Ifjúsági munkához szükséges segédanyagok tárhelye

Az őslakó

The man (2007)

Színes, amerikai sci-fi

Szereplők: David Lee Smith, Tony Todd, John Billingsley, Ellen Crawford,

William Katt, Annika Peterson, Alexis Thorpe, Richard Riehle

Játékidő: 87 perc

  • „Feltehetnék egy ostoba kérdést?
  • John tanárok vagyunk, már hozzászoktunk…
  • Tegyük fel, hogy egy késő paleozoikumban született ember mindmáig él.
  • Hogy érted azt, hogy él? Sose halt meg?
  • Igen. Ő milyen lenne?
  • Érdekes ötlet… Mi az, sci-fi-regényt írsz?
  • Tegyük fel. Milyen lenne?
  • Elég lestrapált? … Olyan lenne, mint bármelyikünk. A cro-magnoni és köztünk nincs anatómiai különbség.

(…)

  • De ősember lenne…
  • Nem, nem lenne. John feltételezett hőse 140 évszázadot élt volna meg és folyton változott volna. Egy átlagos egyedet alapul véve a késő paleolitikum embere olyan intelligens volt, mint mi, csak nem tudott ennyit. John embere úgy tanult volna, ahogy a faj. Sőt, amennyiben nyitott szellemű, a tudásanyaga elképesztő lenne…

(…)

  • Szerinted a vallás lényege csak ennyi: reményt adni az embereknek?
  • Az Ószövetség félelmet és bűntudatot gerjeszt, az Újszövetség erkölcsi törvényeket ad, amiket nálam jobb filozófusok és költők adtak a számba, de a tanítást nem gyakorolják. Mesékből építenek egyházakat.”

 

A filmben hatásosan tör fel az a feszültség, amelyet tudósok és vallásos emberek egy része generál: miszerint a Biblia és a tudomány egyenesen egymás ellenségei. Mintha a „hit” és a „tudás” érvei sorakoznának fel pro és contra. A film egyértelműen sugallja, hogy a világvallásokat szinte mindenki félreértelmezi, mert a valóság sokkal egyszerűbb. A tudósok kis társasága azonban ennek a sugallatnak is határozottan ellenáll. Mert ennek az elfogadásához is „hitre” lenne szükség – kézzel fogható bizonyíték ugyanis nincs. „Amit mondasz, szemben áll a józan ésszel”.

A hited akár meg is inoghat a tudomány és a fikció (nagyon jól célzott) hatása alatt. Ha nem vagy biztos abban, hogy ki vagy te, és miben (ill. kiben) hiszel, a kétely könnyű érintse is ledönthet a lábadról. Itt az ideje, hogy elgondolkozz: mi a hited alapja? Miért mondod: „keresztyén vagyok”, vagy: „református vagyok”? (Róm 14,22). Ha ezeket kimondod, ugyanazt érzed is? Biztos vagy benne?

Boldog ember, aki megnyerte a bölcsességet, és az ember, aki értelmet szerez. (Péld. 3,13)

Menyus

 

A király beszéde

The King’s Speech,

színes angol történelmi filmdráma,

2010, játékidő: 118 perc

Rendező: Tom Hooper

Fsz.: Colin Firth, Helena Bonham Carter, Geoffrey Rush, Guy Pearce

Európa aktuális történelmi filmje VI. György (Colin Firth) „Bertie” brit király portréját porolja le, és mutatja be a beszédhibás uralkodó dadogásával vívott fáradtságos küzdelmeit. A segítség a Harley Streetről érkezik Lionel Logue (Geoffrey Rush) ausztrál logopédus személyében, aki amellett, hogy speciális módszereivel igyekszik kigyógyítani Bertie-t reménytelennek tűnő dadogásából, idővel a király bizalmasa és legjobb barátja lesz. A film kettejük hullámvölgyeken átívelő humoros-bizarr kapcsolatát mutatja be a trónöröklés és a II. világháború kirobbanásának sötét pillanataiban, mely történelmi esemény betetőzéseképp a király köteles egy rádióbeszédet intézni népéhez ezekben a nehéz időkben.

Bár a film körülbelül két év történéseit öleli fel, a király és logopédusa középpontba állításával az idő múlása szinte észrevétlen marad, a történet fő vonalává Bertie királlyá válása helyett Lionelhez fűződő kapcsolata válik. Foglalkozásaik során igazán kibontakozik VI. György jelleme, így például azt is megtudhatjuk, hogy a sűrű káromkodás feszült helyzetekben rendkívül hatásos görcsoldó eszköz lehet – no meg jó adag humorforrás a filmben. (Egyébként a sok káromkodás miatt Amerikában a filmet csak a legidősebb korosztálynak ajánlják, így olyan filmek mellé került, mint a Fűrész, vagy a Sikoly.) Lionel és Bertie kapcsolatát egészen a sorsdöntő beszédig jellemző „fentek és lentek” kiváló kibontakozási lehetőséget adnak a film műfajából adódó drámai jeleneteknek is, a tét mégiscsak Nagy-Britannia jövője. A filmet 12 Oscarra, 13 BAFTA-díjra, illetve 7 Golden Globe-díjra jelölték, és nem véletlenül!

