Ifjúsági munkához szükséges segédanyagok tárhelye

Imafüzet 2018

Az Imafüzet megtekinthető IDE kattintva!

Az arany iránytű

(The Golden Compass)

Játékidő: 107 perc

Főszereplők: Nicole Kidman, Dakota Blue Richards, Craig Daniels

„Megannyi univerzum létezik egymás mellett, és ugyanannyi Föld. Vannak olyanok, ahol az emberek lelke a testükben él, mint nálatok. De itt, az enyémben, a lelkünk mellettünk jár, állat alakját ölti fel, és dajmon a neve. A sok külön világot egy dolog köti csak össze: a Por. A Por ősibb, mint a Legek Boszorkányai, mint a Vizek Gibtusai, mint a Jégmezők Medvéi. Világom tudósai készítettek egy aletiométert, egy arany iránytűt, mely megmutat mindent, ami rejtve van. Ám a hatalom birtokosai, hogy megvédjék saját igazságukat, elpusztították az iránytűket, s a Pornak az említését is megtiltották. Egyetlen iránytű azonban megmaradt, és csak egy valaki érti a szavát…”

Filmünk egy álombeli, új világot tár elénk: olyat, ahol sok minden másképp működik, mint a valódi világban. Sok gyermek tűnik el ebből a világból, az Átkosok rabolják el őket (ÁTOK – Ádozárok Testületének Országos Központja). Kis főhősünk, Lyra elindul, hogy kiszabadítsa a gyermekeket. Kalandos útja során birtokába jut az arany iránytűnek, új barátokat szerez, sok izgalmat él meg. Rájön, hogy a saját világa, melyben él, hazugságokkal teli világ. A film során lassan, lépésenként derül ki az igazság Lyra családjáról, a társadalmi rendről, melyben él, a Porról, az arany iránytűről, a boszorkányokról, gibtusokról és a jegesmedvékről. A történet azt sejteti, hogy lesz folytatás, hiszen a film végén Lyra elindul, hogy megmentse apját és még többet tudjon meg a Porról.

A film teljesen távol áll Istentől, vagy bármilyen vallási témától. Arra azonban alkalmas, hogy indító témája legyen egy jó beszélgetésnek, hiszen foglalkozik az emberi lélekkel, az igazsággal és a jövőbe látással. Segítő gondolatok:

— ha megfigyelitek, a film szereplőinek más és más állat a dajmonja. Vajon mennyire tükrözi az állat fajtája az adott szereplő lelkét? Megismeretünk-e valakit úgy, hogy csak a dajmonját figyeljük meg? Mi lehet az oka annak, hogy a gyerekek dajmonjai változnak és csak idővel állapodnak meg egy bizonyos állat formájában? Miért olyan fájdalmas, ha valakit elválasztanak a dajmonjától (a lelkétől)? Ha megfigyelitek, a dajmonok általában más neműek, mint a gazdáik (pl. Lyra dajmonja fiú, Asriel dajmonja pedig nő), vajon miért?

— Lyra a filmben sok olyasmiről szerez tudomást, amiről addig nem tudott és melyekről addig hazudtak neki. Ezzel együtt élete egyre veszélyesebbé válik. Mi jobb: tudni a fájdalmas és veszélyes igazságot, vagy olyan hazugságban élni, amit mi igazságnak ismerünk? Hogyan mondhatjuk el az igazságot, ha mindenki más a hazugságot tartja igaznak?

— az arany iránytű megmutatja a múltat és a jövőt, mindenről az igazságot. Mennyire veszélyes egy ilyen szerkezet? Mennyire lenne veszélyes, ha Lyra nem tudná használni? Mit kezdenénk vele, ha a kezünkben tarthatnánk?

— gondoljuk végig a filmet úgy, mintha a szereplők és az egyes jellegzetességek szimbolizálnának valamit. Mit szimbolizálhat pl. a Por, vagy mit jelenthet az ÁTOK szervezete, az arany iránytű, a jegesmedvék, a gibtusok stb. a mi világunkban?

Menyus

Miért nősültem meg?

