(The Golden Compass)

Játékidő: 107 perc

Főszereplők: Nicole Kidman, Dakota Blue Richards, Craig Daniels

„Megannyi univerzum létezik egymás mellett, és ugyanannyi Föld. Vannak olyanok, ahol az emberek lelke a testükben él, mint nálatok. De itt, az enyémben, a lelkünk mellettünk jár, állat alakját ölti fel, és dajmon a neve. A sok külön világot egy dolog köti csak össze: a Por. A Por ősibb, mint a Legek Boszorkányai, mint a Vizek Gibtusai, mint a Jégmezők Medvéi. Világom tudósai készítettek egy aletiométert, egy arany iránytűt, mely megmutat mindent, ami rejtve van. Ám a hatalom birtokosai, hogy megvédjék saját igazságukat, elpusztították az iránytűket, s a Pornak az említését is megtiltották. Egyetlen iránytű azonban megmaradt, és csak egy valaki érti a szavát…”

Filmünk egy álombeli, új világot tár elénk: olyat, ahol sok minden másképp működik, mint a valódi világban. Sok gyermek tűnik el ebből a világból, az Átkosok rabolják el őket (ÁTOK – Ádozárok Testületének Országos Központja). Kis főhősünk, Lyra elindul, hogy kiszabadítsa a gyermekeket. Kalandos útja során birtokába jut az arany iránytűnek, új barátokat szerez, sok izgalmat él meg. Rájön, hogy a saját világa, melyben él, hazugságokkal teli világ. A film során lassan, lépésenként derül ki az igazság Lyra családjáról, a társadalmi rendről, melyben él, a Porról, az arany iránytűről, a boszorkányokról, gibtusokról és a jegesmedvékről. A történet azt sejteti, hogy lesz folytatás, hiszen a film végén Lyra elindul, hogy megmentse apját és még többet tudjon meg a Porról.

A film teljesen távol áll Istentől, vagy bármilyen vallási témától. Arra azonban alkalmas, hogy indító témája legyen egy jó beszélgetésnek, hiszen foglalkozik az emberi lélekkel, az igazsággal és a jövőbe látással. Segítő gondolatok:

— ha megfigyelitek, a film szereplőinek más és más állat a dajmonja. Vajon mennyire tükrözi az állat fajtája az adott szereplő lelkét? Megismeretünk-e valakit úgy, hogy csak a dajmonját figyeljük meg? Mi lehet az oka annak, hogy a gyerekek dajmonjai változnak és csak idővel állapodnak meg egy bizonyos állat formájában? Miért olyan fájdalmas, ha valakit elválasztanak a dajmonjától (a lelkétől)? Ha megfigyelitek, a dajmonok általában más neműek, mint a gazdáik (pl. Lyra dajmonja fiú, Asriel dajmonja pedig nő), vajon miért?

— Lyra a filmben sok olyasmiről szerez tudomást, amiről addig nem tudott és melyekről addig hazudtak neki. Ezzel együtt élete egyre veszélyesebbé válik. Mi jobb: tudni a fájdalmas és veszélyes igazságot, vagy olyan hazugságban élni, amit mi igazságnak ismerünk? Hogyan mondhatjuk el az igazságot, ha mindenki más a hazugságot tartja igaznak?

— az arany iránytű megmutatja a múltat és a jövőt, mindenről az igazságot. Mennyire veszélyes egy ilyen szerkezet? Mennyire lenne veszélyes, ha Lyra nem tudná használni? Mit kezdenénk vele, ha a kezünkben tarthatnánk?

— gondoljuk végig a filmet úgy, mintha a szereplők és az egyes jellegzetességek szimbolizálnának valamit. Mit szimbolizálhat pl. a Por, vagy mit jelenthet az ÁTOK szervezete, az arany iránytű, a jegesmedvék, a gibtusok stb. a mi világunkban?