Gondolatébresztőként:

  1. A filmben az „identitás” kérdése több jelenetben és több értelemben is visszaköszön. A témát alaposan körül lehet járni, és nem csupán a nemzeti identitás szempontjából. Már az elején tapasztaljuk, hogy Bertie mennyire identitászavarban szenved: nem érzi magát méltónak a királyi posztra – túl nagy a felelősség, ugyanakkor elvárja, hogy bánjanak vele hercegként – hiszen kijár neki a királyi tisztelet. Aggódik a népért, az ország sorsáért – bátyjával azonban nem fordul szembe még egy országért sem. Látjuk szembefordulni a családi identitást a nemzeti identitással. A film jól érezteti, mennyire nehéz egy királynak önmagával egyenlőként bánnia egy alacsonyabb származású emberrel. A családi identitás is téma lehet, ha megfigyeljük Bertie családjának viselkedését a filmben.
  2. A társadalomban elfoglalt helyed – légy akár herceg, akár orvos – jogokkal jár. Minél előkelőbb a betöltött szereped, annál több a kiváltságod. Mi a helyzet a kötelességekkel? A trónörökös viselkedéséből úgy tűnik, jobban szereti a jogait és kiváltságait érvényesíteni, mint betölteni a kötelességét. „Azt teszi-e a király, amit akar, avagy amit a népe vár tőle”? Mi a te kiváltságod, és mi a kötelességed a helyeden?
  3. Ha már a társadalmi szerepekről beszélünk: mit jelent királynak lenni? V. György több jelzőt is említ finak, hogy milyen a jó király: elkötelezett, határozott, józan eszű és bátor, a nemzeti ellenállás szimbóluma, stb. Milyen a keresztyén fiatal? Milyen a KRISZ-tag? Milyen az, aki nemzetéért él?
  4. Csalódást okozni a nemzetnek – erre nem csak az alkalmatlan király képes. Petőfi is csalódást okozott volna egy egész nemzetnek, ha a Nemzeti dal elszavalása után gyáván eltűnik a forradalom színhelyéről… Te, aki egy nemzet tagja vagy, legyen az kisebbségi vagy többségi nemzet, mivel okoznál csalódást a nemzetednek? Mit vár el tőled a nemzet?

A filmet azoknak javasoljuk,

– akiket érdekel a történelem, de nem a sablonos formában.

– akik hasonló félelmekkel küzdenek, mint Albert herceg.

– akik elmúltak 16 évesek.

Áldott filmnézést!

Menyus

 

Fireproof  (Szerelempróba)

Fsz.: Kirk Cameron, Erin Bethea

Idő: 112 perc

Rendező: Alex Kendrick (2008)

Ha azt a szót halljuk, hogy „tűzbiztos”, „tűzálló”, akkor biztos, hogy nem a házasság jut eszünkbe, hiszen éppen a házasság az, ami olyan könnyen „tüzet kap” és felbomlik. A Fireproof egy újabb keresztyén hangvételű film a Végtelen hit c. film rendezőitől, a Kendrick-fivérektől – fő témája a házasság, keresztyén szemmel.

Caleb a parancsnoka a helyi tűzoltó brigádnak. S mint ilyen fontos beosztású vezetőnek, megvan a maga mindennapi harca: harc a tűzzel, harc a beosztottakkal, főleg az újoncokkal. Hazatérve harcol a feleségével is, Catherine-nel, aki kórházi dolgozóként szintén gondokkal küzd. Házasságuk alig hét éve kezdődött, ám gondjaikat már most sem beszélik meg, inkább elkezdenek saját utakon járni. Caleb hajóra vágyik, TV-zik és internetezik otthon ahelyett, hogy családi házukat hozná rendbe. Catherine túl sok munkaórát vállal, fáradt és aggódik beteg édesanyjáért. Egyre inkább feszültté válik kettejük hangulata, míg végül igazi, vérfagyasztó veszekedésnek leszünk tanúi. Catherine válni akar, Caleb pedig nem érti, hogyan jutottak idáig. Catherine elkezd érdeklődni egyik munkatársa, Dr. Keller iránt, s még inkább eltávolodik férjétől. Caleb pedig édesapjától kér tanácsot. A tanács egyszerű: halassza el a válást 40 nappal, s ez idő alatt olvasson el egy könyvet. Napról napra egy-egy oldalt, és tegyen a könyv tanácsai szerint. A könyvet Caleb édesapja írta, tanácsokat, érzéseket, nagy igazságokat tartalmaz a házasságról. Az ifjú egyre inkább elszántabb lesz, és mindent a könyv szerint cselekszik. De Catherine ellenállásába ütközik, hiszen a fiatalasszony már végképp válni akar, és úgy érzi, csőbe akarják húzni, ezért még inkább kemény marad a szíve. Az ifjú férj nem érez önmagában több erőt ahhoz, hogy egyedül hozza rendbe elromlott házasságát, úgy érzi, hogy szélmalomharcot vív. Egyetlen támasza az lesz, amikor rájön, mi is valójában a szeretet…