(Why I did get married? ’2007, amerikai film)

Fsz: Janet Jackson, Tyler Perry; Rendező: Tyler Perry

Négy házaspárt ismerünk meg a filmből, akik még a főiskolán kötöttek szoros barátságot. A közös múlt, az emlékek, a bizalom tartja össze a csapatot, még évek múlva is együtt indulnak el egy kis kikapcsolódásra, hogy kiszakadjanak a mindennapi rohanásból, elfelejtsék a gondokat és végre egymással töltsék az időt. A tízéves házasságokban azonban már érezhetőek a feszültségek. Szinte az induláskor felfedezzük a problémákat… A feszült légkörben egyszer csak elpattan a húr, hirtelen kitálalják egymásnak a „másik problémáját”. A beszélgetés végére úgy néz ki, a négy házasságból négy megy tönkre. Ott lebeg a kérdés: megmenthető-e a tönkrement házastársi kapcsolat?

Házasságkötéskor, az oltárhoz lépve az ember agyában rengeteg gondolat cikázik, és főleg boldogságot érez. De semmiképpen sem azt, hogy talán egyszer válásra kerül a sor. A házasságok többsége mégis ezzel végződik. Kevés jegyespárt világosítanak fel arról, hogy a házasság nem maga a boldogság, hanem a boldogsághoz vezető út. „ A házasság kompromisszum. Adni és kapni”.

A legelső probléma, amit felfedezhetünk a párok megismeréskor, a kommunikációs hibák. A társak elbeszélnek egymás mellett, és szinte meg sem hallják, amit a másik mond – mondhatni szándékosan értik egymást félre. Pálhegyi Ferenc szavaival élve: „rossz fülükkel hallgatják egymást”. Aki úgy nézi meg ezt a filmet, hogy maga is házasságban él, tökéletesen át fogja érezni ennek a problémának a súlyát! Gondoljuk végig: a jegyesség alatt mindent meg tudunk beszélni. Megértőek vagyunk, meghallgatjuk egymást, kompromisszumot kötünk, és a másiknak csak a jó tulajdonságait látjuk (mit beszélek, nincs is neki rossz tulajdonsága!!!). Néhány év múlva ennek az ellenkezőjét látjuk és érezzük. Miből fakad ez a változás?

A film felhoz egy érdekes helyzetet a „megcsalás” fogalmával kapcsolatban is. Vajon jogos-e a megcsalás, ha a társadtól nem kapsz meg mindent, amit elvársz tőle? Jogosan csalod-e meg társad, ha ő is megcsal téged?

Sheila és Mike

Sheila magát hibáztatja az elromlott házasságért, és saját vonzerejének csökkenésében találta meg a választ. Azt érzi, hogy a férje undorodik tőle. Sheila az, akit a férje megcsal, kihasznál és még el is hagyja az összetört nőt. A film végére mégis Sheila az, aki boldog. „Imádkoztam, hogy Isten mentse meg a házasságom. De a házasságunk nem volt jó alapra építve.” Beszélgessünk a helyes alapról! Beszélgessünk a válás természetéről!

Dianne és Terry

Dianne-nek fontosabb a karrierje, mint egy gyermek vállalása, míg férje nagyobb családra és több, a feleségével tölthető időre vágyik. Ez egy számunkra közeli probléma, hiszen a megélhetés mindenki számára fontos, ugyanakkor gyakran érezzük összeegyeztethetetlennek a karriert és a gyermekvállalást. Beszélgessünk a helyes sorrendről, Isten tervéről ezzel kapcsolatban! Hogyan lehet ilyen helyzetben kompromisszumot kötni a társaddal?

Angela és Marcus

A házasságnak azt a tipikus formáját látjuk itt, ahol a nő viseli a nadrágot – Angelának saját vállalkozása van, ahol beosztottjaként alkalmazza saját férjét. Problémái vannak az alkohollal és folyamatosan vitákat generál Marcus-szal. Figyeljük meg, mit mond a Biblia a nő és a férfi helyéről a házasságban és a világban! Beszélgessünk arról, hogy az ilyen házasságokban kinek, mit és hogyan kellene cselekednie a pozitív folytatáshoz!

