KRISZ TINIHÉT Balazsér 2013

Idén is elérkezett a tini korosztály nyarának fénypontja, a KRISZ Tinihét, amely Balazséron is megrendezésre került, július 7 és 13 között. Miután vasárnap mindenki sikeresen megtalálta a szobáját, megbarátkozott az új hellyel és emberekkel, megtörtént a csoportbontás – elkezdődött a „Szeretet-hét”. Talán általánosnak tűnhet a téma, de mint kiderült, érdeklődéssel fogadták a fiatalok.

Az első nap a Hazaszeretet témája körül forgott. Pataki Gábor és Gogola István is elénk hozta a következő igeverset : „Fáradozzatok annak a városnak békességén, ahová fogságba vitettelek benneteket, és imádkozzatok érte az ÚRhoz, mert annak békességétől függ a ti békességetek is!”(Jeremiás 29,7). Megtudhattuk, mitől lesz valaki magyar, milyen volt Jézus hazaszeretete és mik a hívő ember kötelességei a hazaszeretet tekintetében. Ehhez kapcsolódva táncház és Magyarságismereti est is volt, ahol a csoportok különböző összegyűjtött kacatokból valósították meg híres magyar találmányainkat, úgymint gyufa, szódavíz, színes tévé, golyóstoll, stb.

Kedden a csoportos áhitat után Kacsó Géza előadását hallhatták és beszélhették meg a fiatalok a csoportbeszélgetés során. Választ kaphattak olyan kérdésekre, mint : mi a család célja?, mi a családtagok feladata?, milyen családmodellek vannak?. Ezt a témát folytatva Baksa Tímea felhívta a figyelmet arra, hogy fontos az önzetlen szeretet és a kölcsönös figyelem családon belül. Persze mindez csak úgy sikerülhet, ha Isten szeretetéből merítünk, és nem egyedül erőlködünk.

Az estét tábortűz köré gyűlve vidáman, különböző vicces játékokkal, énekléssel töltöttük.

Elérkezve a hét közepéhez, eljutottunk a barátság témaköréhez, ezen belül is, hogy kit nevezhetünk felebarátnak és hogy szerethetjük a felebarátunkat. Kiss Bertalan feszegette ezeket a fontos kérdéseket a fiatalok között, akik a csoportbeszélgetés során megvitatták van e fiú és lány között barátság, milyen barátnak tartják magukat. Reménység szerint megragadt bennük az is, hogy mások hiányát betölthetik a saját többletükkel, mert már ez is egy lépés a cselekvő szeretet útján.

Az esti evangelizációt A tékozló fiú története alapján a hét táborvezetője, Szanyi György lelkipásztor tolmácsolta a tinik felé. Sokszor el kell jutni a disznó vályújáig, megélni nehéz, rossz dolgokat, de ha addig nem is, ilyenkor elgondolkozik az ember, hogyan is tovább. Az Atya mindig visszavár, tárt karokkal, ugyan azzal a tökéletes, változhatatlan szeretettel, ami betöltheti az életet. Csak nem szabad leragadni, semmit nem változtatva, hanem el kell indulni! Ilyen és ehhez hasonló fontos dolgokra figyelmeztette a táborozókat a hét minden estéjén, Jézus Krisztus váltsághalálára mutatva, ami által utunk nyílt az Atyához.

Csütörtökhöz érkezve még fontosabb téma következett: Önmagunk szeretete. A nap előadója, Dancs Edina, felhívta a figyelmet, mennyire fontos, hogy a fiatalok elfogadják magukat, egymást – szeretettel és ajándékként. Foglalkozzanak a lelkükkel is, ne csak a testükkel, és ne torpanjanak meg, ha kudarcok érik őket. Ezen felül hallhattak az egoizmusról, az önszeretet határairól, az „önző én” legyőzésének módjairól.

Délutáni játékként Timóteus próbán vehettek részt a fiatalok, ami még inkább összekovácsolta a csoportokat, és megpróbálta a hitüket, szeretetüket, állhatatosságukat kicsit játékosan. Este káráoké volt, amin belül lehetőség nyílt megmutatni tehetségüket csoporttal együtt és egyénileg is .

Elérkezve az utolsó tábori naphoz, eljutottunk a hét legfontosabb témájához is, az Isten szeretetéhez. Hisz e nélkül az eddig hallottakat nem lehetne megvalósítani, emberi próbálkozás lenne csupán. Isten maga a Szeretet! Személyesen szeret mindenkit. S hogy szeret, ezt sok módon bizonyította – legfőképpen a megváltással. Erre válaszul annyit vár, hogy viszontszeressék a teremtményei, akikért mindent megtett, s akik életéről tökéletesen jó terve van. A hét utolsó előadásában – melynek címe „Szeresd Istent” -, Sárközi Andrea épp ennek hogyanjára próbálta rávezetni a résztvevő fiatalokat.

Ezután falvak szerint oszlottak csoportokra, és a vezetők segítségével beletekinthettek abba, milyen is egy ifi – azaz énekléssel, játékkal, áhitattal, beszélgetéssel töltöttek kb. egy órát.

Az esti evangélizációt visszahívás követte, ahová azokat a fiatalokat várták, akik meg szeretnék tenni az első lépést Isten felé, és átadni az életüket Jézus Krisztusnak. A lélekben elcsendesedéshez hozzájárult az imaséta is, ami szintén a héten hallott témák körül forgott.

Viszont már ekkor lehetett látni a tinik arcán, hogy érzik: a hét lassan véget ér, haza kell menni, el kell búcsúzni a régi vagy új barátoktól. Ez szombat reggel így is történt. De hiszem, mindannyian kaptak valamit ezen a héten a barátokon és vidámságon túl. Elkezdett bennük munkálkodni az Úr – ehhez pedig ígéret fűződik:

„meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára” Filippi 1,5

 

Legyen mindenért Övé a dicsőség!

 

Kiss Anett

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük