelességét. „Azt teszi-e a király, amit akar, avagy amit a népe vár tőle”? Mi a te kiváltságod, és mi a kötelességed a helyeden?
  3. Ha már a társadalmi szerepekről beszélünk: mit jelent királynak lenni? V. György több jelzőt is említ finak, hogy milyen a jó király: elkötelezett, határozott, józan eszű és bátor, a nemzeti ellenállás szimbóluma, stb. Milyen a keresztyén fiatal? Milyen a KRISZ-tag? Milyen az, aki nemzetéért él?
  4. Csalódást okozni a nemzetnek – erre nem csak az alkalmatlan király képes. Petőfi is csalódást okozott volna egy egész nemzetnek, ha a Nemzeti dal elszavalása után gyáván eltűnik a forradalom színhelyéről… Te, aki egy nemzet tagja vagy, legyen az kisebbségi vagy többségi nemzet, mivel okoznál csalódást a nemzetednek? Mit vár el tőled a nemzet?

A filmet azoknak javasoljuk,

– akiket érdekel a történelem, de nem a sablonos formában.

– akik hasonló félelmekkel küzdenek, mint Albert herceg.

– akik elmúltak 16 évesek.

Áldott filmnézést!

Menyus

 

Fireproof  (Szerelempróba)

/in , ,

Fsz.: Kirk Cameron, Erin Bethea

Idő: 112 perc

Rendező: Alex Kendrick (2008)

Ha azt a szót halljuk, hogy „tűzbiztos”, „tűzálló”, akkor biztos, hogy nem a házasság jut eszünkbe, hiszen éppen a házasság az, ami olyan könnyen „tüzet kap” és felbomlik. A Fireproof egy újabb keresztyén hangvételű film a Végtelen hit c. film rendezőitől, a Kendrick-fivérektől – fő témája a házasság, keresztyén szemmel.

Caleb a parancsnoka a helyi tűzoltó brigádnak. S mint ilyen fontos beosztású vezetőnek, megvan a maga mindennapi harca: harc a tűzzel, harc a beosztottakkal, főleg az újoncokkal. Hazatérve harcol a feleségével is, Catherine-nel, aki kórházi dolgozóként szintén gondokkal küzd. Házasságuk alig hét éve kezdődött, ám gondjaikat már most sem beszélik meg, inkább elkezdenek saját utakon járni. Caleb hajóra vágyik, TV-zik és internetezik otthon ahelyett, hogy családi házukat hozná rendbe. Catherine túl sok munkaórát vállal, fáradt és aggódik beteg édesanyjáért. Egyre inkább feszültté válik kettejük hangulata, míg végül igazi, vérfagyasztó veszekedésnek leszünk tanúi. Catherine válni akar, Caleb pedig nem érti, hogyan jutottak idáig. Catherine elkezd érdeklődni egyik munkatársa, Dr. Keller iránt, s még inkább eltávolodik férjétől. Caleb pedig édesapjától kér tanácsot. A tanács egyszerű: halassza el a válást 40 nappal, s ez idő alatt olvasson el egy könyvet. Napról napra egy-egy oldalt, és tegyen a könyv tanácsai szerint. A könyvet Caleb édesapja írta, tanácsokat, érzéseket, nagy igazságokat tartalmaz a házasságról. Az ifjú egyre inkább elszántabb lesz, és mindent a könyv szerint cselekszik. De Catherine ellenállásába ütközik, hiszen a fiatalasszony már végképp válni akar, és úgy érzi, csőbe akarják húzni, ezért még inkább kemény marad a szíve. Az ifjú férj nem érez önmagában több erőt ahhoz, hogy egyedül hozza rendbe elromlott házasságát, úgy érzi, hogy szélmalomharcot vív. Egyetlen támasza az lesz, amikor rájön, mi is valójában a szeretet…

Gondolatébresztők:

  • Caleb úgy érezte, Isten és a hit nem neki való: „Nekem nincs szükségem egy mankóra, ami átvezet az életen.” Miért gondolta ezt?
  • Milyen természete van főhőseinknek, és a szüleiknek?
  • „Az, hogy tűzálló, nem azt jelenti, hogy sosem üt ki a tűz, hanem azt, hogy képes leszel ellenállni neki és felülkerekedni rajta.” Mit jelent ez egy házasságra nézve?
  • Ha egy olyan nő, mint Cat, vagy olyan férfi, mint Caleb hasonló problémával fordulna hozzád, mit válaszolnál neki?
  • Miért mennek tönkre olyan hamar a házasságok? Mi az, ami segíthet az elromlott házasságok rendbe hozásában?
  • Mi a keresztyén házasság? Hol van Isten és Jézus helye a keresztyén házasságban?

