A leleményes Hugo
(2011)
Színes, amerikai családi kalandfilm, 126 perc
Fsz.: Asa Butterfield, Chloe Grace Moretz, Jude Law, Sir Ben Kingsley
Rendezte: Martin Scorsese
Egy pályaudvar. Sok-sok utas. Egy automata. Egy árva gyerek. Egy szív alakú kulcs. Sok-sok rejtély. És egy lopással kezdődik minden.
Hugo egy árván maradt gyerek, aki segít George papának újra önmagára találnia. Geogre Meliés (1861-1938) a valóságban francia bűvész, filmrendező, színész, producer, forgatókönyvíró, operatőr volt. George Méliés nélkül a film, ma nem lenne az, ami. A mozi ugyanis főképpen neki köszönhetően nőtt iparággá 1915-re. Vállalkozása, a Star Film 1896 és 1912 között százával ontotta a különleges filmeket, alkalmazva az akkor még szokatlan vágás, trükk és átúsztatás technikáját. Meliés alkotta meg a sci-fi műfaját is: az „Utazás a holdba” c. 14 perces filmjével – ami már a hosszúsága miatt is páratlan, hiszen akkoriban alig 2 perces filmeket gyártottak. 15 év alatt mintegy 500 filmet alkotott, azonban ezek nagy része a háború alatt elpusztult.∗
Filmünkben persze keveredik a valóság és a „filmes álom”. Éppen ezért szívesen ajánlom figyelmébe mindenkinek, mert hiszem, hogy bárkit megszólíthat. Sokféle személyiséget ismerhetünk fel benne, titkokkal és szomorú múlttal. Végig ott lebeg a kérdés, hogy csak a filmekben van happy end?
A leleményes Hugo 2012-ben 5 Oscar-díjat, a legjobb rendezőnek járó Golden Globe díjat, és 2 BAFTA-díjat zsebelt be.
Gondolatébresztők helyett néhány idézet a filmből:
„Az idő… mi is az idő? Egy óra hatvan perc. Egy perc hatvan másodperc. Az idő minden.”
∗ ∗ ∗
„- Mindennek célja van. Még a gépeknek is. Az órák az időt mutatják. A vonatok elvisznek valahová. Azt teszik, ami a dolguk… Talán ezért szomorítanak el az elromlott gépek. Mert nem tehetik, ami a dolguk. Lehet, hogy az emberekkel is így van! Aki elveszíti a célját, mintha elromlott volna.
– Ez történt George papával!
– Talán meg tudjuk javítani…
– Neked ez a célod? Megjavítani dolgokat?”
∗ ∗ ∗
„Úgy képzelem, hogy az egész világ egy nagy gépezet. A gépekhez nem adnak alkatrészeket. Pont annyi alkatrész van, amennyi szükséges. Úgy gondoltam, ha az egész világ egyetlen nagy gépezet, én sem lehetek pótalkatrész. Kell, hogy legyen valamilyen oka annak, hogy itt vagyok. És biztos van annak is, hogy te itt vagy…”
∗ Szántó Sz. Erika: George Meliés és a Hold, www.pszeudo.hu
Menyus
