„Csak pozitívan!” (Dancs Edina)

/0 Hozzászólások/in

Ráhangolódás: Nyomtassunk ki kis lapokra olyan idézeteket, amelyek a pozitív gondolkodást tükrözik, tegyük őket egy kosárba. Lehetőleg annyi idézetet nyomtassunk, hogy minden résztvevő fiatalta jusson minimum kettő.(A mellékletben található néhány idézet.) Helyezzünk el három nagyobb kartonlapot (vagy flip chart lapot) a falon, a következő feliratokkal: Egyetértek, Részben nem értek egyet, Egyáltalán nem értek egyet. Kérjük meg a fiatalokat, hogy húzzanak az idézetek közül, olvassák el, és ragasszák fel valamelyik lapra, aszerint, ahogy vélekednek róla. (Izgalmasabbá tehetjük, ha rövid időkeretet szabunk, így gyorsan kell dönteniük, illetve, az első gondolatuk szerint fognak szortírozni.) Miután elkészültek, nem beszéljük át az adott idézeteket, nem alkotunk véleményt arról, hogy ők hogyan alkottak véleményt! De elmondjuk, hogy ezek az idézetek mind a pozitív gondolkodás „égisze” alatt születtek,gyakran találkozhatnak velük különböző reklámokban,hirdetésekben, és közösségi portálokon. Ezen az ifiórán a pozitív gondolkodás filozófiájával fogunk foglalkozni.

Read more

Hazaszeretet (Dancs Edina)

/0 Hozzászólások/in

Cím: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” (Tamási Áron)

Ajánlott nemzeti ünnepek környékén elővenni ezt a témát az ifiben

  • Mindenki mesélje el (részletesen!), hogyan néz ki a szobája!
  • Fontos számotokra, hogy milyen helyen éltek?
  • Hogyan hat rátok a környezetetek?
  • A tágabb közösség részeként tagjai vagyunk egy országnak, egy nemzetnek. (Itt nem ugyanaz a kettő.) Mit jelent számodra magyarnak lenni?
  • Honnan jöttek a nemzetek? (IMóz 11,1 kk-et felolvasni!, nemzetségtáblázatokról, családfákról beszélni)
  • Szükséges-e, hogy egy nemzetnek legyen hazája? Miért?
  • Személy szerint neked fontos-e a hazád? Mit tekintesz annak, és mit nem?
  • 5Móz 19,14 ApCsel17,26c  Mit üzennek nekünk ezek az igék?
  • Isten jelölte ki a határokat, a történelmet Ő irányítja. (Trianon?)
  • Nem véletlenül születtünk oda, ahová születtünk. Ő engem magyarnak akart teremteni!
  • Kálvin tanítása erről, kálvinisták hűsége (gályarabper 1674!!!)
  • Mit jelent számodra a hazaszeretet?
  • Mi a helyzet a többi nemzettel? Van-e olyan nemzet, akik között szívesen lennél, élnél?
  • Van-e olyan nemzet, akik között nem szívesen lennél, élnél?
  • Hogyan kellene a nemzeteknek viszonyulnia egymáshoz? ApCsel 17,26 a alapján!!!

Kísértés (Kiss Bertalan)

/in

Cél: Bészélni a kísértésekről és bemutatni az Ige válaszát a felvetett problémákra.  

 

Játék: SZÓFEJTŐ (egyszer egyik, majd a másik csapat kap egy szót – választ 1-6 között számot – és mássalhangzókat mondva egy-egy játékos kitalálják, az adott szót; ahányszor hibáznak, annyi pont a másik csapatnak; aki a legtöbb pontot szerzi – tehát legkevesebbszer hibázik, az a csapat győz):

 

1.       Gazdagság

2.       Hatalom

3.       Önimádat

  1. Televízió
  2. Diszkó
  3. Szerelem

 

-?- Mivel hozhatók kapcsolatba ezek a kifejezések?              Kísértés

-?- Még soroljatok fel más kísértési formákat is!

 

1. Gazdagság:

„Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az ÚR? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét!”Péld 30, 8-9

-?- Mennyi pénzetek legyen a későbbiekben?

-?- Hogyan akartok hozzájutni a pénzhez?

 

2. Hatalom:

„Megakarod ismerni az embert? Adj hatalmat a kezébe!” Sajnos egy nagyon igaz mondás ez.

–         A hatalomvágy táptalaja a gazdagság. Amikor már nem elégít ki a pénz, akkor vágyik az ember a hatalomra (ez nem mindig van így)

–         A sátán Jézust is a hatalommal próbálta megkísérteni: „Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, és ezt mondta neki: „Mindezt neked adom, haleborulva imádsz engem.” Ekkor így szólt hozzá Jézus: „Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!” Ekkor elhagyta őt az ördög, és íme, angyalok mentek oda, és szolgáltak neki.” Mt 4, 8-11

o  Sátán csapdája: olyat akar adni, ami nincs a tulajdonába („Mindezt neked adom, ha…”)

o  A kísértő a hatalmat az imádatáért cserébe adja: Jézus helyre teszi a dolgot, mert az igére hivatkozva azt mondja, hogy az Urat szabad csak imádni.

o  Jézus felmutatja: a kísértés ellenszere az Ige. Úgy válaszol: „mert meg van írva”. Fontos, hogy ismerjük az igét és így tudjuk a sátán cselszövéseit kivédeni.

o  Az Atya megjutalmazta Jézust, hogy nem csapta be a Sátán, mert Ő adta meg neki a hatalmat = az angyalok szolgáltak neki.