Menyus

Veronika Decides to Die, 2009

amerikai filmdráma, játékidő: 103 perc

Rendező: Emily Young, fsz.: Sarah Michelle Gellar

Kedves tesóm! Hogy érzed magad ma? Esetleg nyom az élet súlya? Érzed, hogy nehéz, és talán még értelmetlennek is tűnik ez az egész? Tulajdonképpen mi is az életed célja? Biztos vagyok benne, hogy ha épp most nem is küzdesz ezzel, de már küzdöttél, vagy a közeljövőben még küzdeni fogsz az ehhez hasonló kérdésekkel. Él egy hozzád és hozzám hasonló fiatal ebben a világban, nevezzük Veronikának. 24 éves. Mondhatjuk, hogy még előtte áll az élet, még fiatal. Ő is küzd a XXI. század népbetegségével, néha depressziós. Nagy ügy, ki nincs maga alatt ma, amikor épp válság van?  Veronika tapasztalt már eleget ahhoz, hogy maga elé képzelje a jövőjét. Olyan ez, mint egy kiszámítható életút: „lássuk csak… ahogy eldöntötték, hogy depressziós vagyok, vagy akármi… begyógyszereznek. Tudom, hogy ezrek élnek gyógyszereken és egész jól működnek. Tényleg. Visszamegyek dolgozni antidepresszánsokkal. A szüleimmel vacsorázom és meggyőzöm őket, hogy ismét normális vagyok és több gondot nem okozok nekik. Aztán egy nap egy fickó megkéri a kezemet. Elég rendes lesz, amivel a szüleimet boldoggá teszi. Az első évben egyfolytában szeretkezünk majd. Aztán a másodikban és harmadikban egyre kevesebbet. De mikor már undorodunk egymástól, terhes leszek. A gyerekgondozás, gályázás, hitelfizetés egy darabig egyenesben tartja majd a hajónkat. Aztán tíz év múlva a férjem félrelép, mert én túl elfoglalt és fáradt vagyok… én pedig rajta kapom és meg akarom ölni őt, a szeretőjét, meg magamat. De túljutunk rajta. Majd néhány év múlva megint félrelép, és ezúttal azt színlelem, hogy nem tudok róla. Mert úgy érzem, nem éri meg még egyszer botrányt rendezni emiatt. Életem hátralévő részében pedig azt remélem, hogy a gyerekeim majd úgy élhetnek, ahogy én sosem tudtam. Máskor meg titokban annak örülök, hogy lassan az én klónjaimmá válnak. De jól vagyok… Komolyan.”

Ilyen kilátásokkal talán még meg is érthető, ha Veronika inkább mást választ. És az egyetlen út (szerinte) a halál. Az öngyilkosság FÉLIG sikerül. Hogyan lehet valaki félig öngyilkos? Veronika magához tér az öngyilkossági kísérlete után, és elmondják neki, hogy meg fog halni. Nem sikerül elsőre, ugyanakkor olyan sérüléseket okoz a testének, hogy az orvosok csak néhány hetet jósolnak neki. És Veronika ezek után már élni akar. Egy kicsit késő már ehhez, nem? A halál valami olyasmi, amit nem próbálhatsz ki többször. Nem teheted meg, hogy átmész a másik oldalra, közben megnézed a „kampányfilmet”, aztán majd eldöntöd, hogy maradsz-e vagy sem. Ez nem egy videojáték. A halál végleges. Valaminek a vége. És egyben valaminek a kezdete is. Mert a halállal semmi gond sincs, ha biztos vagy benne, hogy Krisztus által jó helyre mégy.

A Paulo Coelho bestsellerén alapuló filmet kizárólag 16 éven felülieknek ajánlom. Minden ifiben, sőt mindenki életében eljön a pillanat, amikor a halálról kell elgondolkodnunk, és arról, hogy mi létünk értelme! Ha nem tesszük a helyére ezeket a dolgokat, könnyen eljuthatunk Veronika helyzetébe. Már nem csak „hollywoodi” fogás a depressziós fiatalokról beszélni – itt élnek közöttünk is azok, akiknek antidepresszánsra van szüksége ahhoz, hogy kibírják a mindennapokat. Nagyon könnyen legyintünk rájuk! Könnyen mondjuk ki másokról, hogy a depresszió valami divatos dolog, amivel ha takarózunk, kivonhatjuk magunkat a munka, vagy a felelősség alól! De ha teljesen befed a kilátástalanság, ha már nincs hová menni, ha már nincs cél, nincs értelme lépéseket tenni, ha már csak az üresség van – ez nem a lustaság állapota. Ebben az állapotban már senki sem akar beszélni a fájdalmáról. Az ifi nagyon jó alkalom, hogy rátaláljunk a depressziós társainkra, és segítsünk nekik – öleléssel, szeretettel, imaközösséggel, vagy szakemberrel. Ne hagyjuk őket magukra!

Menyus

Animációs rajzfilm

Játékidő: 83 perc

Minden romantikus film (és rajzfilm) a rózsaszínben pompázó esküvői szertartással ér véget, és mindenki boldogan él, amíg… Adott esetben a történet folytatása fiatal hőseink első problémáit is feldolgozza, hiszen egy sikeres első rész után kell lennie egy sikeres második résznek is!!! De miről szóljon a harmadik rész?