Gondolatébresztők:

  • Caleb úgy érezte, Isten és a hit nem neki való: „Nekem nincs szükségem egy mankóra, ami átvezet az életen.” Miért gondolta ezt?
  • Milyen természete van főhőseinknek, és a szüleiknek?
  • „Az, hogy tűzálló, nem azt jelenti, hogy sosem üt ki a tűz, hanem azt, hogy képes leszel ellenállni neki és felülkerekedni rajta.” Mit jelent ez egy házasságra nézve?
  • Ha egy olyan nő, mint Cat, vagy olyan férfi, mint Caleb hasonló problémával fordulna hozzád, mit válaszolnál neki?
  • Miért mennek tönkre olyan hamar a házasságok? Mi az, ami segíthet az elromlott házasságok rendbe hozásában?
  • Mi a keresztyén házasság? Hol van Isten és Jézus helye a keresztyén házasságban?

(Menyus)

Végtelen hit (Facing the Giants)

Színes, amerikai film

Játékidő: 101 perc

Rendező: Alex Kendrick

Szereplők: Alex Kendrick, Shannen Fields

A Shylock Keresztyén Akadémia focicsapata rossz körülmények közt kezdi a szezont: legjobb játékosuk átigazolt egy másik csapatba. A keresztyének edzője, Grant Taylor élete amúgy is egyre inkább összeroskad: az autója totálkáros; a munkája nem gyümölcsöző; a házában valami szörnyű bűzt áraszt, de nem tudja mi az; a felesége gyermeket szeretne, de nem sikerül. Taylor edzőt már a szülők is el akarják távolítani a posztjáról, mert bármit tesz, hogy a csapat feljebb jusson a ranglétrán, kevésnek bizonyul. Mindenkinek olyan edzőre van szüksége, aki valóban el is ér valamit. Grant elkezdi önmagát hibáztatni romba dőlt élete miatt: a focicsapat sikertelensége, a rossz autója, a sikertelen házassága miatt. A színen feltűnik David, az ígéretes ifjú focista, aki azonban nem sokat konyít az amerikai futballhoz, és sajnos nem hozza rendbe az elromlott dolgokat. Grant edző végső elkeseredésében, mikor minden veszni látszik, Istenhez fordul, és a következőképpen imádkozik: „Uram, üdvösségem szava! Megtartó erőm, kősziklára épült váram, támaszom, Magasságos Isten, akiben bízom. Te vagy az én védelmező pajzsom, a bástyám. Tehozzád szólok Uram, és Te meghallgatsz. Ellenségeim legyőzettetnek. Kérlek Uram, szükségem van rád! Segíts nekem! Uram úgy érzem, félelem és rettegés uralt el, mint óriások, akik összemorzsolnak. És nem tudom, hogyan győzzem le őket. Elegem van a félelemből. Uram, ha más utat szánsz nekem, mutasd meg! Ha nem akarsz gyereket adni, hát legyen így! De Te vagy a pásztorom! Te ülsz a trónuson! Mindig benned van a reményem és bizodalmam! Csak adj valamit, mutass valamit!”

Az Úr csodásan működik! Választ küld Grant edzőnek egy keresztyén férfin keresztül, s főhősünk lassan megérti, Isten mit vár tőle. Fokozatosan odaviszi focicsapatát Istenhez. Megmutatja nekik Isten kegyelmét és szeretetét, elmondja, hogy Isten nélkül nem győzhetnek a bajnokságon. Elmondja a játékosoknak, hogy nem is maga a győzelem a cél, hanem Isten dicsőségére focizni. S valóban: egészen más Isten dicsőségéért játszani, mint önmagunkért! A fiatalok ezt megértik, és ezentúl megpróbálnak ehhez méltóan focizni – nem is kevés áldással!

Alex Kendrick filmjéből 12-14 évtől kezdve bárki sokat tanulhat a végtelen hitről és a meghallgatott imáról! Az Úr neve legyen áldott, hogy olyan filmeket is készülnek, melyben Isten dicsőségéről van szó, kihagyva a véres, lélekpusztító jeleneteket! Végre egy keresztyén film – mindenkinek!

Похожее изображение

Gondolatok filmklubhoz:

A film alapján beszélgethettek a szereplők jelleméről és fontosságáról egyenként (pl. mekkora szerepe van a történetben az idős tanárnak, aki végig imádkozik minden nap a fiatalokért!), a történetről, a film felépítéséről (mi, mikor és miért történik).  A szereplők és a cselekmény kivesézése után beszélgessetek ezekről (idézetek a filmből):

1) „Jézus azt mondja: szeresd felebarátaidat, mint tenmagadat. Tehát ha minden meccset megnyerünk, de ezt elfelejtjük, semmit sem nyertünk!” (Grant edző)

2) „– David, mióta megszülettél, kérem az Urat, hogy éreztesse veled a hit erejét az életedben. És hogy rajtad keresztül az emberek lássák az Ő jóságát.

– Akkor miért lettem ilyen alacsony és gyenge?

– Hogy láthasd, Ő milyen hatalmas.” (David és apja beszélgetése)

3) „Csapatfilozófia: a futball mától eszköz, ami által dicsérhetjük az Urat!” (Grant edző)

4) „Amim van, az Úré. A többit Rá bízom.” (Grant edző)

Mindenki

Mindenki (Sing, 2016)
Dráma, rövidfilm, játékidő: 25 perc
Rendezte:
Deák Kristóf
Forgatókönyv: Christian Azzola
Zene: Adam Balazs
Szereplők: Mónika Garami, Gáspárvalvi Dóra, Dorka Hais, Borbála Karádi, Szamosi Zsófia

http://indavideo.hu/video/Mindenki_2016_HD

Egy iskolai kórus Svédországba utazik a kilencvenes évek derekán, hogy részt vegyenek egy versenyen. A kórus vezetője, Erika néni kicsit komolyabban veszi hivatását, mint azt kellene, s összetűzésbe kerül az egyik tehetséges kórustaggal, az érzékenylelkű Zsófival. Mese arról, hogy milyen is a gyerekek és a felnőttek világának találkozása.

Egy nagyon aranyos, de a rövid játékideje ellenére nagyon jól megfogalmazott mondanivalóval operáló film a Mindenki. Egyszerű eszközökkel működő, de közben pedig óriási tehetségekre támaszkodó rövidfilm nemcsak a bájával varázsolja el a nézőt, hanem azzal az üzenettel is, hogy igen, lehet úgy is csinálni a dolgokat, ahogy a filmben is megjelenik. A film talán azt szerette volna kifejezésre juttatni, hogy a magyar emberek is képesek egységben gondolkodni, amire gyakorta szükségünk lenne a mindennapi életünkben is, továbbá azt is, hogy az egyéniség elnyomásának sosem lesz jó vége. Egy-egy hamiskás hang egy kórusban is szebben hangzik, mint ha csak bábként tátogva hagyjuk, hogy csöndre intsenek minket.

A FÜLKE (PHONE BOOTH)

A fülke

Rendező: Joel Schumacher

Főszereplők: Colin Farrell, Keifer Sutherland, Katie Holmes

A film hossza: 81 perc

Mit csinál az ember, ha a közelében csengeni kezd egy nyilvános telefon? Továbbmegy, tudván, hogy úgysem őt keresik? Vagy a kíváncsiságának engedve felemeli a kagylót? Stu Shepherd, a rámenős médiatanácsadó ez utóbbit választja, és a következő pillanatban egy ördögi játszma kellős közepén találja magát. „Ne tedd le – mondja egy hang a telefonban –, mert meghalsz.” Stu először ugratásnak véli a dolgot, ám a telefonáló gyorsan meggyőzi szándékai komolyságáról: titkos leshelyén meghúzza a ravaszt, és Stutól nem messze egy járókelő holtan zuhan a földre. A környéket pillanatokon belül megszállja a rendőrség, és a fülkét mesterlövészek veszik körül, akik fegyveres bűnözőnek hiszik Stut. Megérkezik a tévé, befut Stu felesége, Kelly, és egyik csinos ügyfele, Pamela, akivel Stu épp félrelépni készült – és egyikük sem sejti, hogy a távcsöves puskával felszerelkezett orvlövész az egyik ablakból folyamatosan szemmel tartja őket. A délután folyamán az egész életét végighazudozó, egocentrikus Stu különös morális átalakuláson megy keresztül. Érzelmileg lemeztelenedik a gyilkossal folytatott telefonbeszélgetés során. Hazugságai, kis simlisségei semmivé foszlanak: le kell ásnia lelke legmélyére, hogy megtalálja azt az erőt, amellyel legyőzheti a gyilkost, és a maga javára fordíthatja ezt a tébolyult játékot…

A film egyes véres és rémisztő jelenetei miatt kizárólag 16 éven felülieknek ajánljuk.

Beszélgetésindító kérdések:

1) Beszélgessetek Stu jelleméről! Mennyire jellemzőek az ő tulajdonságai, motivációi a mai átlagemberre? Vajon a Biblia erkölcsi mérlegére kerülve mennyit nyomna Stu élete? (Zsolt 103:8-12) Mit tanácsol a Biblia: így gondoskodjunk a boldogulásunkról, vagy van más útja is?

2) Mi játszódhatott le Stuban, mikor szembesülnie kellett azzal, hogy élete nyitott könyv valaki számára? Isten ugyanígy ismeri az életünk minden titkát, legrejtettebb vágyainkat is. Talán sokszor épp ezért nehéz elfogadni Isten létezését: mert ha Ő van, akkor az engem lecsupaszít és kiszolgáltatottá tesz, ahogyan Stu is lelkileg meztelenné vált a telefonkagylóból jövő hang előtt. De vajon rossz ez a lelki meztelenség?