 

3. Önimádat:

-?- Miben jelent kísértést az önimádat? Mi jellemez egy egoista embert? (önző, dicsekvő, hibátlannak gondolja magát, lenéző)

„Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!” Péld. 3,5

–         Az Ige arra tanít, hogy az Úrban bízzunk ne magunkban!

4. Televízió:

-?- Miben jelent kísértést a TV, rádió, zenehallgatás, Internet…stb.?

–         Egyfajta kábítószer

–         Kikapcsolja az agyat, a problémákat, egy hamis vizuális világba visz át

–         Elveszi a hasznos idődet más fontos teendők elől

–         Értékrendet formál: élvezd a mát, adj meg magadnak mindent, hasonlítgatást okoz

–         A zenének magának is tudatformáló hatásai vannak.

„Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává.” 1Kor. 6,12

 

5. Diszkó

-?- Milyen hozzáállással kell lennie egy keresztyén embernek a Diszkóhoz?

-?- Milyen káros hatásai vannak a Diszkónak? (csoportnyomás, érzelmek és elévezetek felkorbácsolása, a zene káros fizikai, pszichés és lelki hatásai)

-?- Hogyan szórakozzon egy keresztyén fiatal?

„Minden szabad, de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épít.” 1Kor. 10,23

6. Szerelem:

-?- Hogyan válhat a szerelem kísértéssé?

– Elvakulttá tesz

– Élvezeti cikké válik és nem a végső cél, a házasság felé vezet

– Nem tartjuk be a határvonalakat és egyre tovább megyünk…

Alapelvek:

–         Példaértékű legyen a kapcsolat (mint az egyház és Krisztus példájában)

–         Istenre legyen alapozva

–         Cél: az életem párjának a megtalálása

–         A testi vágyak ellen a legjobb módszer az imádkozás, és ha távol tartjuk magunkat olyan helyzetektől, ami motiválja a hormonokat.

 

-?- Válhat-e hasznunkra a kísértések?

„Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, tudván hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez. Az állhatatosság pedig tegye tökéletessé a cselekedetet, hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül.”   Jak 1, 2-4

–         Szükséges az, hogy a hitünket próba alá vessük

–         Most abban a korban vagyunk, amikor eldől, hogy megpróbáltatunk és elesünk, vagy megtartatunk. Ilyenkor ér a legtöbb kísértés.

–         Isten terve, hogy hibátlanok, tökéletesek = szentek legyünk. Ne vádoljuk őt a kísértések miatt, hanem imádkozzunk hozzá, h. tartson meg közötte.

–         Jézus a következőket tanácsolja arra, h. megmaradjunk a kísértések között: „Amikor visszament a tanítványokhoz, alva találta őket, és így szólt Péterhez: „Ennyire nem tudtatok virrasztani velem egy órát sem? Virrasszatok, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen.”

 

Felhasznált igék:


 

„Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az ÚR? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét!”

Péld 30, 8-9
 

„Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, és ezt mondta neki: „Mindeztneked adom, ha leborulva imádsz engem.” Ekkor így szólt hozzá Jézus: „Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!” Ekkor elhagyta őt az ördög, és íme, angyalok mentek oda, és szolgáltak neki.”                 Mt 4, 8-11
 

„Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!”                       Péld. 3,5
 

„Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává.” 1Kor. 6,12
 

„Minden szabad, de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épít.”   1Kor. 10,23
 

„Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, tudván hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez. Az állhatatosság pedig tegye tökéletessé a cselekedetet, hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül.”     Jak 1, 2-4

Önértékelés (Kiss Bertalan)

/in

Cél: Egy technikával és az ige tanácsával párhuzamosan rámutatni az önértékelési problémákra, s a fejlődés lehetőségére e téren.

Téma: Önértékelés

SWOT-analízis: Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek, Fenyegetettségek (Veszélyek)

Mire való? Hogyan értelmezzük saját magunkra?

Egy lapon felírjuk a mi:

–         erősségeinket (azok a dolgok, amikben jók vagyunk, ami sikerélményt adott, amiért már megdicsértek, amivel magam és mások hasznára lehettem, stb.)

–         gyengeségeinket (azok a dolgok, amik a kudarcok, amik a kudarcokat okozzák, ami miatt esetleg nehéz velem kijönni, ami megrontja a kapcsolatomat az Istennel, stb.)

–         lehetőségeinket (ami tulajdonképpen még bennünk van de nem aknáztuk ki, nem bontakozott ki és nem vált még erősséggé, olyan dolgok, amiket már szerettem volna megtenni, de nem bíztam magamban, hogy képes vagyok rá, nem bíztam Istenben, hogy képessé tesz rá, mindaz amihez tehetségem lenne)

–         veszélyeket (azok a dolgok, ahol kísértésbe eshetek, azok a negatívan előjöhetnek nálam a jövőben pl. meggondolatlanság, akaratosság, csökönyösség, azok amelyekkel a Sátán támadhat és amelyekkel eleshetek és megromolhat a kapcsolatom Istennel és az emberekkel)

Mindenki felolvassa a sajátját, majd egy fórum beszélgetés keretében kielemezzük (esetleg kiegészítjük).