Shrek belecsöppent Fiona királyi családjába, így a király betegsége esetén ogreként bizonyíthatja rátermettségét és gyakorolhatja a királyi jogokat. Bár Shrek számára igen nehéz a királyi korona súlya, és mikor már égetően szükséges lenne trónra lépése, inkább keres egy vérszerinti, de nagyon távoli rokont, aki megmenti a királyságtól. Persze Artúrnak, a fiatal unokaöccsnek elég annyit tudni a királyságról, hogy néha lovaggá kell ütni valakit, lehet majd sokat szórakozni, az embert gazdag emberek veszik körül, és nagy ritkán hajókat is fel kell szentelni egy üveg pezsgővel — ez utóbbi pedig igen nehéz feladat! Vagyis: bulik, hercegnők, várak, hercegnők… A történet nem ilyen egyszerű, hiszen van itt ellenzék is: Szőke minden elkövet annak érdekében, hogy a mese végén ő „éljen boldogan, amíg”. Mellékkeresetként megpróbálkozik a színészettel is…

A Shrek-rajongók számára nem lesz csalódás a III. rész sem, hiszen minden megvan benne, ami elengedhetetlen: harcos udvarhölgyek, középkori gimi, sárkányszárnyú-szamárgyerekek, modern varázsló Merlin bácsi személyében, „testcsere” — azaz nyávog a szamár, sőt, végre láthatunk igazi ogre-csecsemőket is! A filmklub-vezetőket azonban hadd intsük óvatosságra, hiszen a rajzfilm nem éppen a keresztyén közösség számára készült, így szövege és egy-egy durvább jelenete miatt kizárólag 14-15 éven felülieknek ajánlhatjuk!!! Egy ilyen alkalom során pedig ne maradjon el a rajzfilm utáni beszélgetés sem, íme néhány segítő gondolat ehhez:

• Végiggondolhatjátok a fontosabb szereplők jellemét, és tetteit bizonyos szituációkban; ti mit tennétek az egyes szereplők helyében?
• Figyeljétek meg Shrek és Artúr kapcsolatát! Mennyire hasonlítanak vagy különböznek? Mi változik meg bennük a történet végére?
• Figyeljétek meg Fiona és az udvarhölgyek viselkedését! Melyik biblikusabb: a cselekvő nő, vagy aki várja a „megmentő herceget”?
• Figyeljétek meg Szőke és bandája viselkedését is! Mit tennétek az ő helyükben? Mit érezhetett Szőke Shrek és Fiona házassága után?
• A 17-18 éven felüli korosztályokkal megfigyelhetitek Shrek hozzáállását az apai örömökhöz, illetve hőseink házasságának útját is. Mennyire nevezhetjük biblikusnak? Miért különbözik a férfi és a nő elképzelése a családról?
• Merlin bácsi módszerei nem éppen biblikusak, miért? Beszéljetek a lélekutazásról, a varázslásról, a meditációról („zümmögő méh vagyok”) — beszélgessetek arról, miért fordulnak az emberek (vagy a rajzfilm-figurák) elsősorban az okkult módszerekhez az imádkozás helyett!
• „Nem az vagy, amit mondanak rólad, hanem amit hiszel önmagadról”; „te vagy önmagad előtt az akadály”; „valósítsd meg önmagad!” — hol sántítanak ezek a tanácsok?

Menyus

(Frozen, színes animációs rajzfilm, 2013)

Játékidő: 108 perc, Rendezők: Jennifer Lee, Chris Buck

Sokszor ajánlottam a TESÓ-ban meséket, és most itt van még egy gyöngyszem, amit nem kellene kihagynod. Igaz, az eleje tele van dalokkal, és az ember emiatt inkább kikapcsolná. (Nem tudom, te hogy vagy vele, de az biztos, hogy felnőtt fejjel kihagynám a dalok 80%-át. Igaz, lehet, hogy „felnőtt fejjel” nem kellene meséken lógni…) Aztán mélyül a történet, minimalizálják a dalokat, és kinyílik a szemem. Az egy dolog, hogy csodaszép a grafika. De számomra eléggé szokatlan egy WaltDisney rajzfilmben, hogy a jó a rossznak tűnik, a rossz pedig jónak, és a két főszereplő egyike sem a rosszfiú…(???), a rosszfiú egyszerre csak felbukkan, de eleinte annyira jelentéktelennek tűnik, hogy nem is foglalkozom vele. Ne feledjük a szikla-trollokat, a bölcs rénszarvast, meg az élő hóembert – Olafot sem, akinek álma a nyár. Most akkor: hogy van ez?

Az ember mosolyog mindezen – először. Aztán rájövök, hogy a bölcsebb emberek valóban olyanok, mint a trollok: észrevehetetlenek, ha nem tudod, hol keresd őket, mert nagyobb bennük az alázat, nem kérkednek, nem dicsekvőek (pedig lenne mivel). És igen, az emberek arra vágynak, amilyenek nem lehetnek, ami megöli őket: mint Olaf, aki alig várja, hogy a tűz mellé ülhessen.