3) A film talán legnyitottabb és legérdekesebb kérdése, hogy vajon mi motiválhatta a hívót. Mi az oka vagy a célja annak, amit tett? Hogy Stu élete rendbe jöjjön – de megéri ez más ember halálát? Bár nagyon erős a hasonlat, mégis Jézus Krisztusnak meg kellett halnia, hogy a mi életünk rendbe jöjjön. Persze Isten nem távcsöves puskával büntetett, de Jézus is ugyanolyan ártatlanként és kívülállóként halt meg valaki más életének a rendbe hozásáért, amilyen ártatlan és kívülálló volt ebben a történetben a pizzásfiú.

4) Mit gondoltok, mi volt a különbség Stu és a telefonos fickó előző áldozatai között?

5) Szerintetek miben változott Stu élete a telefonbeszélgetés után? Vajon miért kell megvárni, hogy valaki távcsöves puskával lövöldözzön ránk (vagy valami másféle katasztrófába kerüljünk bele), hogy végre leszokjunk a hazudozásról, a másik becsapásáról, hogy magunkba szálljunk és átértékeljük az életünket? Jézus Krisztus épp ezt kínálja, bár kicsit más módon, mint a távcsöves gyilkos!

  1. Mit gondoltok, mit mondana Stu a telefonosnak, ha mondjuk egy év múlva újra találkoznának. Feljelentené vagy megköszönné neki azt, amit tett? Miért?

Hálaadó ima

Cél: Meg tanulni hálásnak lenni Istennek mindenért, amink csak van, és ami csak ér minket.

Alapige: Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésekben minden alkalommal, hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. Filippi 4, 6

A hálaadás az imádság elengedhetetlen és szerves része. Mégis sokszor baj van vele. Az a baj, hogy nincs, vagy ha van is, kevés. Általában úgy kezeljük, hogy ez az imádság kötelező része, amit el kell mondanunk ahhoz, hogy a kéréseink (amik persze szívből jönnek) teljesüljenek. Ez nagyjából pont annyit ér, mintha nem is adnánk hálát, mert az Isten ismeri hogy milyen lelkületű hálaadás ez. Ez hazugság. Isten nagyon örül a hálaadásnak, de csak akkor, ha ez szívből jön. Az ószövetségben is találkozunk olyannak, hogy hálaáldozat. De volt úgy, hogy Isten azt mondta az ilyen áldozatra: Nem kedvelem (Ézsaiás 1, 11), mert az nem volt őszinte.

Hol a probléma, mi lehet az oka, hogy nem tudunk sokszor őszinte hálaadással imádkozni?

Kiindulópontnak jó meglátni azt, hogy e probléma okát magunkban kell keresni. Mert nem az Isten jóindulata fogyott el felénk, ami hálára kéne, hogy indítsa a szívünket.

Szerintetek, mi lehet az oka?

  • Elégedetlenség
  • Isten jóindulaténak észre nem vétele. Lelki vakság.
  • Hitetlenség
  • Önfejűség (ezt csak magamnak köszönhetem).

Hogyan lehet igazán hálásnak lenni?

Igazi hálaadás nem egy elsajátítható tanfolyam része. Annak szívből kell jönnie, akkor, mikor az ember megtapasztalja Isten jóságát, Isten közelségét. Az Istenre figyelést kell megtanulni.

Milyen módon lehet hálát adni?

– Énekben

– Imában

– Cselekedetekben

– Engedelmességben

– Szóban

(meg lehet beszélni, hogy hogyan valósulnak meg a gyakorlatban ezek.)

Jó-jó. Azt mondjuk, hogy hálásnak kell lenni, de minek? Mi a haszna az életünkben a hálaadásnak?

Fura dolog így vizsgálni a hálaadást, mert a hála pont arról szól, hogy nem én kapok valamit, hanem adok valamit. Istennek ezzel adhatunk vissza valamit abból a sok jóból, amit nap mint nap kapunk tőle. Isten örömét leli a szívből jövő hálában. Jézus gyakran adott hálát mielőtt, vagy miután csodát lett, vagy étkezéskor, amikor megtörte a kenyeret (Máté 11,25 –Máté 14,19-Máté26,26-János 11,41). Az Ő imádságainak szerves része volt az ima.  De ezen túl a hálaadásnak mégis van haszna az életünkben. Az alapigénk azt mondja, hogy kéréseinket mindenkor hálaadással tárjátok fel Isten előtt. Ez nem valami üzletet akar takarni, hogy én hálás vagyok, akkor Isten teljesíti kérésemet, hanem először is:

Aki tud szívből hálát adni, hiszi, hogy mindene Isten kezéből van és tudja, hogy ezután is onnan várhatja.

Másodszor, aki tud hálát adni az alázatos, és belátja, hogy semmi sem az ő érdeme, hanem Istené.

Harmadszor, aki csak kér, de nem tud megköszönni, ne várja, hogy a kérése halló fülekre talál.

Negyedszer, aki tud hálát adni, az tud örülni, és örülni jó. Ez lélek gyümölcs!

Ötödször: Békességet, megelégedettséget, Istennel való jobb kapcsolatot ad.