Bibliatanulmány:

Erősségek:

–         Sokszor észre sem vesszük, hogy milyen dolgokban vagyunk erősek. Ha néha kudarc ér, akkor nagyon megromlik az önértékelésünk és azt hisszük, hogy semmit sem érünk. Tanuljuk meg értékelni magunkat, mert Isten értékesnek tart minket.

o  Rejtett erő, mint a hangyáknál…      Péld 30, 24-28

–         Isten, ha feladatot (küldetést) bíz ránk, akkor megadja a hozzá szükséges erőt is:

o  Isten erőre és bátorságra biztatja Józsuét      Józs 1, 6-7

o  Az erő Isten törvényének a megtartásában van.

–         Az igazi erőnk istenfélelmünkben lehet (Erős vár a mi Istenünk)

„Aki az URat féli, annak erős oltalma van, fiainak is menedéke lesz az.”   Péld 14, 26

–         Az erő párban v. barátok között intenzívebben érvényre jut            Ének 8, 6

–         Az erősségeink nem magunknak köszönhető (ne legyünk beképzeltek), hanem Isten kegyelméből adattak, hogy hasznosan éljünk vele (Erő=tálentum, talentum példázata).

Gyengeségek:

–         Nem vagyunk tökéletesek, senki sem. Nem szabad elcsüggedni, még ha néha úgy is tűnik, hogy csak nekünk mond csődöt az életünk. Hidd el van nálad sokkal rosszabb helyzetben lévő ember is (pl. téged még sosem akartak keresztre feszíteni…)

–         Gyengeségeinknek sokszor magunk vagyunk az okozói. Még a hívők életében is lehetnek megkötözöttségek, amelyek elválasztják attól, hogy teljesen Istené legyen:

o  Például Sámson életében Delila => a testi vágyak, mint megkötözöttség (világ)

o  Pl. Jézus követésének története (Mt 8, 19-22 – de előbb had rendezzem el a világi életemet, s mikor már nincs mit csinálni, akkor követlek téged Jézus).

o  Magvető példázata (útfél- madarak, sziklás talaj – forróság, tövis – megfojt).

Lehetőségeink:

–         Sokszor ez a leghomályosabb. Nem veszünk magunkon erőt, hogy a holnapra tekintsünk, hanem csak közönyösen éljük a mát. Munka és teher felmérni, hogy mire is vagyunk képesek.

–         Kicsinyhitűségből nem hisszük el, hogy Isten nagy dolgokra hívott el (legyen az akár mi):

o  „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.”            Fil 4, 13

o  Krisztus a lehetőségek tárháza

–         A lehetőség egyben döntései felelősség: mit választok jót vagy a rosszat, az életet vagy a halált?

o  „Tanúul hívom ma ellenetek az eget és a földet, hogy előtökbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess te és utódaid is!”           5 Móz 30, 19

Fenyegetettség:

–         Egyszóval: Sátán. Az ördög sok kis buktatóval, nagy káoszokkal, cselekkel, de rád pályázik.

–         „Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el…” 1Pét 5, 8

–         Ne becsüljük le a sátán hatalmát és ne értékeljük túl a mi bölcsességünket és erőnket, a kísértő mindig tud meglepetést okozni.

Jót tenni – keresztyén küldetésünk (Kiss Bertalan)

/in

TÉMA:                                  Jót tenni – keresztyén küldetésünk

 

Bevezetés: „Jó” dolgokról fogunk beszélni:

Mi a jó?

Válaszok:

Hasznomra van? („Mindent szabad nekem, de nem minden használ” 1Kor 6,12)

Rabja vagyok? („…de ne legyek semminek a rabjává”…tv, szórakozás, pornográfia, stb.)

Megbotránkoztat másokat?

Istent dicsőíti amit teszek? (“Akár esztek, akár isztok vagy akármit is tesztek, mindent Isten                                                                 dicsõségére tegyetek.” 1Kor 10,31)

Játék/történet :

Bevezetés a menny gyakorlatába
Egyszer egy rabbi azt kérte Istentől, hadd lássa a mennyet és a poklot. Isten megengedte neki és Illést adta mellé kalauzul. Illés először egy nagy terembe vezette a rabbit, melynek közepén egy nagy lábas állt a tűz fölött, tele valami nagyon finom étellel. Emberek ültek körülötte és hosszú kanalaikkal merítettek az ételből. De mindannyian sápadtnak, soványnak és gyengének látszottak. Ennek az volt az oka, hogy a kanalak nyele olyan hosszú volt, hogy azokat nem tudták a szájukhoz emelni.
Mikor kint voltak, a rabbi megkérdezte a prófétát, mi volt ez a különös hely. Ez volt a pokol.
Aztán egy másik terembe vezette Illés a rabbit. Ez ugyanúgy nézett ki, mint az előbbi. – Középen tűz égett, fölötte finom étel főtt. Itt is emberek ülték körül a lábast, hosszú kanalakkal a kezükben. – De jól tápláltak, egészségesek és boldogok voltak. – Nem próbáltak egyedül enni, hanem arra használták a hosszú kanalakat, hogy egymást etessék. – Ez a terem volt a menny.

