Hírek és Beszámolók

Tizenöt éve úton – KRISZ közgyűlés

Anno 2002 februárjában az Úr néhány lelkészt és ifjúsági munkást olyan irányba mozdított, amelynek útját az óta is járjuk. Azóta neveztetik Kárpátalja református fiatalságának jelentős része „kriszesnek”.
Minden év februárjában a KRISZ összehívja tagságát az éves közgyűlés megtartására. Ez az alkalom arra hivatott, hogy erősítse az összetartozás érzését, ismertesse az aktuális szervezeti változásokat és az év programjait. Idén február 11-én délelőtt 9 óra táján egy híján ötven KRISZ tag gyülekezett a Beregszászi Református Egyház új gyülekezeti termében.
Az alkalmat Sipos József elnök kezdte áhítatával, amelyben hangsúlyozta, hogy Pál apostol szavai szerint „alkalmas vagy alkalmatlan időben” szükség van az ige hirdetésére. Ezt követően a titkári és az elnöki beszámoló következett. Ahogy visszatekintettünk a 2016-os évre, 44 alkalmat számolhattunk össze, melyek közé egyaránt sorolhatók sportprogramok, hétvégék, ifjúsági találkozók. Az Úr szeret minket – évről-évre több és több fiatalt érünk el rendezvényeinkkel. Az idei éven ez 5300 fiatalt jelent.
A 2017-es évben a megrendezésre váró alkalmak listája nem fogyott, csak bővült. Ebben a hónapban két alapszervezet valósítja meg a soron következőket: a Beregi alapszervezet a 20+ hétvégét (február 24-26) és a Tóháti alapszervezet a VIII. Tóháti Keresztyén Bált (február 25). A szervezők mindkét rendezvényre szeretettel várják az érdeklődőket!
A közgyűlés során Zányik Márk kültitkár beszámolója is elhangzott, amelyben örömmel mesélt a fellendülőkülföldi kapcsolatokról és tervezett találkozásokról. Ezt követően szervezetünk újdonsült munkása, Végh Tímea is bemutatkozott, mint irodavezető, aki a hétköznapokban szívesen vár bárkit egy teára a szervezet székházában.
Négy alapszervezetből szükség volt időközi válaszmányi tagok választására is. A legtöbb szavazatot a Beregi alapszervezetből Lacz Gábor, a BoTika alapszervezetből Bedő Zita, a Mérce alapszervezetből Barta Gyöngyi, a TiBorka alapszervezetből pedig Héder Zsuzsanna kapta.
A Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó idén jelentős rendezvény a KRISZ programtervében. Keresztyén Károly Csillagpont veterán számolt be az alkalom áldásosságáról és egyediségéről, ezáltal keltette fel a jelenlévők figyelmét és bátorította őket az önkéntesként vagy résztvevőként való jelentkezésre.
A KRISZ vezetősége ezen az éven is elkötelezetten indul a szolgálatra összekulcsolt kézzel, megalázkodott lélekkel, s az Isten kegyelmébe vetett bizalommal!

Képlet

Képlet (Knowing, 2009)

Színes ausztrál sci-fi thriller, játékidő: 117 perc

Fsz.: Nicolas Cage, Rose Byrne

Rendezte: Alex Proyas

Korhatár: 16 év

Ha végre itt a tél… – Tóháti sítúra

Milyen is lenne a tél sítúra nélkül a tóhátiak számára? Valószínű nem ugyanolyan, mint az elmúlt közel tíz évben. Ugyanis a Tóháti Alapszervezet immár sokadik alkalommal rendezte meg a szokásos téli sportprogramját, ahol lehetőség nyílt szánkózni, snowboardozni, kipróbálni a sí művészetet vagy meghódítani a hegycsúcsokat. Idén erre a közkedvelt rendezvényre február 4-én került sor a lembergi megye Szlavszke településén. Több mint hetven fiatalt sem a koránkelés, vagy a hosszú és sokszor kényelmetlen vonatút,sem az egész napi hideg rettenete sem riasztotta el.
Reggel 6-kor állomból rég felocsúdva zötykölődtünk a lembergi vonat népes vagonjaiban. Az út során rég nem látott barátainkkal beszélgethettünk nagyokat, gondos anyuka csomagolta szendvicsekből tankolhattunk a kimerítő nap előtt, vagy „kellemesen” ringatózva visszazökkenhettünk az álommezőre. A megérkezés sokak mosolyát lehervasztotta kissé, mert Szlavszke területén csapadék esett az égből. És sajnos nem hó. Azonban a nyitó áhítat és az áldáskérés után a fokok csodaszerűen lecsökkentek, az eső elállt és kezdetét vehette a kaland. Az áhítatot alapszervezetünk elnöke, Keresztyén Károly tartotta az I. Mózes 28:15-ből. Hangsúlyozta: „Ahogy Isten Jákóbnak a jelenlétét és védelmét ígérte, úgy nekünk is megteszi”. Miután a hegyek és erdők is meghallották a Minden nap veled leszek lelkesítő dallamát, kezdődött a szabad program.
A bátrak azonnal nekileselkedtek a csúcs meghódításának, legyen az bármilyen izompróbáló, avagy megizzasztó. Az adrenalinra vágyók sílécet és síbotot ragadtak, és szelték a szelet, ahogy merészségük engedte. Többen a régi és jól bevált szánkós lecsúszás örömeit választották, és egy-egy esetlen borulás után jókat nevettek magukon és egymáson. Akik a levegőbe emelkedve szerették volna szemlélni Isten teremtett világának káprázatát, felvonóra ültek, és magukba szívták a pillanatot. Már egyikőnk sem tudja megmondani, mit lehet kiemelni a baráti társaság, gyönyörű kilátás és vidám lesiklás egyvelegéből, de azt bizton állítjuk: az ember nem bánja meg, ha sítúrára adja a fejét. Mi legalábbis nem bántuk.
A mi Urunk –ahogy Jákóbnak – nekünk sem felelőtlenül ígérgetett: a hazahozó vonat mindenkit ugyanolyan egészségben talált, mint amelyik elvitt. Sötétben indultunk el, és sötétben érkeztünk hajlékunkba, de a közöttük lévő világosságban újból részesei lehettünk annak, ahogyan Tóhát fiataljai sokakat megszégyenítő merészséggel kalandba vágnak, élményeket szereznek, szuveníreket vásárolnak, és élnek az Isten adta lehetőségekkel.
Legyen a következő években is így!