Beszéljétek meg valóban ilyen következményei vannak? Miért?

Feladat: Írjátok fel egy papírra, most miért vagytok, vagy lehettek hálásak az Istennek. Ezt fel lehet olvasni és megbeszélni. Milyen módon adnátok ezért hálát.

Végszó: Jó mindenért hálát adni az Istennek, mert ez a minimális, amit adhatunk neki. De Istennek a szívből jövő hála nagyon sokat ér érdemes elgondolkodni mennyi jót tesz velünk nap mint nap. Jó bele gondolni, mennyi mindenünk van, amit mások talán nélkülöznek. Jó meglátni, hogy olyan lehetőségeink vannak, amik másoknak talán soha nem lesznek. Jó meglátni, hogy Istennek annyira értékes az életünk, hogy a saját életét is odaadta érte.

Minta a hálaadó imára: Olvassátok el a Zsoltárok 18, Zsoltárok 135, Zsoltárok 136

Milyen dogokért ad hálát a zsoltáros, amiért te is hálás vagy, vagy lehetsz?

Megbeszélhető kérdések:

  • Mindenért lehet/kell hálát adni? Pl. betegség, pénztárca elvesztése, stb.
  • Bűn-e, ha nem adunk hálát?
  • Mi van, ha nem tudok hálás lenni?

Kiss Bertalan

Közbenjáró imádság

Cél: Megérteni, mit is jelent. Buzdítani a közbenjáró imádságra

Bevezető feladat: Mondjatok dolgokat az életben, az életetekben, ahol most problémát láttok, segítséget vártok, vagy előttetek, mások előtt vannak feladatként: Pl. Érettségi, Konfirmáció, Gyülekezet, Jani bá törött lába, stb.

Imádkoztok, imádkoznátok ezekért? Ha igen minek, ha nem minek?

Ma az emberek sokszor csak nevetnek, amikor arról van szó, hogy imádkozunk, imádkoznunk kell valamiért. Azt mondják, hogy az imádság nem megoldás, nincs ereje. Ha beteg vagy ne imádkozz, csak menj orvoshoz. Ha feladatod van, próbáld magad megoldani, stb. Nem használ az ima, nincs haszna.

Szerintetek van haszna, értelme imádkozni? Szükséges-e imádkozni?

Sajnos az ember szereti az életét úgy alakítani, hogy abból kizárja az Istent. Nem vesz róla tudomást, nem tulajdonít neki jelentőséget. Pedig ez elég buta dolog, mert az élet maga az Isten találmánya, ezért nem lehet nélküle jól élni. Miért fontos ezzel tisztában lenni. Azért, mert Istennek van akarata arra, hogy segítse az életünket, de nem csak akarata, hatalma és ígérete is van erre.

Milyen imádságformák vannak? Dicsőítő, hálaadó, bűnbánó, könyörgő, közbenjáró. Ezek közül most a közbenjáró imádságról szeretnénk beszélgetni.

Miben különbözik ez a többi imádságformától?

A közbenjáró imádság másokért történik. (Máté 5, 44 ’ Lukács 22,32’ Apcsel 7,60’ Filippi 1,9 ’ Kolossé 1,9 – 4,3 , 1.Tim.2.1, 2.Kor.10.4-5, 1.Thessz.1.2,). Tulajdonképpen szolgálat. És ez az egyik legnagyobb szolgálatfajta. Sok megtérés, gyógyulás, sikeres feladat az embernek fel sem tűnő csendes közbenjáró imákban dől el. (Lehet erre példákat felhozni történetekből, vagy személyes példákat).

Jézus maga is ezt végzi értünk fent a mennyben, szüntelen közbenjár az Atyánál.

Volt-e már, hogy valakiért közben jártatok?

A Bibliában sok ígéret van az imádság meghallgatására, és sok buzdítás is arra, hogy imádkozzunk másokért. ( Filippi 4,6 , János 16,23-2, Máté.7.7-8., Filippi.1.1-7, 1.János.5.14-15) Isten megtartja az ígéretét. Ez egy hatalmas lehetőség az Istentől, amit érdemes kihasználni.

Mi lehet az oka annak, ha egy ilyen imádság nem teljesül? Jakab 1,6-7 ’ Kolossé 4,2

Végszó. Az imádságnak hatalmas ereje van, annak ellenére, hogy ezt sokan nem hiszik. Nem biztos (sőt), hogy Isten egy hatalmas csoda keretében hallgatja meg azt az imát. De Őneki van hatalma arra, hogy megadja úgy, ahogy akarja. Merni kell őt kérni, és bízni Benne. Aki nem bízik, ne várja, hogy választ kap az imájára.

Feladat: Írjatok össze imatémákat és tartsatok imaközösséget!

Hogyan vezet minket Isten?

TeSó – 2006/3 negyedév

Nyitókérdés: Mit gondoltok Isten vezetéséről? Hogyan szokott vezetni benneteket az Úr?

Tanítás

1) Istennek van ígérete arra, hogy vezetni fog minket.

