A király beszéde

The King’s Speech,

színes angol történelmi filmdráma,

2010, játékidő: 118 perc

Rendező: Tom Hooper

Fsz.: Colin Firth, Helena Bonham Carter, Geoffrey Rush, Guy Pearce

Európa aktuális történelmi filmje VI. György (Colin Firth) „Bertie” brit király portréját porolja le, és mutatja be a beszédhibás uralkodó dadogásával vívott fáradtságos küzdelmeit. A segítség a Harley Streetről érkezik Lionel Logue (Geoffrey Rush) ausztrál logopédus személyében, aki amellett, hogy speciális módszereivel igyekszik kigyógyítani Bertie-t reménytelennek tűnő dadogásából, idővel a király bizalmasa és legjobb barátja lesz. A film kettejük hullámvölgyeken átívelő humoros-bizarr kapcsolatát mutatja be a trónöröklés és a II. világháború kirobbanásának sötét pillanataiban, mely történelmi esemény betetőzéseképp a király köteles egy rádióbeszédet intézni népéhez ezekben a nehéz időkben.

Bár a film körülbelül két év történéseit öleli fel, a király és logopédusa középpontba állításával az idő múlása szinte észrevétlen marad, a történet fő vonalává Bertie királlyá válása helyett Lionelhez fűződő kapcsolata válik. Foglalkozásaik során igazán kibontakozik VI. György jelleme, így például azt is megtudhatjuk, hogy a sűrű káromkodás feszült helyzetekben rendkívül hatásos görcsoldó eszköz lehet – no meg jó adag humorforrás a filmben. (Egyébként a sok káromkodás miatt Amerikában a filmet csak a legidősebb korosztálynak ajánlják, így olyan filmek mellé került, mint a Fűrész, vagy a Sikoly.) Lionel és Bertie kapcsolatát egészen a sorsdöntő beszédig jellemző „fentek és lentek” kiváló kibontakozási lehetőséget adnak a film műfajából adódó drámai jeleneteknek is, a tét mégiscsak Nagy-Britannia jövője. A filmet 12 Oscarra, 13 BAFTA-díjra, illetve 7 Golden Globe-díjra jelölték, és nem véletlenül!

Gondolatébresztőként:

1. A filmben az „identitás” kérdése több jelenetben és több értelemben is visszaköszön. A témát alaposan körül lehet járni, és nem csupán a nemzeti identitás szempontjából. Már az elején tapasztaljuk, hogy Bertie mennyire identitászavarban szenved: nem érzi magát méltónak a királyi posztra – túl nagy a felelősség, ugyanakkor elvárja, hogy bánjanak vele hercegként – hiszen kijár neki a királyi tisztelet. Aggódik a népért, az ország sorsáért – bátyjával azonban nem fordul szembe még egy országért sem. Látjuk szembefordulni a családi identitást a nemzeti identitással. A film jól érezteti, mennyire nehéz egy királynak önmagával egyenlőként bánnia egy alacsonyabb származású emberrel. A családi identitás is téma lehet, ha megfigyeljük Bertie családjának viselkedését a filmben.
2. A társadalomban elfoglalt helyed – légy akár herceg, akár orvos – jogokkal jár. Minél előkelőbb a betöltött szereped, annál több a kiváltságod. Mi a helyzet a kötelességekkel? A trónörökös viselkedéséből úgy tűnik, jobban szereti a jogait és kiváltságait érvényesíteni, mint betölteni a kötelességét. „Azt teszi-e a király, amit akar, avagy amit a népe vár tőle”? Mi a te kiváltságod, és mi a kötelességed a helyeden?
3. Ha már a társadalmi szerepekről beszélünk: mit jelent királynak lenni? V. György több jelzőt is említ finak, hogy milyen a jó király: elkötelezett, határozott, józan eszű és bátor, a nemzeti ellenállás szimbóluma, stb. Milyen a keresztyén fiatal? Milyen a KRISZ-tag? Milyen az, aki nemzetéért él?
4. Csalódást okozni a nemzetnek – erre nem csak az alkalmatlan király képes. Petőfi is csalódást okozott volna egy egész nemzetnek, ha a Nemzeti dal elszavalása után gyáván eltűnik a forradalom színhelyéről… Te, aki egy nemzet tagja vagy, legyen az kisebbségi vagy többségi nemzet, mivel okoznál csalódást a nemzetednek? Mit vár el tőled a nemzet?

A filmet azoknak javasoljuk,

– akiket érdekel a történelem, de nem a sablonos formában.

– akik hasonló félelmekkel küzdenek, mint Albert herceg.

– akik elmúltak 16 évesek.

Áldott filmnézést!

Menyus