(Menyus)

Végtelen hit (Facing the Giants)

/in , ,

Színes, amerikai film

Játékidő: 101 perc

Rendező: Alex Kendrick

Szereplők: Alex Kendrick, Shannen Fields

A Shylock Keresztyén Akadémia focicsapata rossz körülmények közt kezdi a szezont: legjobb játékosuk átigazolt egy másik csapatba. A keresztyének edzője, Grant Taylor élete amúgy is egyre inkább összeroskad: az autója totálkáros; a munkája nem gyümölcsöző; a házában valami szörnyű bűzt áraszt, de nem tudja mi az; a felesége gyermeket szeretne, de nem sikerül. Taylor edzőt már a szülők is el akarják távolítani a posztjáról, mert bármit tesz, hogy a csapat feljebb jusson a ranglétrán, kevésnek bizonyul. Mindenkinek olyan edzőre van szüksége, aki valóban el is ér valamit. Grant elkezdi önmagát hibáztatni romba dőlt élete miatt: a focicsapat sikertelensége, a rossz autója, a sikertelen házassága miatt. A színen feltűnik David, az ígéretes ifjú focista, aki azonban nem sokat konyít az amerikai futballhoz, és sajnos nem hozza rendbe az elromlott dolgokat. Grant edző végső elkeseredésében, mikor minden veszni látszik, Istenhez fordul, és a következőképpen imádkozik: „Uram, üdvösségem szava! Megtartó erőm, kősziklára épült váram, támaszom, Magasságos Isten, akiben bízom. Te vagy az én védelmező pajzsom, a bástyám. Tehozzád szólok Uram, és Te meghallgatsz. Ellenségeim legyőzettetnek. Kérlek Uram, szükségem van rád! Segíts nekem! Uram úgy érzem, félelem és rettegés uralt el, mint óriások, akik összemorzsolnak. És nem tudom, hogyan győzzem le őket. Elegem van a félelemből. Uram, ha más utat szánsz nekem, mutasd meg! Ha nem akarsz gyereket adni, hát legyen így! De Te vagy a pásztorom! Te ülsz a trónuson! Mindig benned van a reményem és bizodalmam! Csak adj valamit, mutass valamit!”

Az Úr csodásan működik! Választ küld Grant edzőnek egy keresztyén férfin keresztül, s főhősünk lassan megérti, Isten mit vár tőle. Fokozatosan odaviszi focicsapatát Istenhez. Megmutatja nekik Isten kegyelmét és szeretetét, elmondja, hogy Isten nélkül nem győzhetnek a bajnokságon. Elmondja a játékosoknak, hogy nem is maga a győzelem a cél, hanem Isten dicsőségére focizni. S valóban: egészen más Isten dicsőségéért játszani, mint önmagunkért! A fiatalok ezt megértik, és ezentúl megpróbálnak ehhez méltóan focizni – nem is kevés áldással!

Alex Kendrick filmjéből 12-14 évtől kezdve bárki sokat tanulhat a végtelen hitről és a meghallgatott imáról! Az Úr neve legyen áldott, hogy olyan filmeket is készülnek, melyben Isten dicsőségéről van szó, kihagyva a véres, lélekpusztító jeleneteket! Végre egy keresztyén film – mindenkinek!

Похожее изображение

Gondolatok filmklubhoz:

A film alapján beszélgethettek a szereplők jelleméről és fontosságáról egyenként (pl. mekkora szerepe van a történetben az idős tanárnak, aki végig imádkozik minden nap a fiatalokért!), a történetről, a film felépítéséről (mi, mikor és miért történik).  A szereplők és a cselekmény kivesézése után beszélgessetek ezekről (idézetek a filmből):

1) „Jézus azt mondja: szeresd felebarátaidat, mint tenmagadat. Tehát ha minden meccset megnyerünk, de ezt elfelejtjük, semmit sem nyertünk!” (Grant edző)

2) „– David, mióta megszülettél, kérem az Urat, hogy éreztesse veled a hit erejét az életedben. És hogy rajtad keresztül az emberek lássák az Ő jóságát.

– Akkor miért lettem ilyen alacsony és gyenge?

– Hogy láthasd, Ő milyen hatalmas.” (David és apja beszélgetése)

3) „Csapatfilozófia: a futball mától eszköz, ami által dicsérhetjük az Urat!” (Grant edző)

4) „Amim van, az Úré. A többit Rá bízom.” (Grant edző)

Mindenki

/in ,

Mindenki (Sing, 2016)
Dráma, rövidfilm, játékidő: 25 perc
Rendezte: Deák Kristóf
Forgatókönyv: Christian Azzola
Zene: Adam Balazs
Szereplők: Mónika Garami, Gáspárvalvi Dóra, Dorka Hais, Borbála Karádi, Szamosi Zsófia

http://indavideo.hu/video/Mindenki_2016_HD

Egy iskolai kórus Svédországba utazik a kilencvenes évek derekán, hogy részt vegyenek egy versenyen. A kórus vezetője, Erika néni kicsit komolyabban veszi hivatását, mint azt kellene, s összetűzésbe kerül az egyik tehetséges kórustaggal, az érzékenylelkű Zsófival. Mese arról, hogy milyen is a gyerekek és a felnőttek világának találkozása.