Ézs. 48,17: Ezt mondja az ÚR, a te megváltód, Izráel Szentje: Én, az ÚR, vagyok a te Istened, arra tanítalak, ami javadra válik, azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell. Róm. 8,14: Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Isten vezetése a pusztában: 2Móz. 13,21. Az ÚR pedig előttük ment nappal felhőoszlopban, hogy vezesse őket az úton, éjjel meg tűzoszlopban, hogy világítson nekik, és éjjel-nappal mehessenek.

2) Mennyire van konkrét terve és akarata Istennek a mi életünkkel?

Nem ütközik-e bele a vezetés a szabad akarat fogalmába? Zsolt.23 – felolvasni

Mit jelent a vezetés, vagy Gondviselés az életünkre nézve? – biztonságot. Isten előtt van jövőnk… – nem kell aggódnunk miatta

3) Hogyan találjuk meg Isten vezetését életünkben?

Vezetés komoly kérdés: Isten szeretné, ha az Ő akarata valósulna meg életedben: “legyen meg a te akaratod…” Van amikor Isten vezetése egyértelmű, de a legtöbbször nehéz megérteni megismerni. KUTATÁSRA, KERESÉSRE VAN SZÜKSÉG! Nem mindig az egyenes úton jutunk el az Isten által kijelölt célba: vannak kerülőutak.  Pl.: Mózes életében (puszta) Vagy Jónás életében (Tarsusi út) Ezek a kerülőutak gyakran hasznosak is életünkben.

Isteni vezetésben rutinra kell szert tenni: Jn.10.27 – juhokról és nem bárányokról van szó (hitbeli felnőttség jele: hallják a hangomat)

Kétféle vezetés:-észrevétlen vezetés, – konkrét vezetés (útmutató vezetés)

  1. Észrevétlen vezetés

A legtöbb esetben Isten nem használ természetfeletti dolgokat a vezetéshez. Hiszen Benne élünk, Benne mozgunk (Csel.17.28)Isten akkor lép közbe, amikor

– útelágazáshoz érünk (új irányba indít) DÖNTÉSHELYZETBEN

– ha eltértünk az Ő útjáról

Egyébként pedig halkan, észrevétlen vezet minket!

Pl: Ruth életében. Nem látunk semmi természetfelettit a könyvben. Rut.1.6. – Ruth elhatározása: rábízza magát Naomira. Betlehemben sem lázad a szegénység ellen. Rut.2.3. – “Történetesen”: mintha véletlen lenne, hogy épp Boáz földjére téved. Senki nem mondta neki – Ez az észrevétlen vezetés. Érdekes, pedig így találja meg férjét. Nem volt sem jel, sem álom… Vagy pl.: Eszter – a könyvben még Isten neve sem szerepel

  1. Útmutató vezetés

Isten használ természetfeletti dolgokat, amik helyes irányba vezetik életünket. (konkrét kijelentések)

  1. a) Biblia – konkrét vezetés, de a Bibliát nem szabad varázskönyvnek tekinteni (pl: vezetés keresés felnyitogatással). A Biblia alapján gyakran Isten általános akaratát ismerjük meg. Pl.: a misszióparancs, ami minden tanítvány küldetése. De tud szólni általa személyes vezetésben (saját példák: az elhívás…). Tudtok-e példát, mikor Isten Biblián keresztül vezetett?
  2. b) Ima – Imádságban kérhetünk vezetést, bölcsességet, de az ima: kommunikáció, Isten is szól hozzánk rajta keresztül. Adjunk helyet, hogy Isten is szóhoz jusson! Volt-e olyan vezetésetek, amikor imádságban vezetett?
  3. c) megújult gondolkodás – Róm.12.1-2: ez az Istenismeretből fakad. Tapasztalatok, bibliaismeret… (de vigyázni kell a tapasztalatokkal, nehogy a hagyományokban bízzunk, hanem az Élő Istenben) BÖLCSESSÉG (Példabeszédek beszél sokat a bölcsességről)
  4. d) testvérek tanácsa – Isten józanságra int, gyakran hallani: “Isten azt mondta nekem”, jó ha ilyenkor kikérünk egy megbízható testvér tanácsát. Isten ezen keresztül is vezet. Péld.12.15. Volt-e olyan, mikor Isten testvéreket használt fel a vezetésben?
  5. e) körülmények – Akadályozó körülmények. Pl: komikus jelenet Bálámmal, a szamárra és az angyallal. 4.Móz.22.22-35. Bálám a kedvezőtlen körülmények ellenére akar haladni a saját feje után. Még az sem gondolkodtatja el, hogy a szamara megszólal. Hós.2.8. – Isten elrekeszti azt az utat, amin nem jó járni

Segítő körülmények: „ajtó nyitások”. De a körülmények önmagukban még nem jelentik azt, hogy az az Isten akarata lenne. Pl.: Jónás (Jón.1.3) épp talált hajót, volt is pénze, fel is vették. Épp Jónás könyve a jó példa arra, hogy Istennek milyen sok eszköze van a vezetéshez: szólt, rendelt vihart, rendelt cethalat,rendelt bokrot, rendelt férget. 2.Kor.2.12-13 – a körülmények ellenére cselekedett Pál. Isten vezetett-e titeket körülmények által?