Patricia és Gavin

Ez a házasság tűnik a „mintaházasságnak” – ami csak a látszat. A probléma évek óta ott lebeg a levegőben és egyik fél sem vesz róla tudomást. Patricia komoly és bölcs tanácsokat osztogat a házassági problémák megoldásához, önmaga mégsem őszinte a férjéhez. Ez a kapcsolat viszonylag könnyen rendbe jön, hiszen a tarthatatlan feszültségben hirtelen mindketten megnyílnak, sőt, megértik a másikat is. Talán ezt a házastársi kapcsolatot szánta a rendező valóban mintaképp: így kellene szembenézni a problémákkal és megoldani őket – közös imával, megértéssel, nyíltsággal, kompromisszumokkal, ha kell, áldozattal, annak érdekében, hogy a család együtt maradjon és az Isten útján járjon.

Menyus

Veronika meg akar halni

Veronika Decides to Die, 2009

amerikai filmdráma, játékidő: 103 perc

Rendező: Emily Young, fsz.: Sarah Michelle Gellar

Kedves tesóm! Hogy érzed magad ma? Esetleg nyom az élet súlya? Érzed, hogy nehéz, és talán még értelmetlennek is tűnik ez az egész? Tulajdonképpen mi is az életed célja? Biztos vagyok benne, hogy ha épp most nem is küzdesz ezzel, de már küzdöttél, vagy a közeljövőben még küzdeni fogsz az ehhez hasonló kérdésekkel. Él egy hozzád és hozzám hasonló fiatal ebben a világban, nevezzük Veronikának. 24 éves. Mondhatjuk, hogy még előtte áll az élet, még fiatal. Ő is küzd a XXI. század népbetegségével, néha depressziós. Nagy ügy, ki nincs maga alatt ma, amikor épp válság van?  Veronika tapasztalt már eleget ahhoz, hogy maga elé képzelje a jövőjét. Olyan ez, mint egy kiszámítható életút: „lássuk csak… ahogy eldöntötték, hogy depressziós vagyok, vagy akármi… begyógyszereznek. Tudom, hogy ezrek élnek gyógyszereken és egész jól működnek. Tényleg. Visszamegyek dolgozni antidepresszánsokkal. A szüleimmel vacsorázom és meggyőzöm őket, hogy ismét normális vagyok és több gondot nem okozok nekik. Aztán egy nap egy fickó megkéri a kezemet. Elég rendes lesz, amivel a szüleimet boldoggá teszi. Az első évben egyfolytában szeretkezünk majd. Aztán a másodikban és harmadikban egyre kevesebbet. De mikor már undorodunk egymástól, terhes leszek. A gyerekgondozás, gályázás, hitelfizetés egy darabig egyenesben tartja majd a hajónkat. Aztán tíz év múlva a férjem félrelép, mert én túl elfoglalt és fáradt vagyok… én pedig rajta kapom és meg akarom ölni őt, a szeretőjét, meg magamat. De túljutunk rajta. Majd néhány év múlva megint félrelép, és ezúttal azt színlelem, hogy nem tudok róla. Mert úgy érzem, nem éri meg még egyszer botrányt rendezni emiatt. Életem hátralévő részében pedig azt remélem, hogy a gyerekeim majd úgy élhetnek, ahogy én sosem tudtam. Máskor meg titokban annak örülök, hogy lassan az én klónjaimmá válnak. De jól vagyok… Komolyan.”

Ilyen kilátásokkal talán még meg is érthető, ha Veronika inkább mást választ. És az egyetlen út (szerinte) a halál. Az öngyilkosság FÉLIG sikerül. Hogyan lehet valaki félig öngyilkos? Veronika magához tér az öngyilkossági kísérlete után, és elmondják neki, hogy meg fog halni. Nem sikerül elsőre, ugyanakkor olyan sérüléseket okoz a testének, hogy az orvosok csak néhány hetet jósolnak neki. És Veronika ezek után már élni akar. Egy kicsit késő már ehhez, nem? A halál valami olyasmi, amit nem próbálhatsz ki többször. Nem teheted meg, hogy átmész a másik oldalra, közben megnézed a „kampányfilmet”, aztán majd eldöntöd, hogy maradsz-e vagy sem. Ez nem egy videojáték. A halál végleges. Valaminek a vége. És egyben valaminek a kezdete is. Mert a halállal semmi gond sincs, ha biztos vagy benne, hogy Krisztus által jó helyre mégy.