Egy nagyon aranyos, de a rövid játékideje ellenére nagyon jól megfogalmazott mondanivalóval operáló film a Mindenki. Egyszerű eszközökkel működő, de közben pedig óriási tehetségekre támaszkodó rövidfilm nemcsak a bájával varázsolja el a nézőt, hanem azzal az üzenettel is, hogy igen, lehet úgy is csinálni a dolgokat, ahogy a filmben is megjelenik. A film talán azt szerette volna kifejezésre juttatni, hogy a magyar emberek is képesek egységben gondolkodni, amire gyakorta szükségünk lenne a mindennapi életünkben is, továbbá azt is, hogy az egyéniség elnyomásának sosem lesz jó vége. Egy-egy hamiskás hang egy kórusban is szebben hangzik, mint ha csak bábként tátogva hagyjuk, hogy csöndre intsenek minket.

A FÜLKE (PHONE BOOTH)

/in , ,

A fülke

Rendező: Joel Schumacher

Főszereplők: Colin Farrell, Keifer Sutherland, Katie Holmes

A film hossza: 81 perc

Mit csinál az ember, ha a közelében csengeni kezd egy nyilvános telefon? Továbbmegy, tudván, hogy úgysem őt keresik? Vagy a kíváncsiságának engedve felemeli a kagylót? Stu Shepherd, a rámenős médiatanácsadó ez utóbbit választja, és a következő pillanatban egy ördögi játszma kellős közepén találja magát. „Ne tedd le – mondja egy hang a telefonban –, mert meghalsz.” Stu először ugratásnak véli a dolgot, ám a telefonáló gyorsan meggyőzi szándékai komolyságáról: titkos leshelyén meghúzza a ravaszt, és Stutól nem messze egy járókelő holtan zuhan a földre. A környéket pillanatokon belül megszállja a rendőrség, és a fülkét mesterlövészek veszik körül, akik fegyveres bűnözőnek hiszik Stut. Megérkezik a tévé, befut Stu felesége, Kelly, és egyik csinos ügyfele, Pamela, akivel Stu épp félrelépni készült – és egyikük sem sejti, hogy a távcsöves puskával felszerelkezett orvlövész az egyik ablakból folyamatosan szemmel tartja őket. A délután folyamán az egész életét végighazudozó, egocentrikus Stu különös morális átalakuláson megy keresztül. Érzelmileg lemeztelenedik a gyilkossal folytatott telefonbeszélgetés során. Hazugságai, kis simlisségei semmivé foszlanak: le kell ásnia lelke legmélyére, hogy megtalálja azt az erőt, amellyel legyőzheti a gyilkost, és a maga javára fordíthatja ezt a tébolyult játékot…

A film egyes véres és rémisztő jelenetei miatt kizárólag 16 éven felülieknek ajánljuk.

Beszélgetésindító kérdések:

1) Beszélgessetek Stu jelleméről! Mennyire jellemzőek az ő tulajdonságai, motivációi a mai átlagemberre? Vajon a Biblia erkölcsi mérlegére kerülve mennyit nyomna Stu élete? (Zsolt 103:8-12) Mit tanácsol a Biblia: így gondoskodjunk a boldogulásunkról, vagy van más útja is?

2) Mi játszódhatott le Stuban, mikor szembesülnie kellett azzal, hogy élete nyitott könyv valaki számára? Isten ugyanígy ismeri az életünk minden titkát, legrejtettebb vágyainkat is. Talán sokszor épp ezért nehéz elfogadni Isten létezését: mert ha Ő van, akkor az engem lecsupaszít és kiszolgáltatottá tesz, ahogyan Stu is lelkileg meztelenné vált a telefonkagylóból jövő hang előtt. De vajon rossz ez a lelki meztelenség?

3) A film talán legnyitottabb és legérdekesebb kérdése, hogy vajon mi motiválhatta a hívót. Mi az oka vagy a célja annak, amit tett? Hogy Stu élete rendbe jöjjön – de megéri ez más ember halálát? Bár nagyon erős a hasonlat, mégis Jézus Krisztusnak meg kellett halnia, hogy a mi életünk rendbe jöjjön. Persze Isten nem távcsöves puskával büntetett, de Jézus is ugyanolyan ártatlanként és kívülállóként halt meg valaki más életének a rendbe hozásáért, amilyen ártatlan és kívülálló volt ebben a történetben a pizzásfiú.

4) Mit gondoltok, mi volt a különbség Stu és a telefonos fickó előző áldozatai között?

5) Szerintetek miben változott Stu élete a telefonbeszélgetés után? Vajon miért kell megvárni, hogy valaki távcsöves puskával lövöldözzön ránk (vagy valami másféle katasztrófába kerüljünk bele), hogy végre leszokjunk a hazudozásról, a másik becsapásáról, hogy magunkba szálljunk és átértékeljük az életünket? Jézus Krisztus épp ezt kínálja, bár kicsit más módon, mint a távcsöves gyilkos!

  1. Mit gondoltok, mit mondana Stu a telefonosnak, ha mondjuk egy év múlva újra találkoznának. Feljelentené vagy megköszönné neki azt, amit tett? Miért?