Játék: Eljátszható a történet úgy hogy készítünk két merőkanálból és hosszú pálcákból kb. egy-egy méteres hosszú kanalat. Odaadjuk két önként jelentkezőnek, akik egymással szembe ülnek egy vedér víz mellett. Nem mondjuk nekik, h nem itathatják meg egymást. Valószínű nem jut eszkükbe, hanem csak magukban próbálkoznak.

-?- Mi a játék/történet tanulsága? (elmagyarázom a lényeget)

Péld. van írva: hogy „aki mást felüdít maga is felüdül”. Ha önzően csak a magunk javát keressük, akkor valami nagyon nagyot veszítünk el: a szeretet, a testvérszeretet, a boldog emberi és isteni kapcsolatot.

-?- A történetben, akik egymást segítették („menyben lévők”), ők voltak a jól tápláltak, nekik volt jobb dolguk. Szerintetek, akkor miért válasszák mégis többen a rossz utat? Miért olyan nehéz jót tenni?

Pál a római levelében ezt írja: „Azt a törvényt találom tehát magamban, hogy – miközben a jót akarom tenni – csak a rosszat tudom cselekedni”.     ld. a KT-t.

Valaki olvassa fel ezt az igerészt tovább => Róm 7,21-25

Az ige tehát azt mondja, hogy mi bűnös emberként magunktól csak a rosszat tudjuk tenni, de Jézus által megszabadulhatunk ettől is.

Jó vs. rossz dolgok az életünkbe, azok elfogadása

Történet:

Ami a szem előtt van

Kis történet kedves embereknek! Két utazó angyal megállt, hogy az éjszakát egy tehetős család házában töltse el. A család udvariatlan volt, és megtagadta az angyaloktól, hogy a nagy ház vendégszobájában pihenjék ki magukat. Ehelyett egy picike helyet kaptak a hideg pincében. Amikor kinyújtóztak a kemény padlón, az idősebb angyal meglátott egy lyukat a falon és kijavította azt. Amikor a fiatalabb angyal kérdezte, miért, az idősebb angyal így felelt: “A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak.” A következő éjjel mindketten egy nagyon szegény, de vendégszerető paraszt és felesége házában pihentek. Miután azok azt a kevés ételt is megosztották velük, amilyük volt, átengedték az angyaloknak az ágyukat, ahol ők jót aludtak. Amikor a következő napon a nap felkelt, az angyalok könnyek között találták a parasztot és a feleségét. Az egyetlen tehenük, akinek a teje az egyedüli bevételük volt, holtan feküdt a mezőn. A fiatal angyal dühös lett és kérdezte az idősebbet, hogyan hagyhatta, hogy ez megtörténjen. Az első embernek mindene megvolt, mégis segítettél neki, vádolta. A második családnak kevese volt, és hagytad, hogy elpusztuljon a tehenük. “A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak, mondta ismét az idősebb angyal.” Amikor a nagyház hideg pincéjében pihentünk, észrevettem, hogy a falon lévő lyukban arany van. Mivel a tulajdonos olyan mohó volt és nem akarta megosztani szerencsés sorsát, betapasztottam a falat, hogy ne találhassa meg. Amikor a utolsó éjszaka a paraszt ágyában aludtunk, jött a halál angyala, hogy elvigye a feleségét. Helyette odaadtam a tehenet. “A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak.” Néha pontosan az a jó, ami történt csak a dolgok nem annak mutatkoznak, aminek kellene. Ha bízol, csupán arra kell hagyatkoznod, hogy minden eredménynek megvan az előnye. Amíg nem telik el egy kis idő, ezt nem veszed észre…. Néhány ember eljön az életünkbe, és gyorsan elmegy… Néhány ember barát lesz és marad egy kicsit… gyönyörű nyomokat hátrahagyva a szívünkön …

A tegnap: történelem. A holnap: misztérium. A ma: ajándék.

„Ha a jót elfogadtuk Istentől, a rosszat is el kell fogadnunk.” Jób 2,10

Néha történnek az életünkben rossz dolgok, ekkor elcsüggedünk és nem látjuk benne Isten tervét, pedig Ő mindig a javunkat akarja, viszont néha szükség van arra, hogy a vesszejét is használja.

Miért kell jót tenni?

IGE: Péld. 3, 27-28

-?- Jártatok már olyan helyen ahol az volt kiírva, hogy : „Ma nincs hitel, csak holnap”, viszont másnap ugyan ez van kiírva?

– Ez az ige valami hasonlót mond a jóról. Ha lehetőségünkben áll jót tenni, azt most kell megtenni (Jk)

– Az előbb felsoroltátok, hogy miket lehet adni (szeretet, odafigyelést, munkálatokat, anyagiakat is), ha ezeket nem tesszük meg, akkor olyanok leszünk mint 28. versben lehet látni.

Jézus mondja: „Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: URam, URam, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.”