A Paulo Coelho bestsellerén alapuló filmet kizárólag 16 éven felülieknek ajánlom. Minden ifiben, sőt mindenki életében eljön a pillanat, amikor a halálról kell elgondolkodnunk, és arról, hogy mi létünk értelme! Ha nem tesszük a helyére ezeket a dolgokat, könnyen eljuthatunk Veronika helyzetébe. Már nem csak „hollywoodi” fogás a depressziós fiatalokról beszélni – itt élnek közöttünk is azok, akiknek antidepresszánsra van szüksége ahhoz, hogy kibírják a mindennapokat. Nagyon könnyen legyintünk rájuk! Könnyen mondjuk ki másokról, hogy a depresszió valami divatos dolog, amivel ha takarózunk, kivonhatjuk magunkat a munka, vagy a felelősség alól! De ha teljesen befed a kilátástalanság, ha már nincs hová menni, ha már nincs cél, nincs értelme lépéseket tenni, ha már csak az üresség van – ez nem a lustaság állapota. Ebben az állapotban már senki sem akar beszélni a fájdalmáról. Az ifi nagyon jó alkalom, hogy rátaláljunk a depressziós társainkra, és segítsünk nekik – öleléssel, szeretettel, imaközösséggel, vagy szakemberrel. Ne hagyjuk őket magukra!

Menyus

Lopott idő

(In Time, 2011)

Színes, amerikai sci-fi

Játékidő: 101 perc

Rendező: Andrew Niccol

Főszereplők: Justin Timberlake, Amanda Seyfried, Cillian Murphy, Olivia Wilde

A Dr. House sorozatból jól ismert „13-as” (Olivia Wilde) játssza a Justin Timberlake által megtestesített főszereplő édesanyját, és ehhez Amanda Seyfried pillog hatalmas kék szemeivel női főszereplőként, sőt, tűsarkúban futja végig a szerepét. Az Agymenők-kedvelők kedvéért még Johnny Galecki is feltűnik egy mellékszerepben. Már ez is elég lenne ahhoz, hogy megnézd a „Lopott idő”-t, de valójában a mondanivalón lesz a hangsúly – legalábbis egy Filmajánló erejéig.

Végy egy (vagy több) erkölcsi dilemmát, add hozzá Hollywood-ot, és kész a sikerfilm. Jelen esetben a film a gazdag-szegény problémát, és a halandó-halhatatlan kérdést feszegeti sok egyéb mellett. Mi lenne, ha a papírpénz helyett az időddel fizetnél mindenért? Időt kapsz fizetés helyett, ebből veszel ételt, ruhát, 8 órába kerül a villanyszámla, még idő-hitelt is igényelhetsz. 25 éves korod után nem öregszel tovább, de csak egy éved van, ezzel gazdálkodhatsz – elpocsékolhatod az időd, vagy kereshetsz még többet, hogy tovább élj. Mert ha ütött az órád, meghalsz. Persze, ha apukád időmilliomos, akkor halhatatlan is lehetsz.

A film társadalomkritika és metafora is a mai, valóságos társadalmi berendezkedésről: hiszen az idő pénz – kevesek kezében összpontosulnak nagy vagyonok, míg rengetegen halnak éhen naponta a gettókban. Az ENSZ 2001-ben kijelentette, hogy „A szegénység elleni küzdelem mélyen politikai kérdés. A szegénység a legtöbb társadalomban a hatalom, az anyagi javak és a lehetőségek egyenlőtlen elosztásáról szól.” A film főhőse eljut az igazságra, hogy bármilyen fizetőeszközt is használjunk, „mindenkinek jutna elég, senkinek sem kellene előbb meghalnia”. Az azonban nem lehet célravezető megoldás, hogy amolyan „Robin Hood-módszerrel” elvesszük a gazdagoktól és odaadjuk a szegényeknek, ahogy ezt a film sugallja nekünk. Az egyenlő elosztás működő rendszerét sajnos még nem találták meg. A Biblia szerint „a szegény nem fogy ki a földről, azért én parancsolom néked, mondván: Örömest nyisd meg kezedet a te szűkölködő és szegény atyádfiának a te földeden” (5Móz 15,11). Elhangzik, hogy „a szegények meghalnak, a gazdagok nem élnek” – mi lehet a megoldás? Ha gazdag vagy, űzz extrém sportokat, ha pedig szegény, akkor küzdj tovább naponta?

A pénzzel kapcsolatos ilyen-olyan problémákat te is érezted már. Jó keresztyén módjára azt szoktuk mondogatni, hogy „fordulj Istenhez, mert aki kér, annak adatik.” Azt azért szögezzük le, Isten nem fog egy zsák pénzzel elhalmozni, ha nem ez a terve veled. Azonban Isten az egyetlen, aki pénz helyett elégedettséget tud adni a szívedbe. Ő tudja elérni, hogy ne okozzon fizikai fájdalmat, ha nem tudod megvásárolni a legújabbat, a legdrágábbat, a legszebbet mindenből.

A másik kérdés a filmben a halhatatlansághoz és az idő múlásához kötődik. Jó-e azt tudnom, hogy mennyi időm van még hátra? Aki halhatatlan, meg akar halni, mert elunja magát az életben. Aki halandó, küzd a következő napért, mert ez jelenti a túlélést. „Egy halhatatlanságáért sokan meghalnak”. Te hová tartozol? Mikor érezted magad utoljára halhatatlannak, mint akinek mindenre jut ideje? Mikor álltál meg egy órára „semmittevésre”? Van időd a barátodra? Vagy akár a hobbidra? Az Ige azt mondja, hogy mindennek rendelt ideje és helye van az életünkben (Préd. 3), még a szökdelésnek is! De igazából most időd nagy részét leköti a tanulás, ideje van a diplomaszerzésnek, aztán a házasságnak, a gyermekek nevelésének, időt kell keríteni egy második diplomára, aztán a munkára és a háztartásra, most úgy tervezed, hogy nyugdíjas éveidben talán lesz időd még sétálgatni is… Végül „hirtelen” meghalsz, váratlanul. Pedig volt kb. 75 éved hagyni Istennek, hogy szeressen, és viszontszeretni Őt. Ezt az időt visszatekerni nem lehet. Csak mérni, ahogyan elmúlik.

Menyus

 

 

III. Shrek

Animációs rajzfilm

Játékidő: 83 perc

Minden romantikus film (és rajzfilm) a rózsaszínben pompázó esküvői szertartással ér véget, és mindenki boldogan él, amíg… Adott esetben a történet folytatása fiatal hőseink első problémáit is feldolgozza, hiszen egy sikeres első rész után kell lennie egy sikeres második résznek is!!! De miről szóljon a harmadik rész?

Shrek belecsöppent Fiona királyi családjába, így a király betegsége esetén ogreként bizonyíthatja rátermettségét és gyakorolhatja a királyi jogokat. Bár Shrek számára igen nehéz a királyi korona súlya, és mikor már égetően szükséges lenne trónra lépése, inkább keres egy vérszerinti, de nagyon távoli rokont, aki megmenti a királyságtól. Persze Artúrnak, a fiatal unokaöccsnek elég annyit tudni a királyságról, hogy néha lovaggá kell ütni valakit, lehet majd sokat szórakozni, az embert gazdag emberek veszik körül, és nagy ritkán hajókat is fel kell szentelni egy üveg pezsgővel — ez utóbbi pedig igen nehéz feladat! Vagyis: bulik, hercegnők, várak, hercegnők… A történet nem ilyen egyszerű, hiszen van itt ellenzék is: Szőke minden elkövet annak érdekében, hogy a mese végén ő „éljen boldogan, amíg”. Mellékkeresetként megpróbálkozik a színészettel is…