  1. f) A belső békesség, vagy kényszerítés: 2.Kor.2.12-13. Csel.20.22-23 Pál minden más körülmény, vezetés ellenére a belső kényszerre figyel! Gyakran perdöntőbb a körülményeknél. Isten néha egy természetfeletti békességet ad egy döntésben, s onnan tudja a hívő, hogy mi az Ő akarata. (Lélek hangja gyakran így mutatkozik meg.). Volt ilyen a ti életetekben?
  2. g) Természetfeletti vezetés: prófécia, álmok, jelek. Vannak ilyenek, erről beszél a Biblia. De nem elsősorban ezeket kell keresni. Prófécia: Csel.21.11 – Agabosz; Csel.10.19-20 – Péter látomása; Mt.1.20 – József álma. Karizmatikusoknál gyakran túlfűtött hangulatban szólnak a próféciák, látások…Meg kell őket vizsgálni! 1.Thessz.5.21.

Sokan tesznek ki gyapjút döntésük előtt, mint Gedeon tette. Ez gyakran a hitetlenség jele, mint Gedeonnál. Gyakran várunk természetfeletti vezetésre, Isten ad is ilyeneket, de ha másként is tud üzenni, akkor azon keresztül szól.

Csel.16.6-10. – Isten konkrét beleavatkozása Pálék életébe. Rossz irányba akartak menni. Volt-e már életetekben ilyen vezetés?

  1. A vezetés megértése

Sohasem egy impulzus alapján lépj, vagy dönts! Veszélyes. Alapelv: 2.Kor.13.1.

8 féle vezetésről beszéltünk, ebből legalább 2-3 meglegyen! Van-e valamilyen kérdés előttetek, amiben Isten vezetésére vártok? Beszélgessetek róla! Segített-e ez a tanulmány abban, hogy megértsétek Isten vezetését?

Híd Terabithia földjére

Amerikai film

Játékidő: 91 min

Főszereplők: Josh Hutcherson, AnnaSophia Robb

Rendező: Gabor Csupo

Egy film olyan gyerekekről, akik „lúzerek” a suliban, igazságtalanul bánnak velük, nem rendezettek az anyagi körülményeik, nem teljesülhetnek a vágyaik… Jess és Leslie egyetlen megoldást találnak a könyörtelen mindennapok, a gondok leküzdéséhez: mindenáron menekülni! Ha kell, akkor menekülni egy olyan világba, amely csak a fantáziájuk szüleménye: Terabithia földjére. Terabithiában különös lények élnek, trollok és mógerek, szitakötő-harcosok és a sötétség ura. De itt, ebben a csodálatos birodalomban végül az igazak győznek, hősök lesznek és uralkodnak a hűséges terabithiai népen. Két főhősünk minden délutánját itt tölti: átlendülnek a varázskötélen a másik oldalra, harcolnak és győznek az igazságért. Így erősödnek meg, hiszen ha le tudják győzni a mógereket, akkor másnap már nem jelenthet gondot, hogy helyt álljanak az iskolában! Ám Terabithia egy csapásra eltűnik Jess szeme elől, amint elveszíti legjobb barátját, Terabithia királynőjét, Leslie-t…

A történet happy enddel végződik, de kicsit szomorú is. Kivételesen nem látunk benne vérontást, nem hallunk benne istenkáromló szavakat sem, így bátran ajánlhatjuk bármelyik korosztálynak, főként a 8-14 éveseknek.

– Keresztyén szemmel a film egyik kulcskérdése: vajon valóban elkárhozik az, aki nem hisz a Bibliának? Miért „kell” hinnünk? Valóban azért, mert ellenkező esetben „Isten megátkoz minket és elkárhozunk”?

– May Bell szerint Jézus története félelmetes. Mit gondolsz erről?

– A gondok elől gyakran menekülünk ahelyett, hogy szembenéznénk velük. Hová menekülhet az ember? Te hová menekülsz? Mi lehetne a jó megoldás Jess és Leslie problémáira?

– Jess gyönyörűen rajzol, Leslie inkább szavakban (és írásban) fejezi ki jobban magát. Te hogyan, mivel tudod jobban kifejezni magad? Milyen talentumod van, hogyan használod?

– Biztosan ismertek olyan fiatalt, aki hasonlít Jenice-re. Hogyan lehetne vele (vagy az ilyen fiatalokkal) kapcsolatot teremteni? Van-e rá esély egyáltalán?

– Mit gondoltok Jess és Leslie családjáról? Melyiknek jobbak a körülményei? Milyenek a nevelési módszereik, melyik jobb? Miért?

– Jess és testvére, May Belle kapcsolata fontos része a filmnek. Milyen ez a testvéri kapcsolat? Neked milyen a kapcsolatod a testvéreiddel (a vérszerinti és a nem vérszerinti tesókkal egyaránt)?

Menyus