Jakab levelében: „Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában” Tenni kell a jót nem csak beszélni róla!

Összefoglaló:

–   Mi a jó (hasznomra van, rabja vagyok-e, megbotránkoztat-e, Isten dicsőségére van-e)

–   Miközben a jócselekedetek mindenki hasznát szolgálná, aközben nem tudjuk tenni a jót (Róm)

–  Néha vannak az életünkben rossz dolgok, amelyeket el kell fogadnunk; saját érdemeinkből kifolyólag azt sem érdemelnénk, hogy éljünk, mégis kegyelemből megtart minket Isten.

–   Miért kell jót tenni? (nem csak beszélni kell a jóról, hanem cselekedni is)

Hogyan várod vissza az Urat? (Kiss Bertalan)

/in

Bevezetés: Voltatok már vendégségben? Mit láttatok ott? És ti fogadtatok már vendéget?

Ugye ti is megtettetek mindent, hogy tiszta legyen a ház. miért? Mert tudtátok, hogy vendég jön, és a vendéget nem lehet akárhogy fogadni. Fel kell készülni rá.

Igeolvasás: Máté 24,45-51: 25,1-13

 

Ez az igehely is valahol erről beszél. Jézus vissza fog jönni, de nem vendégségbe. Erre is bizony készülni kell, nem lehet akárhogy fogadni.

Te hogyan várod? Várod?

Képzeljétek bele magatokat egy szituációba: megtudjátok, hogy Jézus mához egy hétre, vasárnap visszajön. Miben változna az életetek?

Hát én nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de én beleképzeltem magam, meg elképzeltem, hogy az emberek mit csinálnának. Elsősorban elkezdenénk a hozzánk közelállókat evangelizálni. Egy csepp szégyen sem lenne bennünk azért, mert Keresztények vagyunk. bátran bizonyságot tennénk bárkinek bárhol. Nem unottan, két percig olvasnánk az igét. Lelkesebben és örömmel látnánk neki. Naponta órákat imádkoznánk. Nem érdekelne minket a világ, meg amit kínál, sem pénz sem a gond. Nem aggodalmaskodnánk, nem panaszkodnánk, nem bántanánk másokat, nem volna bennünk irigység, sem harag. Megbocsájtanánk mindenkinek és bocsánatot kérnénk mindenkitől. Szorgalmasan és becsületesen dolgoznánk, és még lehetne sorolni. Miért tennénk mindezt? Mert tudnánk, hogy Jézus visszajön, és ez az élet helyes előtte.

Testvér, hogy várod vissza az Urat? Minden nap így készülve, igy rendet rakva, ilyen falatokat készítve. Javítsatok ki ha tévedek, de szerintem egyikőnk sem így.

Miért, mert nem hisszük, hogy lehet holnap már visszajön Jézus.

De honnan tudhatod, mikor jön vissza? A napot, az órát sem tudod!

            Miért van az, hogy tudjuk, mi a helyes, mégsem tesszük? Gondoljatok bele: ha ma éjfélkor visszajönne Jézus, mi az, amiért szégyellned kellene magad? Mi az, ami rosszat látna bennetek? Attól kell szabadulnod!

A példázatban szereplő szolga és 5 szűz egy nagy hibát követett el: nem készült fel az Úr visszajövetelére.

Hogyan lehet felkészülve, helyesen visszavárni Jézust?

– Jézus azt mondja, nem ismerlek titeket. Valahol ez a lényeg a megmenekülésünk érdekében. ismerni Jézust. Ő a mi mentőcsónakunk.

– Utánozd a mozdulatot példa.

– Ha minden napodat úgy éled, hogy holnap visszajön. De ez sem könnyű. Én példám. Ez sem megy nélküle. A másik 5 szűz úgy úszta meg, hogy volt olajuk. Az olaj a Szentlélek. Isten lelke segít helyesen visszavárni őt.

Ezzel a biztatással fejezném be: Lukács 11,9-13

Közbenjáró imádság (Kiss Bertalan)

/in

Cél: Megérteni, mit is jelent. Buzdítani a közbenjáró imádságra

Bevezető feladat: Mondjatok dolgokat az életben, az életetekben, ahol most problémát láttok, segítséget vártok, vagy előttetek, mások előtt vannak feladatként: Pl. Érettségi, Konfirmáció, Gyülekezet, Jani bá törött lába, stb.

Imádkoztok, imádkoznátok ezekért? Ha igen minek, ha nem minek?

Ma az emberek sokszor csak nevetnek, amikor arról van szó, hogy imádkozunk, imádkoznunk kell valamiért. Azt mondják, hogy az imádság nem megoldás, nincs ereje. Ha beteg vagy ne imádkozz, csak menj orvoshoz. Ha feladatod van, próbáld magad megoldani, stb. Nem használ az ima, nincs haszna.

Szerintetek van haszna, értelme imádkozni? Szükséges-e imádkozni?

Sajnos az ember szereti az életét úgy alakítani, hogy abból kizárja az Istent. Nem vesz róla tudomást, nem tulajdonít neki jelentőséget. Pedig ez elég buta dolog, mert az élet maga az Isten találmánya, ezért nem lehet nélküle jól élni. Miért fontos ezzel tisztában lenni. Azért, mert Istennek van akarata arra, hogy segítse az életünket, de nem csak akarata, hatalma és ígérete is van erre.