A Shrek-rajongók számára nem lesz csalódás a III. rész sem, hiszen minden megvan benne, ami elengedhetetlen: harcos udvarhölgyek, középkori gimi, sárkányszárnyú-szamárgyerekek, modern varázsló Merlin bácsi személyében, „testcsere” — azaz nyávog a szamár, sőt, végre láthatunk igazi ogre-csecsemőket is! A filmklub-vezetőket azonban hadd intsük óvatosságra, hiszen a rajzfilm nem éppen a keresztyén közösség számára készült, így szövege és egy-egy durvább jelenete miatt kizárólag 14-15 éven felülieknek ajánlhatjuk!!! Egy ilyen alkalom során pedig ne maradjon el a rajzfilm utáni beszélgetés sem, íme néhány segítő gondolat ehhez:

  • Végiggondolhatjátok a fontosabb szereplők jellemét, és tetteit bizonyos szituációkban; ti mit tennétek az egyes szereplők helyében?
  • Figyeljétek meg Shrek és Artúr kapcsolatát! Mennyire hasonlítanak vagy különböznek? Mi változik meg bennük a történet végére?
  • Figyeljétek meg Fiona és az udvarhölgyek viselkedését! Melyik biblikusabb: a cselekvő nő, vagy aki várja a „megmentő herceget”?
  • Figyeljétek meg Szőke és bandája viselkedését is! Mit tennétek az ő helyükben? Mit érezhetett Szőke Shrek és Fiona házassága után?
  • A 17-18 éven felüli korosztályokkal megfigyelhetitek Shrek hozzáállását az apai örömökhöz, illetve hőseink házasságának útját is. Mennyire nevezhetjük biblikusnak? Miért különbözik a férfi és a nő elképzelése a családról?
  • Merlin bácsi módszerei nem éppen biblikusak, miért? Beszéljetek a lélekutazásról, a varázslásról, a meditációról („zümmögő méh vagyok”) — beszélgessetek arról, miért fordulnak az emberek (vagy a rajzfilm-figurák) elsősorban az okkult módszerekhez az imádkozás helyett!
  • Nem az vagy, amit mondanak rólad, hanem amit hiszel önmagadról”; „te vagy önmagad előtt az akadály”; „valósítsd meg önmagad!” — hol sántítanak ezek a tanácsok?

Menyus

 

A leleményes Hugo

(2011)

Színes, amerikai családi kalandfilm, 126 perc

Fsz.: Asa Butterfield, Chloe Grace Moretz, Jude Law, Sir Ben Kingsley

Rendezte: Martin Scorsese

Egy pályaudvar. Sok-sok utas. Egy automata. Egy árva gyerek. Egy szív alakú kulcs. Sok-sok rejtély. És egy lopással kezdődik minden.

Hugo egy árván maradt gyerek, aki segít George papának újra önmagára találnia. Geogre Meliés (1861-1938) a valóságban francia bűvész, filmrendező, színész, producer, forgatókönyvíró, operatőr volt. George Méliés nélkül a film, ma nem lenne az, ami. A mozi ugyanis főképpen neki köszönhetően nőtt iparággá 1915-re. Vállalkozása, a Star Film 1896 és 1912 között százával ontotta a különleges filmeket, alkalmazva az akkor még szokatlan vágás, trükk és átúsztatás technikáját. Meliés alkotta meg a sci-fi műfaját is: az „Utazás a holdba” c. 14 perces filmjével – ami már a hosszúsága miatt is páratlan, hiszen akkoriban alig 2 perces filmeket gyártottak. 15 év alatt mintegy 500 filmet alkotott, azonban ezek nagy része a háború alatt elpusztult.

Filmünkben persze keveredik a valóság és a „filmes álom”. Éppen ezért szívesen ajánlom figyelmébe mindenkinek, mert hiszem, hogy bárkit megszólíthat. Sokféle személyiséget ismerhetünk fel benne, titkokkal és szomorú múlttal. Végig ott lebeg a kérdés, hogy csak a filmekben van happy end?

A leleményes Hugo 2012-ben 5 Oscar-díjat, a legjobb rendezőnek járó Golden Globe díjat, és 2 BAFTA-díjat zsebelt be.

