Újraélesztés hétvége Nagyberegen

Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet!

Újraélesztés hétvége Nagyberegen

Itt van az ősz, itt van újra… .A legtöbb embernek erről az évszakról az elmúlás, a szürkeség jut az eszébe. A rövidülő nappaloktól, az egyre hosszabb ideig tartó, sötét óráktól sokaknak rossz lesz a kedve, úgy érzi nincs semmi tennivalója, s legszívesebben egy jó meleg pokrócba burkolózva filmek halmazát nézi meg, szép sorjában.

Hála az Úrnak, az ősznek nemcsak erről kell szólnia. Lehet benne megelevenedés, újjáéledés.

4. november 7-9 között, Újraélesztés hétvégére került sor, melynek egy új helyszín, a Nagyberegi Református Líceum adott otthont. Ahétvégét Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet (KRISZ), Borzsa-Tisza-menti KRISZ Alapszervezete (BOTIKA) rendezte meg.

Nemcsak a helyszín, de a tartalom is megújult, hiszen a résztvevők joggal érezhették magukat egy a „Hogyan éld meg keresztyén hitedet?” gyorstalpalós képzésen.

A hétvége főcíme „A burok” volt. Nem véletlenül, hisz napjainkban számos keresztyén éli a maga kis megszokott vallásos életét, nem törődve azzal, hogy mi történik majd azokkal, akik nem a keskeny úton járnak. Gyakran veszem észre magamon a felsorolt tüneteket és a diagnózist nagyon könnyű megállapítani: kényelmes gyermeke vagyok az Úrnak.

Mindennek ellenére, akik ott voltunk az Újraélesztésen, mind megtapasztalhattuk Isten kegyelmét, hogy még nincs késő, lehet másképp is élni!

Mondhatom szükség volt arra, hogy az ige fényében rávilágítsanak az előadások a mai keresztyén ember legnagyobb hiányosságaira és irányt mutassanak a helyes útra. Mindennek felismerésében Sárközi Andrea előadásai adtak útmutatást “A világban vagytok?”, ‘Ítélet és irgalom” és “Személyes felelősségem az evangélium terjedésében” címmel.

Az első előadásban arról hallhattunk, hogy az emberek milyen sokféle módon próbálják Istent a saját vallási irányzatuknak megfelelően szemlélni, azt gondolván, hogy egy Isten van, de a hozzá vezető út sokféle lehet. Számtalan nép ebben a tévhitben él. Jézus egyértelműen kijelenti számunkra, hogy Ő az út, az igazság és az élet, csakis Őáltala mehetünk az Atyához.

Ítélet és irgalom – mikor legelőször hallottam meg a második előadás címét, arra gondoltam biztosan Isten hozzánk való viszonyulásáról lesz szó, de tévedtem. A nem hívők és Istent követő emberek hitről szóló beszélgetésénekítélkező és irgalmas szemszögéről tanulhattunk. Azaz arról, hogyan kell helyesen megmutatni az Urat egy nem hitben járónak. Fontos, hogy a célunk Jézus igazi arcának megismertetése legyen, ehhez érvelésként a saját magunk meggyőződését alkalmazzuk, mintmódszert (Mit hiszek – miért hiszem, mit nem hiszek – miért nem hiszem?), s talán a legfontosabb, hogy ne alkalmazzunk senkire sztereotípiákat, hiszen a másik ember is Isten gyermeke.

A harmadik előadás rávilágított, hogy felelősséggel tartozunk azzal a még Istent keresőknek, vagy tagadóknak, hogy megéljük előttük az evangélium üzenetét, azt, hogy értük is meghalt a Krisztus, helyettük is vállalta a kereszthalált. Merjük képviselni a feltámadott Krisztust, s tegyük ezt a megfelelő módon!A keresztyén életnek a másik ember iránt végzett szolgálatomról kell szólnia, arról, hogy őt is, azt a rám bízottat, aki ott él mellettem a Krisztushoz vezessem!

A reggeli áhítatok, melyeket Farkas Julianna és File Attila tartottak, valamint az esti evangelizációk Szanyi György igehirdetései, mind egységbe foglalták a fő mondanivalót: Menj és éld meg a hitedet, a benned élő Krisztust!

Az ismerkedős és szabadidős tevékenységek remek hangulatáért Farkas Gabriella volt a felelős.A csoportbeszélgetések sem a megszokott formában zajlottak, ún. vitafórumban, imaközösségekben, személyes, mély beszélgetésekben lehetett részünk.

Elmondhatom, hogy Isten újból megelevenített bennünket, csak most nem szép szavakkal és ígéretekkel, hanem igazi kemény eledellel. Ő tudja igazán, hogy mire van szükségünk! Legyen áldott az Úr neve!

Farkas Julianna, tanár, lelkipásztor-munkatárs Mezővári