Milyen imádságformák vannak? Dicsőítő, hálaadó, bűnbánó, könyörgő, közbenjáró. Ezek közül most a közbenjáró imádságról szeretnénk beszélgetni.

Miben különbözik ez a többi imádságformától?

A közbenjáró imádság másokért történik. (Máté 5, 44 ’ Lukács 22,32’ Apcsel 7,60’ Filippi 1,9 ’ Kolossé 1,9 – 4,3 , 1.Tim.2.1, 2.Kor.10.4-5, 1.Thessz.1.2,). Tulajdonképpen szolgálat. És ez az egyik legnagyobb szolgálatfajta. Sok megtérés, gyógyulás, sikeres feladat az embernek fel sem tűnő csendes közbenjáró imákban dől el. (Lehet erre példákat felhozni történetekből, vagy személyes példákat).

Jézus maga is ezt végzi értünk fent a mennyben, szüntelen közbenjár az Atyánál.

Volt-e már, hogy valakiért közben jártatok?

A Bibliában sok ígéret van az imádság meghallgatására, és sok buzdítás is arra, hogy imádkozzunk másokért. ( Filippi 4,6 , János 16,23-2,Máté.7.7-8., Filippi.1.1-7, 1.János.5.14-15) Isten megtartja az ígéretét. Ez egy hatalmas lehetőség az Istentől, amit érdemes kihasználni.

Mi lehet az oka annak, ha egy ilyen imádság nem teljesül? Jakab 1,6-7 ’ Kolossé 4,2

Végszó. Az imádságnak hatalmas ereje van, annak ellenére, hogy ezt sokan nem hiszik. Nem biztos (sőt), hogy Isten egy hatalmas csoda keretében hallgatja meg azt az imát. De Őneki van hatalma arra, hogy megadja úgy, ahogy akarja. Merni kell őt kérni, és bízni Benne. Aki nem bízik, ne várja, hogy választ kap az imájára.

Feladat: Írjatok össze imatémákat és tartsatok imaközösséget.

Hálaadó ima (Kiss Bertalan)

/in

Cél: Meg tanulni hálásnak lenni Istennek mindenért, amink csak van, és ami csak ér minket.

Alapige: Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésekben minden alkalommal, hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. Filippi 4, 6

A hálaadás az imádság elengedhetetlen és szerves része. Mégis sokszor baj van vele. Az a baj, hogy nincs, vagy ha van is, kevés. Általában úgy kezeljük, hogy ez az imádság kötelező része, amit el kell mondanunk ahhoz, hogy a kéréseink (amik persze szívből jönnek) teljesüljenek. Ez nagyjából pont annyit ér, mintha nem is adnánk hálát, mert az Isten ismeri hogy milyen lelkületű hálaadás ez. Ez hazugság. Isten nagyon örül a hálaadásnak, de csak akkor, ha ez szívből jön. Az ószövetségben is találkozunk olyannak, hogy hálaáldozat. De volt úgy, hogy Isten azt mondta az ilyen áldozatra: Nem kedvelem (Ézsaiás 1, 11), mert az nem volt őszinte.

Hol a probléma, mi lehet az oka, hogy nem tudunk sokszor őszinte hálaadással imádkozni?

Kiindulópontnak jó meglátni azt, hogy e probléma okát magunkban kell keresni. Mert nem az Isten jóindulata fogyott el felénk, ami hálára kéne, hogy indítsa a szívünket.

Szerintetek, mi lehet az oka?

–         Elégedetlenség

–         Isten jóindulaténak észre nem vétele. Lelki vakság.

–         Hitetlenség

–         Önfejűség (ezt csak magamnak köszönhetem).

Hogyan lehet igazán hálásnak lenni?

Igazi hálaadás nem egy elsajátítható tanfolyam része. Annak szívből kell jönnie, akkor, mikor az ember megtapasztalja Isten jóságát, Isten közelségét. Az Istenre figyelést kell megtanulni.

Milyen módon lehet hálát adni?

– Énekben

– Imában

– Cselekedetekben

– Engedelmességben

– Szóban

(meg lehet beszélni, hogy hogyan valósulnak meg a gyakorlatban ezek.)

Jó-jó. Azt mondjuk, hogy hálásnak kell lenni, de minek? Mi a haszna az életünkben a hálaadásnak?

Fura dolog így vizsgálni a hálaadást, mert a hála pont arról szól, hogy nem én kapok valamit, hanem adok valamit. Istennek ezzel adhatunk vissza valamit abból a sok jóból, amit nap mint nap kapunk tőle. Isten örömét leli a szívből jövő hálában. Jézus gyakran adott hálát mielőtt, vagy miután csodát lett, vagy étkezéskor, amikor megtörte a kenyeret (Máté 11,25 –Máté 14,19-Máté26,26-János 11,41). Az Ő imádságainak szerves része volt az ima.  De ezen túl a hálaadásnak mégis van haszna az életünkben. Az alapigénk azt mondja, hogy kéréseinket mindenkor hálaadással tárjátok fel Isten előtt. Ez nem valami üzletet akar takarni, hogy én hálás vagyok, akkor Isten teljesíti kérésemet, hanem először is:

Aki tud szívből hálát adni, hiszi, hogy mindene Isten kezéből van és tudja, hogy ezután is onnan várhatja.