Gondolatébresztők helyett néhány idézet a filmből:

„Az idő… mi is az idő? Egy óra hatvan perc. Egy perc hatvan másodperc. Az idő minden.”

„- Mindennek célja van. Még a gépeknek is. Az órák az időt mutatják. A vonatok elvisznek valahová. Azt teszik, ami a dolguk… Talán ezért szomorítanak el az elromlott gépek. Mert nem tehetik, ami a dolguk. Lehet, hogy az emberekkel is így van! Aki elveszíti a célját, mintha elromlott volna.

– Ez történt George papával!

– Talán meg tudjuk javítani…

– Neked ez a célod? Megjavítani dolgokat?”

„Úgy képzelem, hogy az egész világ egy nagy gépezet. A gépekhez nem adnak alkatrészeket. Pont annyi alkatrész van, amennyi szükséges. Úgy gondoltam, ha az egész világ egyetlen nagy gépezet, én sem lehetek pótalkatrész. Kell, hogy legyen valamilyen oka annak, hogy itt vagyok. És biztos van annak is, hogy te itt vagy…”

Szántó Sz. Erika: George Meliés és a Hold, www.pszeudo.hu

Menyus

Jégvarázs

(Frozen, színes animációs rajzfilm, 2013)

Játékidő: 108 perc, Rendezők: Jennifer Lee, Chris Buck

Sokszor ajánlottam a TESÓ-ban meséket, és most itt van még egy gyöngyszem, amit nem kellene kihagynod. Igaz, az eleje tele van dalokkal, és az ember emiatt inkább kikapcsolná. (Nem tudom, te hogy vagy vele, de az biztos, hogy felnőtt fejjel kihagynám a dalok 80%-át. Igaz, lehet, hogy „felnőtt fejjel” nem kellene meséken lógni…) Aztán mélyül a történet, minimalizálják a dalokat, és kinyílik a szemem. Az egy dolog, hogy csodaszép a grafika. De számomra eléggé szokatlan egy WaltDisney rajzfilmben, hogy a jó a rossznak tűnik, a rossz pedig jónak, és a két főszereplő egyike sem a rosszfiú…(???), a rosszfiú egyszerre csak felbukkan, de eleinte annyira jelentéktelennek tűnik, hogy nem is foglalkozom vele. Ne feledjük a szikla-trollokat, a bölcs rénszarvast, meg az élő hóembert – Olafot sem, akinek álma a nyár. Most akkor: hogy van ez?

Az ember mosolyog mindezen – először. Aztán rájövök, hogy a bölcsebb emberek valóban olyanok, mint a trollok: észrevehetetlenek, ha nem tudod, hol keresd őket, mert nagyobb bennük az alázat, nem kérkednek, nem dicsekvőek (pedig lenne mivel). És igen, az emberek arra vágynak, amilyenek nem lehetnek, ami megöli őket: mint Olaf, aki alig várja, hogy a tűz mellé ülhessen.

Ez a történet arra is rádöbbentett, hogy mennyire nehezen felismerhető az emberi természet. Mert ott van a herceg, aki segítőkész, és szerelmes, és mindent megtesz a szerelméért, és támogató, igazi herceg fehér pacin – aztán rájössz, hogy eddig nem is ismerted ezt az embert. Meg ott van a szívünkbe fúródott fájdalmas jégszilánk, ami hideggé tesz minket, igazi élőhalottá. A kedvenc részem az „önfeláldozó” szeretet, ami miatt egy testvérpárnak nem lehet része egymás szeretetében. Mert annyira szeretünk dönteni a másik helyett, és annyira szeretjük bezárni, elzárni magunkat, elbújni és nem adni magunkból semmit – amit azzal a jogos érvvel magyarázunk, hogy csak a másikat akarjuk megvédeni! És végül: végre egy mese, ahol nem annyira a szerelemé a fő-főszerep, hanem a testvéri szereteté.

A Jégvarázs a legjobb animációs film kategóriában két díjat is kapott 2014-ben. Nálam is előkelő helyen végzett.

Menyus