2014- Rát-KRISZ-hét
Valójában a hétről a leghitelesebb beszámolót a csapatok által készített videók adják, így én csupán vázolom a hét programját, és mindenki próbálja beleélni magát a hangulatba.
Amikor vasárnap este már az ismerkedés előtt a tábor nagyjából teljes létszáma a medencében lövöldözi egymást a játék vízipisztolyokkal és a színes labdákkal, és az ismerkedős estre már alig van szükség, akkor tudjuk, hogy itt mi, munkatársak ismét csupán háttérmunkások és eszközök leszünk. Mert ez már megint valami áldott és valami csoda, amiben öröm lesz asszisztálni.
A hét átfogó témája a Légy ember! felszólítás köré épült, aminek keretében a hét során szó esett a közösségi ember sajátosságairól a környezetvédelem fontosságáról, az őszinteség, hitelesség és gerincesség hármasáról, a szabadság kérdéseiről és számos olyan dilemmáról, ami egy fiatal felnőttet leginkább érdekelhet. A csoportbeszélgetések mélységéből ítélve pedig úgy tűnik, hogy a legalapvetőbbnek tűnő dolgok is megosztóak, ha eléggé árnyaljuk a problémát.
A reggeli áhítatok mindenkinek választott módban teltek, részt vehettek ugyanis zenés-dicsőítős, klasszikus, videó- és dalszöveg-elemzős, valamint faluban mászkálós áhítatok közül, amiből az utolsót mai napig csak a résztvevők tudják definiálni. Az esti evangelizáción Sámson történetéből hirdette Homoki Gyula és Tóth Róbert Isten igéjégét, ami előtt, vagy után a munkatársak mondhatták el személyes sztorijukat az Úrral való találkozásukról.
A hét hangulatát persze a szabadidő hivatott még felejthetetlenbbé tenni. S hogy miért látszik a képen sok-sok kimerült fűben fekvő fiatal? Vagy pokrócgolyót katapultáló munkatárs? Esetleg használt dobozokat ragasztgató lelkes résztvevő? Csujogató fiúk és körben visítozó lányok? Magyarázatul szolgál erre a focipályán megrendezett, élő rádióval kísért utó-VB és próbafalunap, az esti kartonháború, az élő zenés táncház (amihez a népszerű Kocsma Band adta a talpalávalót), az esti film, a csütörtök este megrendezett 4érzék színház és novella-vita. Összeségében elmondhatjuk, hogy a hét hangulatában “fűtött és hűtött”, ahogy azt az örök mondás is tartja, és a felhőtlen szórakozás mellett lehetőség volt megtapasztalni azt is, hogy milyen amikor megszólít, vagy átölel az Isten.
Nekünk, résztvevőknek, pedig megmaradnak a beszélgetések következtetései, néhány szó és mondat, ami bármikor mosolyt csal az arcunkra (de az is elég, ha megszólal valahol a “jegenyefa”), néhány kérdés, amit még mindig meg lehet vitatni facebook-on, és az emlék, hogy ez már megint valami megismételhetetlen volt. Köszönjük mindenkinek, aki részt vett a hét megszervezésében és lebonyolításában (ezt vegye magára minden résztvevő) és mindenek fölött Istené a hála és a dicsőség!
Köszönet a támogatásért a Bethlen Gábor Alapnak
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!