Másodszor, aki tud hálát adni az alázatos, és belátja, hogy semmi sem az ő érdeme, hanem Istené.

Harmadszor, aki csak kér, de nem tud megköszönni, ne várja, hogy a kérése halló fülekre talál.

Negyedszer, aki tud hálát adni, az tud örülni, és örülni jó. Ez lélek gyümölcs!

Ötödször: Békességet, megelégedettséget, Istennel való jobb kapcsolatot ad.

Beszéljétek meg valóban ilyen következményei vannak? Miért?

Feladat: Írjátok fel egy papírra, most miért vagytok, vagy lehettek hálásak az Istennek. Ezt fel lehet olvasni és megbeszélni. Milyen módon adnátok ezért hálát.

Végszó: Jó mindenért hálát adni az Istennek, mert ez a minimális, amit adhatunk neki. De Istennek a szívből jövő hála nagyon sokat ér érdemes elgondolkodni mennyi jót tesz velünk nap mint nap. Jó bele gondolni, mennyi mindenünk van, amit mások talán nélkülöznek. Jó meglátni, hogy olyan lehetőségeink vannak, amik másoknak talán soha nem lesznek. Jó meglátni, hogy Istennek annyira értékes az életünk, hogy a saját életét is odaadta érte.

Minta a hálaadó imára: Olvassátok el a Zsoltárok 18, Zsoltárok 135, Zsoltárok 136

Milyen dogokért ad hálát a zsoltáros, amiért te is hálás vagy, vagy lehetsz?

Megbeszélhető kérdések:

–         Mindenért lehet/kell hálát adni? Pl. betegség, pénztárca elvesztése, stb.

–         Bűn-e, ha nem adunk hálát?

–         Mi van, ha nem tudok hálás lenni?

Csend (Kiss Bertalan)

/in

Cél: Megérteni a csend fontos szerepét az életünkben. Megtanulni elcsendesedni egy kicsit. Megtanulni, hogy a csendben meghallható az Isten.

Bevezetés: Néma Bob magyaráz. Pantomimban kell előadni minél viccesebb, vagy érdekesebb feladatokat.

Csend játék: Feladat az, hogy 3 percen keresztül némán kell figyelni.

Kérdések a játékhoz: Milyen volt csendben lenni? Jó vagy Rossz? Minek? Tudtatok-e egyáltalán csendben maradni? Észrevettél-e valamit?

Tud a mai ember csendben lenni?

Milyen dolgok akadályozzák ebben?

Milyen zajok vannak az ember életében?

Külső zajok: Zene, Tv, Tömeg, Gépek, stb.

Belső zajok: Gondolatok, Tervezés, Sátán, stb.

Fontos dolog szerintetek a csend? Miért?

Játék: Meghallod-e, amit mondok? Egy emberhez csendben beszélsz, miközben a tömeg zajong körülötted. Aztán csendben is elmondod ugyanezt. Egyik alkalommal meghallod, másikkal nem.

A csend az ember életében nem lehetőség, hanem szükséglet. Kell az embernek csend, ahhoz, hogy pihenni tudjon, hogy tanulni tudjon, hogy le tudja tisztázni a gondolatait, hogy célokat lásson, és a legfontosabb, hogy imádkozni tudjon és meg hallhassa Istent. Istent csak csendben lehet meghallani, és megszólítani is. Mert Ő csendesen szól, és nem hallod meg, ha nem élsz meg néha, és nem csendesedsz el. És csak csenden tudsz figyelni rá, hogy oda tudj figyelni, és megérteni, mit akar az életedben.

Ige: Illés története

Jézus is tartott magában csendességeket. Elment egyedül imádkozni. Találkozni az atyával. A próféták is és a királyok is így tettek. Ha az Isten fiának szüksége volt csendre az életében, miért gondoljuk, hogy nekünk nem kell? Nem kell, ahhoz, hogy boldogabb, egészségesebb, teljesebb életünk legyen? Ezt az ördög akarja elhitetni velünk, és tele is tömi az életünket zajjal. hogy nehogy Istenre figyeljünk. Hogy elhiggyük, hogy akkor tudunk szórakozni, feltöltődni, pihenni, ha valamivel elfoglaljuk magunkat, és zajjal vesszük körül életünket. Szükségünk van csendre, hogy át tudjuk gondolni a hetünket, dolgainkat, hogy tisztába tudjuk tenni gondolatainkat, hogy észre tudjuk venni, mi a gond, a bűn az életünkben, hogy el tudjuk mondani Istennek ezeket, és kéréseinket. Jó csendben lenni azért, hogy meg tudjunk hallgatni másokat. Vannak okosabb papok, és vezető emberek, akik a sok teendőik között szakítanak időt arra, hogy ne csináljanak semmit, és csendben legyenek, elmélkedjenek, imádkozzanak egy fél napon keresztül. így azt látták meg, hogy kiegyensúlyozottabb az életük, eredményesebb a munkájuk. Fel tudnak készülni a feladataikra, meg tudnak nyugodni, stb. Úgy nevezik ezt az időtöltést, hogy „szóló”, annyit jelent: egyedül.