Ez a történet arra is rádöbbentett, hogy mennyire nehezen felismerhető az emberi természet. Mert ott van a herceg, aki segítőkész, és szerelmes, és mindent megtesz a szerelméért, és támogató, igazi herceg fehér pacin – aztán rájössz, hogy eddig nem is ismerted ezt az embert. Meg ott van a szívünkbe fúródott fájdalmas jégszilánk, ami hideggé tesz minket, igazi élőhalottá. A kedvenc részem az „önfeláldozó” szeretet, ami miatt egy testvérpárnak nem lehet része egymás szeretetében. Mert annyira szeretünk dönteni a másik helyett, és annyira szeretjük bezárni, elzárni magunkat, elbújni és nem adni magunkból semmit – amit azzal a jogos érvvel magyarázunk, hogy csak a másikat akarjuk megvédeni! És végül: végre egy mese, ahol nem annyira a szerelemé a fő-főszerep, hanem a testvéri szereteté.

A Jégvarázs a legjobb animációs film kategóriában két díjat is kapott 2014-ben. Nálam is előkelő helyen végzett.

Menyus

(Freedom Writers, amerikai dráma, 2007)

Fsz: Hilary Swank, Patrick Dempsey, Imelda Staunton, Scott Glenn, Pat Carroll, Mario

Rendező: Richard LaGravenese

Játékidő: 123 perc

Erin Gruwell – avagy, ahogy tanítványai nevezik, Mrs. „G.” –, 23 éves, ambíciózus kezdő tanárnő. Első munkája az egyik leghírhedtebb kaliforniai középiskolába szólítja, ahol egy „taníthatatlannak” bélyegzett osztályt bíznak rá. Ennek ellenére ő bízik benne, hogy ki tudja hozni a legjobbat tanítványaiból. Törekvéseit, nem meglepő módon, értetlenség és ellenséges érzelmek fogadják; de félelmet nem ismerő eltökéltsége segít neki abban, hogy megtalálja a közös hangot az osztállyal.

Mikor a Holocaust irodalmáról beszél a srácoknak, megdöbbenve veszi tudomásul, hogy a többség még csak nem is hallott a több mind fél évszázaddal ezelőtti tragikus eseményekről. Előadásai a történelemnek erről a borzalmas időszakáról végre felnyitják tanulói szemét. Az erőszakról, igazságtalanságról és intoleranciáról szóló történetei segítenek nekik meglátni a párhuzamokat saját életükkel, és arra ösztönzik őket, hogy megpróbáljanak kiutat találni nyomorúságos környezetükből.

Mrs. „G.” bíztatja a srácokat, hogy kezdjék el papírra vetni a saját élményeiket. Az osztály tagjai félelmetes vallomásaik segítségével addig elképzelhetetlen mértékű önbecsülésre tesznek szert. A fiatal tanárnő áldozatos munkája végül meghozza gyümölcsét: mind a százötvenen elhatározzák, hogy a suli elvégzése után egyetemen vagy főiskolán folytatják tovább tanulmányaikat. Ám a tanárnő áldozatos munkája miatt házassága tönkremegy…

A filmet 16 éven felüli fiataloknak ajánljuk! Gondolatébresztésként néhány mozzanat a film mondanivalójából:

1) Integrált oktatás – Az integrált oktatás nyugaton már megszokott folyamat, míg hazánkban új iránynak számít az oktatásban. Pedagógusok hajrá: a film jól ábrázolja az integrált oktatási folyamat előnyeit és hátulütőit!!!

2) Másság – „A suli olyan, mint a város, a város olyan, mint a börtön. Törzsi alapon mindenki különböző csoportokra oszlik.” A történet főszereplői kissebségi helyzetben élnek a „fehérek” mellett, ám kialakított, saját világukban már épp a „fehérek” kapnak kisebbségi, gyűlölt szerepet. Sokunknak ismerős érzés… Mrs. G. egy játékkal mutat rá, hogy a másság (a bőrszín, vagy vallási alapú másság) gyakran mennyire inkább hasonlóság.

3) Napló – Titokban mesélni titkos érzésekről; megnyílni és bezárkózni egyszerre: ez a naplóírás lényege. Hasonlít a netes chateléshez – nem számít, ki olvassa el, személytelenül mesélsz, senki sem ismer rád, senki sem tudja ki vagy, kockázat nélkül elmondhatod féltett titkaidat. Érdemes a naplóírás (vagy a chatelés) előnyeit és hátrányait egymás mellé állítani.

4) Élet = háború – Mennyire hasonlíthatod az életed egy háborús állapothoz, vagy esetleg katasztrófasújtott övezethez? Mindenkinek vannak harcai, és ezek lehetnek olyan komoly háborúk is, mint Eva, vagy a többi srác élete a filmben. Néha csak a helyes döntés ad békét. Különös… a helyes döntés néha azzal jár, hogy emiatt fegyvert szorítanak a tarkódhoz. Vállalod?

Menyus