A csendes napoknak is ez a célja, és a nyári táboroknak.

Ti tudtok csendben lenni?

Nektek mi az akadálya?

Mi tehetsz azért, hogy legyen csendességed?

  • Szánj időt rá
  • Legyél csendben
  • Tedd le olyankor a gondolataidat is
  • Kérd az Istent, hogy tudj csendben lenni
  • Legyél egyedül
  • Tanulmányozd, ne csak olvasd a Bibliát

Bűnvalló ima (Kiss Bertalan)

/in

Cél: Megérteni, miért fontos a bűnvallás, és megérteni annak a módját.

Bevezetés: Ahhoz, hogy megértsük mi a bűnvallás és, hogy miért is van szükség rá, előbb le kellene tisztázni, hogy mi a bűn.

A bűn fogalma a ma élő ember életében igen relatív dolog. sok ember sokféleképpen ítéli meg, hogy mi az, ami bűn. Valakinek nem bűn meginni egy üvegsört, valakinek az. Valakinek nem bűn a házasság előtti szex, valakinek az, és még lehetne sorolni.

Szerintetek mi a bűn?

Hogyan lehetne ebben a zavaros világban a leghelyesebbenmeghatározni? A legjobb az, ha ahhoz fordulunk, aki a világot teremtette és az életünket adta.

Mit gondoltok, mi Isten szerint a bűn?

A bűn engedetlenség Istennel szemben, vagyis az ember minden olyan tevékenysége, ami az Isten akaratával nem egyezik. Az első bűn is az volt, hogy Isten tiltása ellenére vettek a jó és a rossz tudásának fájáról. A bűneset következtében az ember elszakadt, eltávolodott Istentől, és a halál is bejött a világba(Róma 6, 23a). Tulajdonképpen a bűn az oka az ember minden szenvedésének, nyomorúságának, betegségének (lehet erről bővebben beszélni, hogy ők hogyan látják). Ebből a helyzetből nem is tud szabadulni az ember, annyira megromlott. Isten azonban (hála neki) nem törődött bele, hogy az ember elszakadt tőle, ezért egy mentőövet, kiutat készített a bűnből, hogy az ember újra ott legyen mellette és boldog legyen. Ezért küldte el a Fiát a világba, hogy a mi bűneinket elvegye az ő áldozata árán(János 3, 14). Így Isten egy lehetőséget készített az embernek a bűnbocsánatra, de ehhez szükség van bűnvallásra.

Hogyan kell megvallani a bűneinket?

  • Őszintén, mindenek előtt. (Zsoltárok 51,5 7)
  • Alázatosan, (Lukács 18,13)
  • Nem elhárítva magunkról a bűnt (I Mózes 3,12)
  • Nem mentegetőzve (I Mózes 3,14)

Minden bűnűnket meg kell vallani, ahhoz, hogy bocsánatot nyerjünk?

Ez véleményem szerint lehetetlen véghezvinni, mert egész nap sorolhatnánk, mit tettünk rosszul, és akkor is volnának olyan bűnök, amire nem emlékeznénk, vagy olyanok, amik fel se tűntek, hogy az bűn volt. Persze fontos és jó, ha nevén nevezzük a bűneinket, mégis a legfontosabb a bűnbánó lelkület, amivel belátjuk Isten előtt, hogy úgy, ahogy vagyunk, mindenestől romlottak vagyunk, és méltók vagyunk az ítéletre és a kárhozatra. Az ilyen lelkülettel imádkozó ember biztos bűnbánatot kap, ha kéri Istent.

Van e feltétele a bűnbocsánatnak? Igen van, először is hinni kell, hogy Isten valóban megbocsát Jézusért. Másodszor nekünk is meg kell bocsátani azoknak, akik ellenünk tettek valami rosszat.(Máté 6,14 15

Nehéz megbocsátani? Minek?

Van e olyan bűn, amit Istennem bocsát meg? Igen van. Ha valaki a Szentlelket káromolja, annak nem bocsájt meg. (Máté 12, 31 32) Mit jelent ez? Jézus ezt akkor mondta, amikor a Benne lakó Szentlélekre azt mondták, hogy ördög. Milyen helyzetekben fordulhat elő ilyen bűn ma?

Bibliai példák a bűnvallásra: Zsoltárok 32, Zsoltárok 51

Miért boldog az, akinek a vétkei megbocsátattak?

Milyen a zsoltáríró lelkülete?

Miért mondja, hogy egyedül Isten ellen vétett?

Mit jelent az, hogy bűnben születtem? Öröklődik a bűn?

Végszó: A bűnbocsánat nem egy természetes dolog, ami bármikor elérhető. Isten nagyon sokat fizetett azért, hogy mi megszabaduljunk.  Ez egy hatalmas lehetőség, mindennél a legnagyobb, mert az örök életünkről van szó. Minden más dolognál fontosabb kellene, hogy legyen. De ez nem így van. Fogadjuk el Isten kegyelmét, amíg adja.